Kolozsvár rendőrlegénysége 1908-ban
Fotó: Police.hu
Az 1900-as évek eleji kolozsvári magyar világ sem volt egy nyugodalmas időszak a korabeli rendőrség életében. A Magyar Rendőrség honlapja, a Police.hu érdekes írást közöl egy 115 évvel ezelőtti sortűzről, amelynek elkövetői a helyi rendőrségen akartak bosszút állni. 1908. július 21-én Kolozsvár külvárosa lakóinak nyugalmát este 8 óra körül lárma, éneklés és revolverlövések zavarták meg. Ezt hallva Péterffy Ádám és Varga István rendőrök elindultak a zaj forrása felé. A zömében hóstátiak által lakott Pacsirta utcában több tucat legényből álló banda állott, és 25-30 fegyverből sortüzet adtak le rájuk.
2023. május 09., 19:242023. május 09., 19:24
2023. május 09., 20:062023. május 09., 20:06
A sortűznek borzasztó hatása volt, súlyosan megsebesültek, így további szembenállásra nem is gondoltak. A két rendőr véresen, sebesülten próbált menekülni, de Péterffy csak a 34. számú házig ért el, ott összeesett és meghalt. Varga István a 24. számú házig jutott a további golyózáporban számos súlyos sebével, s onnan az udvarokon át menekült, több kerítésen átmászott. Eljutott a Vécsei-malomhoz, ahonnan a központi rendőrség inspekciós irodájába telefonált. Kallós Béla rendőrbiztosnak jelentett, aki azonnal riadóztatta a szabad királyi város egész állományát.
Péterffy holtan feküdt, míg Varga halálsápadtan várta őket a Vécsei-malomban. Homlokából, amelyet szintén lövés ért, még mindig folyt a vér, amikor Neviczky János fogalmazó ki akarta hallgatni. De már csak suttogni tudott, és a három súlyos sebe miatt elájult. A negyedik lövedéket, ami a szívét érte volna, vastag noteszének lapjai fogták fel. A mentők a klinikára szállították, míg Péterffy holttestét a bonctani intézetbe vitték. Rövid idő múlva a helyszínre érkezett a törvényszék elnökhelyettese, valamint egy ügyész, akik a hathatósabb nyomozás végett intézkedtek, hogy a csendőrség is segítsen be.
Mintegy ötszáz embert kérdeztek ki, de a tettesekről senki sem akart tudni. A rendőrkapitány és a királyi ügyész úgy döntött, az egész városnegyedet lezárják a csendőrökkel és a rendőrökkel. Senkit nem engedtek sem ki, sem be. Leitner Márton rendőrbiztos vezetésével zsaruk és csendőrök írták össze a legényeket, megjelölve, hogy kit találtak otthon, és ki maradt távol éjszakára hazulról.
A városi rendőrfőkapitányt, aki szabadságon volt, táviratban értesítették a vérengzésről.
Fotó: Police.hu
Másnap déltájt sikerült a kórházban kihallgatni Varga Istvánt, aki elmondta, hogy gyakorlatilag kelepcébe csalták őket. A támadás előtt öt revolverlövést hallottak ugyan, de nem gyanakodtak semmire, mert teljesen megszokott volt, hogy ünnepekkor a levegőbe lövöldöztek a külvárosi legények. A Magyar és a Liliom utca sarkán mintegy 15 legény ácsorgott, akik érkezésükre szétrebbentek. Három a Liliom utcában indult el, de már szándékosan lármázva és duhajkodva, így a zsaruk követték őket. A Pacsirta utcában belefutottak az utcát elálló mintegy negyven hangoskodó-felhergelt legénybe. Ekkor a rendőrök kihúzták a tokból a kardot. Péterffy annyit mondott nekik: „Fiúk, vigyázzatok, mert baj lesz!” Alighogy kimondta, revolver dörrent irányukba. Még Péterffynek Varga odaszólt, látva a túlerőt: „Meneküljünk!” De a lövés szinte jeladás volt, több mint két tucat fegyver emelkedett feléjük célozva, és dördült el.
