A kvén nemzeti közösség 2017-ben elfogadott, hivatalos zászlója
Fotó: Wikipédia
Él egy tévhit, hogy a nyugat- és észak-európai nemzeti kisebbségek jogai minden szempontból rendben vannak. A finnekkel rokon kvének helyzete hosszú elnyomás után valóban rendeződni látszik Norvégiában, azonban a régi berögződések ma is élnek. Egyértelmű, hogy a skandináv államban is csak a kemény küzdelem hoz eredményt. Kvai Petter Johansennel, a Norvég Kvén Szövetség elnökével beszélgettünk.
2022. június 24., 10:382022. június 24., 10:38
2022. június 24., 10:542022. június 24., 10:54
– Milyen lélekszámú a kvén közösség?
– Arról nincs pontos feljegyzés, hogy hány kvén él Norvégiában, de a kutatások azt mutatják, hogy a skandináv országban legalább 50 000 kvén hátterű emberről tudunk. De talán több is. Identitásuk sokáig rejtve maradt a kvénekkel szembeni ellenséges norvég politika miatt, de egyre többen fedezik fel gyökereit, és nyerik vissza kvén büszkeségüket. Szervezetünk létszáma jelentősen növekszik.
– Azt olvastam, hogy a kvének nyelvét sokáig kihaltnak tartották, és nemrégiben elkezdték újraoktatni. Van rá igény?
– A nyelvet soha nem irtották ki, de jelenleg is súlyosan veszélyeztetett. Az ellenük bevezetett norvégosítási politika azt jelentette, hogy a kvének nem használhatták anyanyelvüket. Sok szülő ezért úgy döntött, hogy nem tanítja meg gyermekének a kvén nyelvet, ezért a nyelvhasználók száma jelentősen csökkent. Még mindig
A nyelv és a kultúra kölcsönösen függnek egymástól. A nyelv visszaszerzése tehát szorosan összefügg identitásunk visszaszerzésének igényével, hogy képesek legyünk megérteni saját kultúránkat.
Kvai Petter Johansen, a Norvég Kvén Szövetség elnöke
Fotó: Kvai Petter Johansen/Facebook
– Finnország milyen módon támogatja kulturális tevékenységüket?
– Finnország mint állam nem vállal felelősséget a kvén kultúráért és nyelvért, de az ország egyes közösségeiben a civil társadalom részéről fokozott érdeklődés tapasztalható. A kvén nyelv ugyanabba a nyelvi ágba tartozik, mint a finn. A kvének Norvégiában, Svédországban és Finnországban élnek. A nemzetépítés során ezek az országok megszüntették a kvén nyelv használatát, és azon dolgoztak, hogy mindenki egy nemzeti nyelvet használjon. Nagy hasznunkra vált a finnországi emberek revitalizációs munkája, akik megtanulták a kvén nyelvet: most ők oktatják Norvégiában azokat, akik szeretnék visszavenni nyelvüket.
Szoros együttműködés folyik a norvég kvén szervezetekkel és svédországi és finnországi szervezetekkel is, amelyek a kven/meänkieli kultúráért és nyelvért dolgoznak.
– A norvég állam elnyomta önöket a 20. század derekáig. Milyen a viszonyuk a mai állami vezetéssel?
– A norvég hatóságok ma már nemzeti kisebbségként ismerik el a kvéneket, nyelvünket pedig önálló nyelvként. Valamit tettek annak az igazságtalanságnak a kiküszöbölésére, amelyet népünknek okoztak. Azt tapasztaljuk viszont, hogy a hatóságok nem ismerik fel teljes mértékben nyelvünk és kultúránk visszavételének szükségességét. Nem kapunk elegendő támogatást ahhoz, hogy aktívan részt tudjunk venni a minket érintő döntésekben, a nyelvi képzéshez való jog pedig nem magánszemélyeket, hanem csoportokat érint az ország egyes részein.
Sok minden hátravan még: az irányunkban megnyilvánuló politika nagy részét szimbolikusnak tartjuk, mert kevés a gyakorlati intézkedés.
– Közintézményekben, utcanevekben, településnevekben használják a kvén nyelvet?
– A kvén földrajzi neveket a nemzeti jog védi. A kvén nyelvet néhol használják útjelző táblákon és térképeken, de jelentős lemaradás tapasztalható a kvén kifejezések nyilvános használatában. Ennek részben az az oka, hogy a közszférában nem jutottak elegendő forráshoz a feladatok elvégzéséhez, és vannak régi attitűdök, amelyek lassítják a folyamatokat.
– Létezik kvén média?
– Az állami csatornán egy főállású és egy félállású újságíró dolgozik kvén hírekkel az NRK kveeniben (NRK – norvég állami tévécsatorna). Nem sokkal ezelőtt eltávolították a műsort a Kvén Rádióból, és mindent áthelyeztek internetre. Sok idősebb kvén, aki beszéli a nyelvünket, ezért elveszítette hozzáférését a kvén hírekhez. A norvég állami tévécsatornának van néhány kvén nyelvű programja, ahol szervezetünk vezetője újévi beszédet mond kvénül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!