A kvén nemzeti közösség 2017-ben elfogadott, hivatalos zászlója
Fotó: Wikipédia
Él egy tévhit, hogy a nyugat- és észak-európai nemzeti kisebbségek jogai minden szempontból rendben vannak. A finnekkel rokon kvének helyzete hosszú elnyomás után valóban rendeződni látszik Norvégiában, azonban a régi berögződések ma is élnek. Egyértelmű, hogy a skandináv államban is csak a kemény küzdelem hoz eredményt. Kvai Petter Johansennel, a Norvég Kvén Szövetség elnökével beszélgettünk.
2022. június 24., 10:382022. június 24., 10:38
2022. június 24., 10:542022. június 24., 10:54
– Milyen lélekszámú a kvén közösség?
– Arról nincs pontos feljegyzés, hogy hány kvén él Norvégiában, de a kutatások azt mutatják, hogy a skandináv országban legalább 50 000 kvén hátterű emberről tudunk. De talán több is. Identitásuk sokáig rejtve maradt a kvénekkel szembeni ellenséges norvég politika miatt, de egyre többen fedezik fel gyökereit, és nyerik vissza kvén büszkeségüket. Szervezetünk létszáma jelentősen növekszik.
– Azt olvastam, hogy a kvének nyelvét sokáig kihaltnak tartották, és nemrégiben elkezdték újraoktatni. Van rá igény?
– A nyelvet soha nem irtották ki, de jelenleg is súlyosan veszélyeztetett. Az ellenük bevezetett norvégosítási politika azt jelentette, hogy a kvének nem használhatták anyanyelvüket. Sok szülő ezért úgy döntött, hogy nem tanítja meg gyermekének a kvén nyelvet, ezért a nyelvhasználók száma jelentősen csökkent. Még mindig
A nyelv és a kultúra kölcsönösen függnek egymástól. A nyelv visszaszerzése tehát szorosan összefügg identitásunk visszaszerzésének igényével, hogy képesek legyünk megérteni saját kultúránkat.
Kvai Petter Johansen, a Norvég Kvén Szövetség elnöke
Fotó: Kvai Petter Johansen/Facebook
– Finnország milyen módon támogatja kulturális tevékenységüket?
– Finnország mint állam nem vállal felelősséget a kvén kultúráért és nyelvért, de az ország egyes közösségeiben a civil társadalom részéről fokozott érdeklődés tapasztalható. A kvén nyelv ugyanabba a nyelvi ágba tartozik, mint a finn. A kvének Norvégiában, Svédországban és Finnországban élnek. A nemzetépítés során ezek az országok megszüntették a kvén nyelv használatát, és azon dolgoztak, hogy mindenki egy nemzeti nyelvet használjon. Nagy hasznunkra vált a finnországi emberek revitalizációs munkája, akik megtanulták a kvén nyelvet: most ők oktatják Norvégiában azokat, akik szeretnék visszavenni nyelvüket.
Szoros együttműködés folyik a norvég kvén szervezetekkel és svédországi és finnországi szervezetekkel is, amelyek a kven/meänkieli kultúráért és nyelvért dolgoznak.
– A norvég állam elnyomta önöket a 20. század derekáig. Milyen a viszonyuk a mai állami vezetéssel?
– A norvég hatóságok ma már nemzeti kisebbségként ismerik el a kvéneket, nyelvünket pedig önálló nyelvként. Valamit tettek annak az igazságtalanságnak a kiküszöbölésére, amelyet népünknek okoztak. Azt tapasztaljuk viszont, hogy a hatóságok nem ismerik fel teljes mértékben nyelvünk és kultúránk visszavételének szükségességét. Nem kapunk elegendő támogatást ahhoz, hogy aktívan részt tudjunk venni a minket érintő döntésekben, a nyelvi képzéshez való jog pedig nem magánszemélyeket, hanem csoportokat érint az ország egyes részein.
Sok minden hátravan még: az irányunkban megnyilvánuló politika nagy részét szimbolikusnak tartjuk, mert kevés a gyakorlati intézkedés.
– Közintézményekben, utcanevekben, településnevekben használják a kvén nyelvet?
– A kvén földrajzi neveket a nemzeti jog védi. A kvén nyelvet néhol használják útjelző táblákon és térképeken, de jelentős lemaradás tapasztalható a kvén kifejezések nyilvános használatában. Ennek részben az az oka, hogy a közszférában nem jutottak elegendő forráshoz a feladatok elvégzéséhez, és vannak régi attitűdök, amelyek lassítják a folyamatokat.
– Létezik kvén média?
– Az állami csatornán egy főállású és egy félállású újságíró dolgozik kvén hírekkel az NRK kveeniben (NRK – norvég állami tévécsatorna). Nem sokkal ezelőtt eltávolították a műsort a Kvén Rádióból, és mindent áthelyeztek internetre. Sok idősebb kvén, aki beszéli a nyelvünket, ezért elveszítette hozzáférését a kvén hírekhez. A norvég állami tévécsatornának van néhány kvén nyelvű programja, ahol szervezetünk vezetője újévi beszédet mond kvénül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!