Az ügy kapcsán az egyik helyi újságíró az alábbi megállapítást tette: „Ha azok a csavargó, suhanc gazemberek hurokra nem kerülnek, és a törvény ereje nem statuál szigorú, igazságos, elrettentő példát, akkor egészen bizonyos, hogy ezek a gyilkosságok napirenden lesznek, s a kötelességét teljesíteni küldött rendőr a biztos halálba megy oda.”
Szükség is volt erre a létszámra, mert körülbelül 150 főre szaporodott a kaszával és kapával felfegyverkezettek hada, s bizony erőszakkal kellett őket széjjelzavarni. A hóstátiak ezt nem felejtették el, és elhatározták, hogy bosszút állnak a hatóságon.
Másnap, július 22-én délutánig nyolc embert tartóztattak le, akik az addigi vallomások alapján biztosan részt vettek a gyilkosságban. Tekintettel a tömeges letartóztatásokra és arra, hogy a városi rendőrségi fogda igen kicsi volt, igénybe vették az ügyészségi fogházat is. Délután 11 helyen házkutatást tartottak. Két fegyverszakértő is megvizsgálta az összeszedett, jórészt ócska, régi fegyvereket, s próbalövéseket is végeztek velük.
Hóstáti vőfélyek Kolozsváron a 20. század elején
Fotó: Police.hu
Augusztus 4-én városi szakbizottsági ülésre került sor. A hatvanfőnyi állományt nem tartották elégségesnek a közrend fenntartására. Új szabályrendeletet fogadtak el a fegyvertartásról: Kolozsvár területén ettől kezdve fegyver (puska, forgópisztoly) tartásához engedélyre volt szükség. Azok azonban egyáltalán nem kaphattak engedélyt, akiket rablás, zsarolás, lopás vagy orvvadászat miatt elítéltek.
A bíróság folyosóin csendőrök álltak, s az esküdtszéki tárgyalóterembe csak „belépti jeggyel” lehetett bemenni. Kilenc embert ítéltek el, a fő szervezők, Albert Mihály hat, Bányai Mihály négy, Hatházi Samu három, Tárkányi György két év és hat hónap, míg a többiek két év fegyházbüntetést kaptak.
Péterfy Ádám
Számos sebet kapott, de a halált okozó lövedék a bal lapockájánál fúródott be, és a mellkasa jobb oldalán jött ki, így az egész „belső részét összerombolta”. Özvegyének Kolozsvár tanácsa elhunyt férje teljes fizetését utalta ki nyugdíjául, öt árva gyermeke pedig nevelési járadékot kapott. Az elhunytnak a város költségén díszes temetést rendeztek, és ingyen biztosítottak sírhelyet.
Varga István
Családos ember volt. Az őrszemélyzet tagjaival együtt korábban dzsiudzsicura is oktatták. Az esettel kapcsolatban eskü alatt az alábbiakat vallotta a tárgyaláson: „Elindultunk a Téglás utca felé, hol már a legények nagyon felszaporodtak. Midőn közeledtünk hozzájuk, egyik fiú a tömegből ránk lőtt. Ez jeladás volt, mire sortüzet adtak reánk. A kollégám elővette revolverjét, de hogy lőtt-e vagy nem, nem tudom…” (A fegyvernek nyoma veszett, de több vallomás szerint két lövést adhatott le.)
Kallós Béla
Őrmesterként a hódmezővásárhelyi csendőrszakasz parancsnoka 1897-től. Aztán kilépett, és 1900-tól Vásárhelyen II. osztályú rendőrírnok, majd Budapesten öthetes tűzoltó-szaktanfolyamon vett részt. 1901-ben lovagias ügyben karddal párbajozott, eredetileg segéd volt, de „beugrott” egy rövidlátó, a maga védelmére képtelen, afférban érintett ismerőse helyett, könnyű sérülést szenvedett. A törvényszék bűnösnek mondta ki párviadal vétségében, és háromnapi államfogházra ítélte. 1902-ben nevezték ki II. osztályú rendőrbiztosnak Kolozsvárra, s közel két évtizedig ott szolgált. 1920-tól rendőrfelügyelő az állami rendőrségnél. Rendőrségi főfelügyelőként bőven harminc évet meghaladó rendészeti szolgálatot követően hunyt el a kalocsai kapitányság őrszemélyzetének parancsnokaként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!