Bátor pápák szentté avatása

Hosszas gondolkodás után, többször is Isten segítségét kérve és meghallgatva sok testvérünk véleményét a püspökségben, szentté nyilvánítjuk és szentként határozzuk meg Boldog XXIII. Jánost és II. János Pált, beírjuk nevüket a szentek katalógusába, és elrendeljük, hogy az egész egyházban odaadóan tiszteljék őket a szentek sorában – mondta a szentté avatási formulában a hivatalban lévő katolikus egyházfő. Bejelentését hatalmas ovációval és dübörgő tapssal fogadta az eseményre összegyűlt több százezer hívő, ezzel egyidejűleg Róma-szerte megkondultak a templomok harangjai. A ceremónián 150 bíboros, 1500 püspök, a világ minden tájáról érkezett 6000 pap, két tucat államfő, illetve uralkodó, tíz kormányfő és számos miniszter, összesen 93 ország delegációja vett részt.

A szentmise elején Angelo Amato bíboros, a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa a posztulátorok kíséretében a pápa elé járult és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. János (1958–1963) és II. János Pál (1978–2005) szentté avatását. Az egyházfő minden egyes kérelemre válaszolt, a harmadszori kérelem után pedig elmondta a szentté avatás ünnepélyes formuláját, amellyel kiterjesztette az új szentek tiszteletét az egész világegyházra. A bejelentést követően a hívek a magasba emelték a magukkal vitt lobogókat és fényképeket, főleg a lengyel zászlókat és II. János Pál képeit, amelyeket addig a szervezők kérésére maguknál tartottak.

A szentté avatás után a Szent Péter-bazilika előtt felállított szabadtéri oltárhoz vitték XXIII. János és II. János Pál pápa relikviatartóit. II. János Pál relikviatartója ugyanaz volt, mint a 2011-es boldoggá avatásán, és XXIII. Jánosnak ugyanilyen ereklyetartót készítettek. XXIII. János testéből egy apró darab került az ereklyetartóba, II. János Pálnak pedig néhány csepp vére. II. János Pál pápa relikviatartóját Floribeth Mora Díaz, az a Costa Rica-i asszony adta át Ferenc pápának, akivel a lengyel pápa csodát tett: az asszony a pápához intézett imának köszönhetően gyógyult meg. XXIII. János ereklyetartóját rokonai vitték az oltárhoz.

A szentté avatási kongregáció prefektus bíborosa hálát adott Ferenc pápának a szentté avatásért, felcsendült az örömének, és innentől folytatódott az ünnepi szentmisék rendes menete. Az evangélium részleteit görög és latin nyelven olvasták fel. A szentekhez intézett imákban már XXIII. Jánost és II. János Pált is megemlítik.

Johnny Walker, azaz  XXIII. János

A nagy időkben hosszú évtizedekig trónoló II. János Pál személye mellett mintha törpének látnánk XXIII. Jánost, aki viszont ugyanarra vált érdemessé, mint lengyel utódja. „Mire fel” ismeri el hát az egyház a legkrisztusibbnak Angelo Giuseppe Roncalli életpéldáját?

Egy Bergamóhoz közeli faluban 1881. november 25-én sokgyermekes parasztcsaládban született. 1904-ben szentelték pappá, ezután a bergamói püspök titkára lett, e minőségében járt 1912-ben Magyarországon, a látogatás emlékét őrzi a pesti ferences templom. Az első világháborúban tábori pap volt, 1925-ben bulgáriai, majd 1935-től törökországi és görögországi apostoli delegátus lett. A második világháború kitörése Isztambulban érte, a világégés alatt mintegy 25 ezer európai zsidó köszönhette neki életét, mert vízumot állított ki nekik Palesztinába, vagy keresztlevelet adott nekik, eltekintve attól, hogy ténylegesen megkeresztelkedjenek. 1944-ben párizsi nunciusnak nevezte ki XII. Pius, s ő elérte, hogy a nácikkal kollaboráló francia főpapok visszavonuljanak. 1953-tól velencei pátriárka és bíboros volt. Franciaországi tevékenységének elismeréseként a bíborosi kalapot a francia elnöktől az Élysée-palotában vehette át.

