Választói „munkanélküliség” Erdélyben

– Számított a magyarországi kormánypártok döntésére, amely a Fidesz–KNDP-lista harmadik helyére sorolta önt? Az sem kis újdonság, hogy az elszakított nemzetrészek – Kárpátaljáról, Délvidékről és a Felvidékről – is állíthatnak EP-képviselőjelöltet.

– A Fidesz által 2010-ben elkezdett nemzetpolitikai rendszerváltás újabb állomásához érkeztünk. Az új magyar nemzetpolitika egyik fényes eredménye a visszahonosítás és az ezzel járó szavazati jog megadása. Országgyűlés helyett így jöhetett létre Budapesten az első nemzetgyűlés. A mostani európai parlamenti listaállítás ennek a folyamatnak a része. Miután Budapesten nemzeti képviseletünk van, Brüsszelben is össznemzeti képviseletünk lesz a külhoni magyar közösségek jelöltjeinek megválasztásával. E nemzetpolitikai változás mélységeit leginkább a 2004. december 5-ei népszavazás összefüggésében tudom kifejezni. Akkor az ellenforradalmi, utódkommunista hatalom megtagadta és ellökte magától a külhoni magyarokat. Egy nemzeti kormánynak kellett 2010 után lemosnia ezt a gyalázatot, és visszakapcsolni a nemzet vérkeringésébe külhoni magyar közösségeinket. Idén lesz tíz esztendeje ennek a rossz emlékű referendumnak. Örülök, hogy a tízéves évfordulón megérhettük ennek az ellenkezőjét.

– Az erdélyi magyarságot nem kényezteti el az Európai Unió: a választópolgár azt látja, hogy közösségi jogköveteléseinket kivétel nélkül lesöprik az asztalról. Miben reménykedhetünk?

– Csak a Kárpát-medencei egység kialakításában! Példásnak nevezem Orbán Viktor nemzetpolitikai irányvonalát, hiszen amit mi nem tudtunk az EP-lista kapcsán Erdélyben megvalósítani, azt ő tető alá hozta az egész Kárpát-medence viszonylatában. Ha valamit el akarunk érni Brüsszelben, mindenekelőtt idehaza kell véghezvinnünk a politikai rendszerváltoztatást. Az európai polgári kezdeményezések kudarca abban keresendő, hogy a felek nem voltak hajlandóak megállapodni egy közösen vállalt beadványban. Érdekérvényesítési esélyeink még összefogás esetén sem túl nagyok, anélkül viszont képtelenek vagyunk előbbre lépni.

– Hogyan értékeli a Fidesz–KNDP kétharmados győzelmét a magyarországi országgyűlési választásokon?

– Párját ritkító módon Magyarországon nem sikerült kiiktatni, perifériára szorítani a rendszerváltókat: a 2014-es választások eredményeinek tükrében az 1989-es rendszerváltás kiteljesedését látom. Magyarország újra az élen jár Kelet-Közép-Európa országai között, ahol az elmúlt huszonöt évben politikai váltógazdálkodás folyt: az utódkommunista pártok váltogatták egymást a többé-kevésbé demokratikus pártokkal. Romániában ma is a Medgyessy–Gyurcsány–
Bajnai-féle posztkommunista tömörülés pártja van hatalmon. Ezzel szemben Magyarországon ugyanazzal a rendszerváltó csapattal az élvonalban sikerült – remélhetőleg visszafordíthatatlanul – véghezvinni és kiteljesíteni a negyedszázaddal ezelőtt elkezdett rendszerváltást. Ennél szebben nem is lehetne megünnepelni a huszonötödik évfordulót.

– Az 1989 utáni választások történetében Erdélyben rekordot döntöttek a szavazók: a magyar kormánypártok támogatottsága 95 százalékos. Számított erre az eredményre?

– Az erdélyi magyarok még inkább megtapasztalták a negyedszázados politikai váltógazdálkodás árnyoldalait. Nem elég, hogy az erdélyi magyar közösség immár huszonöt éve Bukaresttől való függőségben vergődik, ráadásul hosszú periódusokra egyszerre kellett elszenvednie Bukarest és Budapest elnyomatását. Ebből lett elege az erdélyi magyarságnak. Ez az eredmény annak is tulajdonítható, hogy mindvégig volt egy magyar politikai vonulat Erdélyben, amely következetesen kitartott a rendszerváltoztatás mellett: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség vagy a jobb sorsra érdemes Magyar Polgári Párt. Az erdélyi magyar választók szavazatainak tükrében igazolva látom kitartásunk értelmét: mindannyiunk számára bebizonyosodott, hogy nem volt hiábavaló ez az út. Arany János szavaival szólva a fősodorban haladunk: az erdélyi 95 százalék ennek ragyogó bizonyítéka. A munka neheze azonban még hátravan Erdélyben: mi, magyarok, akik az 1989-es rendszerváltás élére álltunk, az utóbbi huszonöt évben a posztkommunista restauráció foglyai lettünk.

