
2016. október 12., 20:552016. október 12., 20:55
Mi minden ki nem derül – kerekedik el a közönség szeme, amikor Földes László Hobo életéről mesél. Vele együtt keltünk útra a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében, hogy bejárjuk zenés kálváriájának mind a 14 stációját.
Hobo mesél.
Túl a hetvenedik életévén, akár egy bölcs nagyapa (valószínűleg ettől a mondattól Földes László rendesen kiakadna, hiszen sem bölcsnek, sem öregnek nem tartja magát, és utóbbit nehéz is ráfogni), végigvezeti hallgatóságát korokon, rendszereken, rendszerváltozáson, mozgalmakon, határokon. Versek, vallomások, történetek hangzanak el, és sok kis áldás a nagy szerelemből, ami nem más, mint a rock’n roll és blues.
Hetven év percekbe sűrítve.
Hobo mesél.
Például az élet „apróságairól”: apja megtagadásáról, az iskolás évekről (amikor Rákosi Mátyás kénytelen volt szó szerint felnézni a hórihorgas 10 éves Földes Lacikára, aki akkor még csak a Hobokukk becenevet viselte), első gyermeke haláláról. Mesél a csavargásokról, nőkről, zenekarokról, örömökről és csalódásokról. Az önmeghasonulásról. Hite kereséséről, megtalálásáról és elvesztéséről. Találkozásairól és búcsúzásairól.
Hetven év egy estén elmesélve.
„Itt, a színházban bevallhatok mindent, úgysem hiszi senki egy szavamat sem. Hogy utána könnyebb lesz? A fenét. A tapstól lesz könnyebb, hogy össze-vissza hazudhatok és megtapsolnak. Vagy igazat mondhatok? Nem hiszik el, de nem is kell, a lényeg az, hogy tapsoljanak… Ezért jó a színház. Itt minden lehetek, akár még önmagam is, úgysem hiszik el” – kezdi előadását Hobo.
„Úton lenni jó” – mondja két és fél óra elteltével. Tizenegy év alatt több mint tíz előadást hozott el az unitárius kollégiumba, és bár mindegyik más volt, ugyanazzal a hittel, tűzzel, szeretettel adta elő őket – ettől pedig Rákositól kissé eltérő módon nézünk fel Földes László Hobóra mi, hozzá képest röghöz ragadt emberek.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!