Változatlan irodahálózat, új szolgáltatások

– A népi szólás szerint akinek halálhírét keltik, az sokáig él. Mennyiben igaz ez az EMNT Demokrácia Központjaira, amelyekről többször is felröppent a hír, hogy a magyar kormány megvonja a működési támogatásukat?

– A támogatás csökkentésének semmi valóságalapja nincs. A rémhír már a múlt év második felében felröppent, és volt eset, hogy a saját munkatársainkat is meg kellett nyugtatnunk. A cél valószínűleg az elbizonytalanítás volt. Bár alkalomról alkalomra sikerült ezt elhárítani, semmiképp sem volt jó hatással az irodák munkájára. Bizonyos fokú átszervezésre már két alkalommal is sor került, mert megnövekedtek a honosítással kapcsolatos költségek. Az előre nem látott költségnövekedést az okozta, hogy tavaly ősztől több helyen elkezdtek terepre járni munkatársaink, azaz rendszeresítettük a kiszállásos módszert. Újra kellett gondolni az irodai szolgálat és a terepmunka arányát az utóbbi javára. Az elkövetkező időszakban arra figyelünk, hogy minden irodát megtartsunk úgy, hogy azok minél költséghatékonyabb formában működjenek. Előfordulhat, hogy néhány helyen kisebb költségvetésű irodákba költözünk, és inkább a munkatársi keretet igyekszünk erősíteni, ahol ez szükséges.

– A karcsúsítás mennyire hozható összefüggésbe azzal a ténnyel, hogy egy ideje csökkenőben a magyar állampolgárságot kérvényezők száma?

– 2014 második felétől valóban érezhetően csökkent a magyar állampolgárságért folyamodó erdélyiek száma. Míg négy évvel ezelőtt az EMNT nagyobb városokban működő Demokrácia Központjaiban is előjegyzés alapján dolgoztak, ma már bejelentkezés nélkül, a meghirdetett nyitvatartási rendben bárki bármikor bemehet, és segítséget kérhet az iroda munkatársaitól a honosítási iratcsomó összeállításához. Ennek a folyamatnak megyünk elébe azzal, hogy az irodai munkaidőn kívül az EMNT Demokrácia Központjainak alkalmazottai többet járnak terepre. A kiszállásra falvakra általában előzetes meghirdetés alapján, a helybeliek – lelkészek, tanárok, helyi közösségszervezők – előkészítő munkája nyomán kerül sor. Mindenkit arra biztatunk: ha tudja, hogy saját településén alacsony a magyar állampolgárságot szerzők aránya, jelezze, munkatársaink készséggel kiszállnak az iratok összeállítására. A nagyobb vidéki települések esetében konzuli napot is tudunk szervezni.

– Ez azt jelenti, hogy idéntől rövidebb idő alatt hozzá lehet jutni a magyar állampolgársághoz?

– A várakozási idő ma sem rövidebb három hónapnál. Ennek oka az, hogy a magyarországi állami biztonsági felülvizsgálatra szánt személyzeti keret nem módosult, tehát az ottani adminisztrációs eljárást nem tudják ennél rövidebbre szabni. A jó hír mégis az, hogy míg az elmúlt négy évben sokan fél- vagy háromnegyed évet is vártak az állampolgársági iratok megérkezésére, ma már jóval rövidebb időkerettel lehet számolni.

– Mennyire elégedettek a magyar állam intézményei a Demokrácia Központok munkájával?

– Magyarország mindkét erdélyi főkonzulátusával – a csíkszeredaival és a kolozsvárival is – rendszeres és jó a kapcsolatunk. Az elmúlt négy évben vállvetve, egymást jól kiegészítve dolgoztunk a honosításban. Hasonlóképpen jó kapcsolatban állunk a Nemzetpolitikai Államtitkársággal, amely korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, ma pedig a Miniszterelnökség hatáskörében működik. A Külügyminisztérium – a két főkonzulátus, valamint a bukaresti nagykövetség révén – közvetlen rálátással rendelkezik a honosítás folyamatára. Az elkövetkező időszakban tovább nő a külképviseletek szerepe, de a mi irodahálózatunké is, hiszen még sok erdélyi magyar nem rendelkezik magyar állampolgársággal. Jelenleg körülbelül 350 ezer magyar állampolgár él Erdélyben, az 1,2 millióig még van bőven tennivaló.

– A Demokrácia Központok létrehozásának eredeti elképzelése szerint a kisebbségi jogsértéseket monitorizáló tevékenységgel is foglalkoznának. Lesz-e ilyen szolgálata az EMNT-nek?

– Az eredeti elképzelés szerint mindenhol, ahol irodáink vannak, az ott tevékenykedő EMNT-szervezeteknek az önkormányzati munkát is figyelemmel kellene követniük, emellett minden olyan üggyel foglalkozniuk kell, ami az erdélyi magyar közösség jogait érinti. Egyelőre azonban csak szórványosan könyvelhetünk el megvalósításokat. Megnyitásuk óta az irodák kiemelten és nagyon helyesen elsősorban a honosítási iratcsomók összeállításában segédkeztek. A nagy érdeklődésre való tekintettel az első időszakban nem is volt lehetőség mással foglalkozni. Mára ez változott, a területi szervezetek is rátaláltak, illetve kialakították azokat a helyi vagy régiós szintű programjaikat, amelyekkel megszólíthatják a magyar közösséget és segíthetnek a kulturális, szociális vagy más természetű ügyek megoldásában, illetve a figyelem felkeltésében. A teljes irodahálózatot átfogó monitoring-tevékenységet még nem sikerült kialakítani, de ez a területi EMNT-szervezetek esetében a továbbiakban nagyobb hangsúlyt kap.

