A kvén nemzeti közösség 2017-ben elfogadott, hivatalos zászlója
Fotó: Wikipédia
Él egy tévhit, hogy a nyugat- és észak-európai nemzeti kisebbségek jogai minden szempontból rendben vannak. A finnekkel rokon kvének helyzete hosszú elnyomás után valóban rendeződni látszik Norvégiában, azonban a régi berögződések ma is élnek. Egyértelmű, hogy a skandináv államban is csak a kemény küzdelem hoz eredményt. Kvai Petter Johansennel, a Norvég Kvén Szövetség elnökével beszélgettünk.
2022. június 24., 10:382022. június 24., 10:38
2022. június 24., 10:542022. június 24., 10:54
– Milyen lélekszámú a kvén közösség?
– Arról nincs pontos feljegyzés, hogy hány kvén él Norvégiában, de a kutatások azt mutatják, hogy a skandináv országban legalább 50 000 kvén hátterű emberről tudunk. De talán több is. Identitásuk sokáig rejtve maradt a kvénekkel szembeni ellenséges norvég politika miatt, de egyre többen fedezik fel gyökereit, és nyerik vissza kvén büszkeségüket. Szervezetünk létszáma jelentősen növekszik.
– Azt olvastam, hogy a kvének nyelvét sokáig kihaltnak tartották, és nemrégiben elkezdték újraoktatni. Van rá igény?
– A nyelvet soha nem irtották ki, de jelenleg is súlyosan veszélyeztetett. Az ellenük bevezetett norvégosítási politika azt jelentette, hogy a kvének nem használhatták anyanyelvüket. Sok szülő ezért úgy döntött, hogy nem tanítja meg gyermekének a kvén nyelvet, ezért a nyelvhasználók száma jelentősen csökkent. Még mindig
A nyelv és a kultúra kölcsönösen függnek egymástól. A nyelv visszaszerzése tehát szorosan összefügg identitásunk visszaszerzésének igényével, hogy képesek legyünk megérteni saját kultúránkat.
Kvai Petter Johansen, a Norvég Kvén Szövetség elnöke
Fotó: Kvai Petter Johansen/Facebook
– Finnország milyen módon támogatja kulturális tevékenységüket?
– Finnország mint állam nem vállal felelősséget a kvén kultúráért és nyelvért, de az ország egyes közösségeiben a civil társadalom részéről fokozott érdeklődés tapasztalható. A kvén nyelv ugyanabba a nyelvi ágba tartozik, mint a finn. A kvének Norvégiában, Svédországban és Finnországban élnek. A nemzetépítés során ezek az országok megszüntették a kvén nyelv használatát, és azon dolgoztak, hogy mindenki egy nemzeti nyelvet használjon. Nagy hasznunkra vált a finnországi emberek revitalizációs munkája, akik megtanulták a kvén nyelvet: most ők oktatják Norvégiában azokat, akik szeretnék visszavenni nyelvüket.
Szoros együttműködés folyik a norvég kvén szervezetekkel és svédországi és finnországi szervezetekkel is, amelyek a kven/meänkieli kultúráért és nyelvért dolgoznak.
– A norvég állam elnyomta önöket a 20. század derekáig. Milyen a viszonyuk a mai állami vezetéssel?
– A norvég hatóságok ma már nemzeti kisebbségként ismerik el a kvéneket, nyelvünket pedig önálló nyelvként. Valamit tettek annak az igazságtalanságnak a kiküszöbölésére, amelyet népünknek okoztak. Azt tapasztaljuk viszont, hogy a hatóságok nem ismerik fel teljes mértékben nyelvünk és kultúránk visszavételének szükségességét. Nem kapunk elegendő támogatást ahhoz, hogy aktívan részt tudjunk venni a minket érintő döntésekben, a nyelvi képzéshez való jog pedig nem magánszemélyeket, hanem csoportokat érint az ország egyes részein.
Sok minden hátravan még: az irányunkban megnyilvánuló politika nagy részét szimbolikusnak tartjuk, mert kevés a gyakorlati intézkedés.
– Közintézményekben, utcanevekben, településnevekben használják a kvén nyelvet?
– A kvén földrajzi neveket a nemzeti jog védi. A kvén nyelvet néhol használják útjelző táblákon és térképeken, de jelentős lemaradás tapasztalható a kvén kifejezések nyilvános használatában. Ennek részben az az oka, hogy a közszférában nem jutottak elegendő forráshoz a feladatok elvégzéséhez, és vannak régi attitűdök, amelyek lassítják a folyamatokat.
– Létezik kvén média?
– Az állami csatornán egy főállású és egy félállású újságíró dolgozik kvén hírekkel az NRK kveeniben (NRK – norvég állami tévécsatorna). Nem sokkal ezelőtt eltávolították a műsort a Kvén Rádióból, és mindent áthelyeztek internetre. Sok idősebb kvén, aki beszéli a nyelvünket, ezért elveszítette hozzáférését a kvén hírekhez. A norvég állami tévécsatornának van néhány kvén nyelvű programja, ahol szervezetünk vezetője újévi beszédet mond kvénül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!