A kvén nemzeti közösség 2017-ben elfogadott, hivatalos zászlója
Fotó: Wikipédia
Él egy tévhit, hogy a nyugat- és észak-európai nemzeti kisebbségek jogai minden szempontból rendben vannak. A finnekkel rokon kvének helyzete hosszú elnyomás után valóban rendeződni látszik Norvégiában, azonban a régi berögződések ma is élnek. Egyértelmű, hogy a skandináv államban is csak a kemény küzdelem hoz eredményt. Kvai Petter Johansennel, a Norvég Kvén Szövetség elnökével beszélgettünk.
2022. június 24., 10:382022. június 24., 10:38
2022. június 24., 10:542022. június 24., 10:54
– Milyen lélekszámú a kvén közösség?
– Arról nincs pontos feljegyzés, hogy hány kvén él Norvégiában, de a kutatások azt mutatják, hogy a skandináv országban legalább 50 000 kvén hátterű emberről tudunk. De talán több is. Identitásuk sokáig rejtve maradt a kvénekkel szembeni ellenséges norvég politika miatt, de egyre többen fedezik fel gyökereit, és nyerik vissza kvén büszkeségüket. Szervezetünk létszáma jelentősen növekszik.
– Azt olvastam, hogy a kvének nyelvét sokáig kihaltnak tartották, és nemrégiben elkezdték újraoktatni. Van rá igény?
– A nyelvet soha nem irtották ki, de jelenleg is súlyosan veszélyeztetett. Az ellenük bevezetett norvégosítási politika azt jelentette, hogy a kvének nem használhatták anyanyelvüket. Sok szülő ezért úgy döntött, hogy nem tanítja meg gyermekének a kvén nyelvet, ezért a nyelvhasználók száma jelentősen csökkent. Még mindig
A nyelv és a kultúra kölcsönösen függnek egymástól. A nyelv visszaszerzése tehát szorosan összefügg identitásunk visszaszerzésének igényével, hogy képesek legyünk megérteni saját kultúránkat.
Kvai Petter Johansen, a Norvég Kvén Szövetség elnöke
Fotó: Kvai Petter Johansen/Facebook
– Finnország milyen módon támogatja kulturális tevékenységüket?
– Finnország mint állam nem vállal felelősséget a kvén kultúráért és nyelvért, de az ország egyes közösségeiben a civil társadalom részéről fokozott érdeklődés tapasztalható. A kvén nyelv ugyanabba a nyelvi ágba tartozik, mint a finn. A kvének Norvégiában, Svédországban és Finnországban élnek. A nemzetépítés során ezek az országok megszüntették a kvén nyelv használatát, és azon dolgoztak, hogy mindenki egy nemzeti nyelvet használjon. Nagy hasznunkra vált a finnországi emberek revitalizációs munkája, akik megtanulták a kvén nyelvet: most ők oktatják Norvégiában azokat, akik szeretnék visszavenni nyelvüket.
Szoros együttműködés folyik a norvég kvén szervezetekkel és svédországi és finnországi szervezetekkel is, amelyek a kven/meänkieli kultúráért és nyelvért dolgoznak.
– A norvég állam elnyomta önöket a 20. század derekáig. Milyen a viszonyuk a mai állami vezetéssel?
– A norvég hatóságok ma már nemzeti kisebbségként ismerik el a kvéneket, nyelvünket pedig önálló nyelvként. Valamit tettek annak az igazságtalanságnak a kiküszöbölésére, amelyet népünknek okoztak. Azt tapasztaljuk viszont, hogy a hatóságok nem ismerik fel teljes mértékben nyelvünk és kultúránk visszavételének szükségességét. Nem kapunk elegendő támogatást ahhoz, hogy aktívan részt tudjunk venni a minket érintő döntésekben, a nyelvi képzéshez való jog pedig nem magánszemélyeket, hanem csoportokat érint az ország egyes részein.
Sok minden hátravan még: az irányunkban megnyilvánuló politika nagy részét szimbolikusnak tartjuk, mert kevés a gyakorlati intézkedés.
– Közintézményekben, utcanevekben, településnevekben használják a kvén nyelvet?
– A kvén földrajzi neveket a nemzeti jog védi. A kvén nyelvet néhol használják útjelző táblákon és térképeken, de jelentős lemaradás tapasztalható a kvén kifejezések nyilvános használatában. Ennek részben az az oka, hogy a közszférában nem jutottak elegendő forráshoz a feladatok elvégzéséhez, és vannak régi attitűdök, amelyek lassítják a folyamatokat.
– Létezik kvén média?
– Az állami csatornán egy főállású és egy félállású újságíró dolgozik kvén hírekkel az NRK kveeniben (NRK – norvég állami tévécsatorna). Nem sokkal ezelőtt eltávolították a műsort a Kvén Rádióból, és mindent áthelyeztek internetre. Sok idősebb kvén, aki beszéli a nyelvünket, ezért elveszítette hozzáférését a kvén hírekhez. A norvég állami tévécsatornának van néhány kvén nyelvű programja, ahol szervezetünk vezetője újévi beszédet mond kvénül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!