 XII. Pius pápa halála után, 1958. október 28-án négynapos konklávén választották meg a 77 éves Roncalli bíborost a katolikus egyház fejének. Sokan „átmeneti pápát” láttak benne, ő azonban az „átmenettel” új korszakba segítette egyházát. A „jó pápa” működésének legjelentősebb eseménye a II. vatikáni zsinat (1962–1965) összehívása volt 1959-ben, a zsinatot VI. Pál pápa fejezte be. Ő töröltette a nagypénteki szertartásból a zsidókat vádló szavakat. Kijelentette: az egyháznak meg kell értenie a világ fejlődését, és csatlakoznia kell ahhoz. Határozottan kiállt új dogmák elfogadása ellen, s a zsinat valóban úgy lett korszakalkotó jelentőségű, hogy egyetlen dogmát sem hozott.

Három évvel pápává választása után, 1961 végén azzal lepte meg a világot, hogy közvetlen kapcsolatba lépett a Szovjetunióval, ezzel vette kezdetét az enyhülés korszaka az egyházpolitikában. 1963. március 7-én kihallgatáson fogadta Nyikita Hruscsov akkori szovjet pártfőtitkár lányát és vejét, aki akkor az Izvesztyija főszerkesztője volt. Öt héttel e találkozás után közzétette Pacem in Terris kezdetű enciklikáját, amelyben az enyhülés és a békés egymás mellett élés jegyében meghirdette az egyház együttműködését a világgal, beleértve a szocialista országokat is. Ő kezdeményezte a Szentszék „keleti politikáját”, a párbeszédet a kommunista országokkal, innen számítható a Magyarországgal való vatikáni kapcsolatfelvétel.

A karizmatikus egyházfőt mosolygós jólelkűsége, egyszerűsége, közvetlensége, bölcsessége és udvariassága igen népszerűvé avatta. 1963. június 3-án, pünkösdhétfőn Rómában halt meg, fájdalmas és hosszú rákbetegsége és haláltusája megrendítette a világot. Egy halálosan beteg olasz nővér tudományosan nem magyarázható gyógyulása kellett szentté avatásához.

II. János Pál, a „legek” pápája

Karol Józef Wojtyla néven született 1920. május 18-án a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba. 1946-os pappá szentelése után Rómában szerzett doktorátust. Egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrára vitte a fiatalokat. A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érsek-metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá kreálta. 1978-ban, I. János Pál 33 napi uralkodás után elhunyt, október 16-án általános meglepetésre a viszonylag ismeretlen Karol Wojtylát választották meg a katolikus egyház fejének. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai és az első szláv, 58 évével pedig 132 év óta a legfiatalabb pápa. Nevének a II. János Pált választotta, ezzel is jelezve, hogy folytatni kívánja elődje politikáját.

Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának és az ellenük elkövetett népirtás elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.

A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld–Hold távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16–20. között, majd 1996. szeptember 6–7-én járt, ugyanakkor az eddigi egyetlen pápa, aki Romániába is ellátogatott. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, elkészíttette az új katolikus katekizmust. II. János Pál bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak–Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, rendkívül járatos volt a latinban, és a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a „pápai többes szám” helyett az egyes szám első személyt használta.

A hívők már temetésén követelték azonnali szentté avatását, s utóda, XVI. Benedek már az előírt öt évnél korábban, a nagy előd halála évében elindította a boldoggá avatási eljárást. Erre rekordgyorsasággal, 2011. május elsején került sor Rómában, miután a pápa megtörténtnek ismert el egy II. János Pál közbenjárására bekövetkezett csodát, Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Boldog II. János Pál ünnepnapjának október 22-ét, pápaságának kezdetét jelölték ki. A szentté avatásához szükséges második csodának a Costa Rica-i Floribeth Mora Díaz Costa agyi aneurizma utáni gyógyulását ismerték el, mert az asszony boldoggá avatásának napján imádkozott II. János Pálhoz.