„A világ legnagyobb koncentrációs tábora”

Néhány hete példátlan kivándorláshullám indult Koszovóból. Mivel a fiatal ország állampolgárai Szerbián, Montenegrón és Albánián kívül Európába sehova nem utazhatnak vízum nélkül, sokan a magyar–szerb zöldhatáron próbálnak illegálisan átjutni.

Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, az önállóság hetedik évfordulójára készülő ország lakosságának nagy része azonban csalódott. Több ezren ezért az Európai Uniót célozták meg, és útra keltek, mások viszont csak otthon adnak hangot elégedetlenségüknek, és olyanok is vannak, akik nem hisznek az államiságban. Ramadan Ilazi, európai integrációért felelős koszovói miniszterhelyettes szerint az államellenes retorika több éve van jelen a közbeszédben. „Vannak olyan országok, amelyek azon dolgoznak, hogy megkérdőjelezzék Koszovó államiságát, de a belpolitikában is jelen vannak azok, akik megkérdőjelezik annak módját, ahogy az állam létrejött” – mondotta a miniszter. Az MTI-nek nyilatkozó politikus szerint sem az Európai Uniónak, sem Szerbiának nem lehet érdeke, hogy Koszovó gyenge állam legyen, mert azzal komoly biztonsági problémák is felléphetnek. Az illegális bevándorlók magas száma nem kellene, hogy lassítsa a vízumliberalizáció folyamatát, és ha a koszovóiak szabadon utazhatnának, akkor az elvándorlás is kezelhetőbbé válna, hiszen a balkáni ország állampolgárai mindenképpen Európába szeretnének jutni, és úgy legálisan tehetnék – vélekedett Ramadan Ilazi.

Az Európai Unió azon öt országa – Spanyolország, Görögország, Ciprus, Románia, Szlovákia –, amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét, akadályozza az ország előrelépését. A politikus szerint nagy áttörést jelentene, ha mind a 28 uniós tagállam egyformán ítélné meg Koszovót, és elismerné független államként, mert akkor az állampolgárok számára is egyértelmű lenne, mit jelent az európai integráció, milyen az uniós perspektíva.

A kérdésben azonban a belpolitika sem egységes. A pristinai városvezetés például bejelentette, hogy a főváros rossz gazdasági helyzete, valamint az elvándorlók magas száma miatt nem szervez ünnepséget Koszovó függetlenségének hetedik évfordulójára. Pristina polgármestere, Shpend Ahmeti, az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű ellenzéki párt vezető politikusa kritikusan viszonyul az ország államiságához, és valószínűleg csak ürügyként használja a gazdasági helyzetet és a menekültkérdést. A kormánykritikus hozzáállás kézzelfogható bizonyítéka Pristina főterén, közvetlenül a kormányzati épület szomszédságában felállított installáció, amely a Mustafa-kabinet tagjait ábrázolja, amint egy Magyarországra tartó autóbuszon utaznak.

„Mi vagyunk a világ legnagyobb koncentrációs tábora” – fogalmazott Berat Buzhala, a legolvasottabb koszovói hírportál, az Express tulajdonosa. „Nem értem a vízumkényszert, hiszen ha az emberek legálisan mehetnének az Európai Unióba, vennének tőlük ujjlenyomatot, megmondanák úti céljukat, akkor elmennének, és aztán visszajönnének. Nem feltétlenül dolgoznának, de ha dolgoznának, akkor is visszajönnének később” –vélekedett. A vízumliberalizáció kérdése még azon a plakáton is szerepel, amelyet a pristinai buszpályaudvar több pontján is kiragasztottak, hogy az elvándorolni vágyókat – az utolsó pillanatban – maradásra bírják. Eszerint azok, akik illegálisan jutnak be az Európai Unióba, ártanak a vízumliberalizáció ügyének, mert az EU egyik feltétele éppen az illegális bevándorlás megállítása.

A stabilizációs és társulási megállapodásról (SAA) szóló tárgyalások az Európai Unió és Koszovó között már 2013 végén megkezdődtek, és akkor úgy tűnt, 2014 tavaszáig minden kérdéses pontban megállapodás születhet. Hashim Thaci akkori miniszterelnök azt remélte, hamarosan eltörlik a vízumkényszert Pristinával szemben, ez azonban azóta sem történt meg.