Az Európa Tanács rendezné, az unió vezetői kivárnak a migránsválságban

A közös európai határ- és parti őrség mihamarabbi felállítását sürgette az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács múlt heti, kétnapos csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában. A migrációs vitát követően elfogadott zárónyilatkozatban az ülésező uniós vezetők leszögezték, hogy az európai külső határok és a schengeni övezet védelme érdekében az unió és Törökország között létrejött megállapodást teljes körűen be kell tartani, és ki kell egészíteni a nemrégiben elfogadott uniós határ- és parti őrség felállításával már a nyár derekán.

Az uniós tanács a nyugat-balkáni útvonalon elhelyezkedő országok további támogatására kérte a tagállamokat, hogy velük együttműködve hatékonyan tudjanak fellépni az embercsempész-hálózatok, valamint új migrációs útvonalak kialakulása ellen. Kiemelték, hogy a múlt év végén a máltai Vallettában tartott csúcstalálkozón megfogalmazott nyilatkozatnak megfelelően erősíteni kell az együttműködést a származási és tranzitországokkal a migránsok otthonmaradása érdekében. Ezért az Európai Beruházási Bank hozzájárulásával segíteni kell az észak-afrikai és a nyugat-balkáni országok beruházásainak előmozdítását. Ennek érdekében az ülésező vezetők zárónyilatkozatukban arra kérték az Európai Bizottságot, hogy 2016 szeptemberéig készítsen átfogó, uniós külső beruházási tervet.

Az Európai Tanács megismételte, hogy kész támogatni az új líbiai egységkormányt az ország stabilitásának megteremtése, a migráció megállítása és a terrorizmus elleni harc sikere végett.

Magyar álláspont a hármas védővonal

Az Európa Tanácsnak a közös határ és parti őrség felállításáról szóló kérése azonban távolról sem egyértelmű garancia arra, hogy az Európai Bizottság hatékonyan és határozottan lépni fog. Ezzel kapcsolatban Bakondi György, Orbán Viktor magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója úgy fogalmazott Budapesten, hogy „tisztázni kell, pontosan mi a célja az Európai Uniónak a bevándorlással kapcsolatban”. Elmondta: ezen célok közé tartozhat az, hogy Európa őrzi a saját határait és biztonságot teremt polgárainak vagy az is, hogy minél nagyobb számban beengedi, esetleg beszállítja azokat a migránsokat, akiket aztán szétoszt a tagállamok között.

A magyar álláspont legalább három „védővonalról” szól, amelyek közül az első a kibocsátó vagy tranzitországok támogatását jelenti annak érdekében, hogy a migránsok ne tudjanak úgy keresztül jutni ezeken, ahogyan most. Példaként Bakondi György Líbiát említette. A második vonal olyan regisztrációs központok (hot spotok) létrehozása lenne, amelyeket az unió a határain kívül hozna létre, és ezek arra szolgálnának, hogy a menedékkérőket már az érkezésük előtt megszűrhessék, így csak a jogosultak juthatnának tovább. A harmadik pedig a külső, vagyis a schengeni határok őrizésének megerősítését jelentené. A magyar szakember szerint érdemben akkor lehet egységesen tovább lépni a migránskérdés megoldása terén, ha az Európai Unió vezetői meghozzák ez irányba a konkrét döntéseket.

Egyre nagyobb nyomás a szerb–magyar határszakaszon

Az utóbbi időben egyre többen kísérelnek meg átjutni a 175 kilométer hosszú szerb–magyar határszakaszon – fogalmazott Bakondi György az MTI-nek. Hétvégéig idén összesen 17 489 embert fogtak el erőszakos tiltott határátlépés során és csaknem 5000 büntetőeljárás indult. A menekültstátusz elbírálásának ideje 72 óra, a többség, a fiatal férfiak esetében helyben bírálják el a kérelmet, és döntenek arról, kaphat-e menedékjogot vagy sem. Bakondi György szerint a helyzeten csak a külső határ őrizetének megerősítésével lehetne lényegesen javítani.