A kiscsőszi konferencia helyszíne a Veszprém vármegyei településen
Fotó: Hagyományok Háza
Megalakulásának huszadik évfordulóját ünnepli az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület. A magyar népi kultúra értékeinek megőrzését támogató emblematikus szervezet képviselői is jelen lesznek a Hagyományok Háza Kiscsőszön megrendezésre kerülő Kárpát-medencei hagyományőrző konferenciáján, ahova Erdélyből is számos előadót várnak.
2023. március 10., 12:072023. március 10., 12:07
2023. március 10., 13:022023. március 10., 13:02
A két évtizedre visszatekintő Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület március 17-19-én konferenciával ünnepli a jeles évfordulót. Az egyesület megalakításánál a Hagyományok Háza is bábáskodott, így az egyesület elnökének, Kovács Norbert Cimbinek a meghívására, a szimpóziumon is aktív szerepet vállal. A bevezető előadást Both Miklós főigazgató tartja, tartalmát így foglalta össze.
„Az előadásom vezérfonala a Hagyományok Háza megújulásával foglalkozik. A mi
A két évtized során az alapstruktúra valójában megmaradt, de különböző önálló tevékenységgel bővült. Az intézmény legfőbb jövőbeli értékét és megújulását abban látom, ha e tevékenységek szorosabban összekapcsolódnak, szerves egységet alkotnak. Nagy fába vágtuk a fejszénket: egy ilyen átalakítás igen összetett, hiszen csak a Corvin téri székházban 232 munkatárs dolgozik. Számítunk a dolgozók aktív részvételére e munkában, s szeretnénk, ha azonosulni tudnának céljainkkal. Kiemelkedő szerepet szánunk a hálózatunknak: különböző programjaikhoz anyagi forrásokat is biztosítunk.
Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesüle elnöke, Kovács Norbert Cimbi
Fotó: Hagyományok Háza
E sokszínűséget szeretnénk tudományos alapossággal is partnereinkkel építeni: módszertani segítséget nyújtunk, kutatási eredményeinket is megosztjuk velük, bevonjuk őket képzéseinkbe. Ugyancsak ajánlásokkal segítjük munkájukat, s lobbi tevékenységgel is támogatjuk előmenetelüket. Nem kultúrházat működtetünk, Kárpát-medencei koordinációs tevékenységünkkel a képzők képzőjének szerepét erősítjük. Pályázataink működése is tükrözi céljainkat: nemcsak az adott lokális partnereinket kötjük be a központba, hanem lokális partnereink között is kapcsolatot építünk.
Örömmel fogadtuk el a meghívást a Hagyományőrzés, hagyományteremtés című szimpóziumra. Tettük ezt azért, mert egyrészt az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesületet az egyik legfontosabb, legdinamikusabb partnerünknek tekintjük, másrészt a vázolt építőmunkánk népszerűsítése itthon, a Kárpát-medencében és a diaszpórában csakis a média aktív támogatásával érhető el. Ennek tükrében a találkozón a sajtókapcsolatok ápolásának is fontos szerepet szánunk.”
Népes erdélyi részvétel
A Veszprém Vármegyei Kisszcsőszön március 17-19. között megrendezésre kerülő Kárpát-medencei konferencián köszöntőt mond Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, a rendezvény fővédnöke és Pekár István, a Duna Televízió volt elnöke. Erdélyből számos vendéget várnak. Előadást tart Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti református lelkész. Erdélyi újságírók részvételével megtartott sajtókerekasztalon részt vesz Karácsonyi Zsigmond, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője, Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a kézdivásárhelyi Szék-helyek portál főszerkesztője, Tóth László és Sarány Orsolya, a csíkszeredai Hargita Népe munkatársa. Moderátor dr. Csermák Zoltán újságíró, a Hagyományok Háza munkatársa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!