– Mennyire van lehetőségük ingyenes jogsegélyszolgálat fenntartására? Köztudott, hogy a kispénzű emberek nem tudják megfizetni a jogászok szolgáltatásait.

– Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön mintegy három éve működik ingyenes jogsegélyszolgálat, amelyet Kátai Zsuzsanna tanárnő – az EMNT sepsiszéki megbízott elnöke – végez önkéntesen, és amely a múlt rendszerben kulákká nyilvánított személyek kárpótlásával kapcsolatban nyújt segítséget. Mára több mint 800 családnak tudott segíteni a konkrét anyagi kárpótlás igénylésében. Kolozsváron, Kolozs megyében és Nagyváradon kisebb-nagyobb rendszerességgel működtetünk jogsegélyszolgálatot. Kolozsváron a középiskolások figyelmét is próbálták felhívni saját jogaikra, valamint mindazokra a törvényekre, amelyek betartása a magyar közösség előnyére válna.

– Van-e átfedés az EMNT és a Demokrácia Központok tevékenysége között?

– Az EMNT és a Demokrácia Központok nem két külön egység. Az EMNT Demokrácia Központjai – így helyes a fogalmazás. A köztudatban sikeresen elterjedt a Demokrácia Központ kifejezés, amelyeket kivétel nélkül az EMNT hozott létre és tart fenn. A kettő tehát egységet alkot. Az EMNT területi szervezetei voltaképpen mindenhol az adott Demokrácia Központban működnek, ott van a székhelyük, irattáruk. A különbség az, hogy több irodánk van, mint amennyi területi szervezetünk. Ez abból adódik, hogy az EMNT csak széki, illetve megyei szinten szerveződik – nincsenek települési szervezetei. Így egy-egy megyei vagy széki központban szerveződtek az EMNT területi szervezetei, amelyek ugyanakkor ellátják az adott területen működő EMNT Demokrácia Központ-irodák felügyeletét, működtetését – együttműködve a kolozsvári országos központtal.

A magyar állampolgárok kétharmadát segítette az EMNT
Az EMNT Demokrácia Központjainak hálózata lefedi Erdély, a Partium és a Bánság teljes, magyarok lakta területeit. Az irodahálózat Aradtól Felsőbányáig, Nagyszebentől Brassóig és Kolozsvártól Háromszékig 33 irodát működtet 76 alkalmazottal. A Románia területén élő mintegy 350 ezer magyar állampolgár 60-70 százalékának ügyintézését az EMNT végezte. A magyar állampolgársággal rendelkező erdélyiek mintegy 25-30 százaléka közvetlenül a külképviseleteken keresztül vagy Magyarországon nyújtotta be igénylését, néhány százalékuknak pedig az RMDSZ háromszéki és Bihar megyei szervezete gondozta iratcsomóját.

– Hogyan értékeli az EMNT civil kezdeményezési szerepét Erdélyben? Mennyire sikerült megvetnie a lábát az élet legkülönbözőbb területein?

– Két szinten, az országos elnökség és a területi szervezetek szintjén értékelném szerepünket. Országos szintű ügyekben több kezdeményező szerepet várok el magunktól. Hogy ehhez mi hiányzik? Legtöbbször az idő, illetve a motiváció. Ez utóbbi biztosan furcsán hangzik, de be kell ismerni, hogy vannak helyzetek, amikor egy-egy ötletről saját magunk hisszük azt, hogy nincs értelme belevágni, „ügyet csinálni belőle”. Gondolom, nem vagyunk ezzel egyedül. Területi szinteken az adott szervezet vezetőitől függ a kezdeményezőkészség. Nincs két egyforma területi szervezetünk. Az EMNT Maros megyei szervezetét mindenképp szeretném kiemelni, mert az elmúlt két évben számos olyan közösségi kezdeményezése volt, amit sikerrel és a vásárhelyi magyar közösség növekvő érdeklődése közepette valósított meg. A legutóbbi könyves-gyertyás évfordulós megemlékezésre, a Vásárhelyi Forgatagra, az új kenyér ünnepére, az elsőként létrehozott Magyar Állampolgárok Klubjára gondolok. Az elmúlt négy évben azonban valamennyi szervezetünk kivette részét a munkából, főként az országos szintű feladatokból. Ide tartozik elsősorban a honosítás, valamint a magyarországi választásokra vonatkozó regisztráció és a levélszavazatok begyűjtése. Ez utóbbit az Erdélyi Magyar Néppárttal közösen bonyolítottuk le.

– Mit tart az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács legnagyobb ellenségének?

– A növekvő közömbösséget. A legnagyobb kihívás a megváltozott magyar közösségi igények követése, elsősorban a fiatalok vonatkozásában. Ezeket szem előtt tartva kell időről időre újratervezzük munkánkat.