Országgyűlési választások: kétharmados Fidesz-többség
Kétharmados többséget szerzett a Fidesz–KDNP az április 6-ai magyarországi országgyűlési képviselő-választáson. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) az elmúlt hétvégén tette közzé a szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottsága alapján az immár véglegesnek tekinthető eredményeket. A Fidesz–KNDP-nek 133, az MSZP–Együtt-PM–DK–MLP-nek 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek pedig 5 mandátuma lesz az új Országgyűlésben. A Fidesz–KDNP országos listájára 2 264 730, az MSZP–Együtt-PM–DK–MLP-re 1 290 804, a Jobbikéra 1 020 476 szavazat, az LMP-re pedig 269 413-an szavaztak.
A magyarországi nemzetiségi listáknál a kedvezményes mandátumhoz szükséges 22 058 szavazatot egyetlen nemzetiség sem szerezte meg, a legtöbben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának listájára szavaztak, 11 415-en. Az országos listát állított 13 nemzetiség szószólót küldhet a parlamentbe.Az idei áprilisi országgyűlési választás újdonsága volt, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhattak az országos pártlistára. A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint összesen 193 793-an szerepeltek az előzetesen regisztrált, levélben szavazók névjegyzékén. Az NVI-hez levélben érkezett szavazólapok feldolgozása csütörtökön fejeződött be, összesen 128 378 érvényes szavazólapot összesítettek. Az érvényes szavazatok 95,49 százalékát a Fidesz–KDNP-pártszövetség kapta, összesen 122 588 voksot. A Jobbikra a levélben szavazók 2,28 százaléka adta voksát (2926), az MSZP–Együtt-PM–DK–MLP-listára 1,16 százalék (1495 voks). Az LMP 0,45 százalék szavazatot kapott

– Elégedett a Fidesz eddigi nemzetpolitikai megvalósításaival, vagy lenne, amit másképp tenne? Milyen rendszeresen találkozik Orbán Viktorral?

– A Fidesz-kormány bámulatos lendülettel és elkötelezettséggel látott hozzá 2010-től a nemzetpolitikai változások véghezviteléhez: olyan alapvető fontosságú törvények születtek, mint a trianoni emléktörvény, a honosítási törvény és az alaptörvény. Az európai össztűz és Magyarország gazdasági problémái azonban a ciklus hátralévő részében mintha elszívták volna a kormány erejét a nagyszerű nemzetpolitikai kezdés folytatásától. A nemzeti tábor április 6-ai választási győzelme azonban arról szól, hogy a Fidesz–KNDP-koalíció újból erős felhatalmazást kapott a folytatásra. Az ellenszélben véghezvitt kormányzás során olyan mértékben sikerült stabilizálni Magyarország helyzetét, hogy reményeim szerint teljes gőzzel lehet folytatni a 2010-ben elkezdett nemzetpolitikai változásokat, amelyek a Kárpát-medencei magyarság életét is érintik. Ezekről minden évben volt alkalmam Orbán Viktor miniszterelnökkel beszélni. Találkozásaink nem protokollárisak, hanem érdemi jellegű beszélgetések. Úgy ítélem meg, a nemzetpolitikai változások útján haladunk tovább.

– Május 25-én Romániában a szavazó már nem találja az ön nevét az RMDSZ EP-listáján. Mit üzen annak az erdélyi szavazótábornak, amely önt eddig két alkalommal is bejuttatta az Európai Parlamentbe?

– Nem rajtunk múlott, hogy választóinkat, szavazóinkat 2014-ben munka nélkül hagyjuk. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt mindent megpróbált, hogy létrejöhessen az erdélyi magyar közös lista, az RMDSZ azonban valamennyi ajánlatunkat elutasította. A 2009-ben kialakult példás összefogás, amely 9 százalékos hozadéka révén három erdélyi magyar képviselőt juttatott ki Brüsszelbe, az RMDSZ számára többé nem kívánatos, mindent megtörtek és lenulláztak. Ezzel a lépésével az RMDSZ 2014-ben legalább egy erdélyi magyar EP-képviselő helyet ad át a románoknak. Számomra nem volt más választás: ha továbbra is Erdélyt akarom képviselni az Európai Parlamentben, el kellett fogadnom az Orbán Viktor által felkínált lehetőséget. Függetlenül attól, hogy milyen úton-módon jutok ki Isten segedelmével Brüsszelbe, célom ugyanaz: megalkuvás nélkül képviselni erdélyi magyarságunkat. Ez kiegészül a magyarországi és a többi külhoni magyar közösségek képviseletének a feladatával és felelősségével.

Kelemen Hunor: nem érdekel Tőkés karrierje
Az RMDSZ-t nem érdekli Tőkés László karrierje és politikai sorsa – jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Az újságírók arra voltak kíváncsiak, hogy a szövetség vezetői miként vélekednek arról, hogy Tőkés László a Fidesz-lista harmadik helyéről pályázik újabb európai parlamenti mandátumra. Kelemen szerint Tőkés indulása a saját döntése volt. „Tőkés László nem Romániában méretkezik meg, így nem zavar minket. Az EP-választások esetében tiszta a kép: Erdélyben nem lehet a magyarországi pártok listáira szavazni, így sem a Fidesz-listára, sem Tőkésre.”
Az RMDSZ elnöke a szövetség legfontosabb feladatának az EP-választásokon való részvételre történő mozgósítást nevezte, hogy átléphessék az ötszázalékos küszöböt. Az elmúlt időszakban Verestóy Attila udvarhelyszéki szenátor úgy nyilatkozott: a szövetség jövője szempontjából kiemelt szerepe van annak, hogy az RMDSZ képviselőt küldjön az Európai Parlamentbe.