
„Amikor olvasol, bárhová elutazhatsz. Olyan, mintha behunynád a szemed és már ott is teremsz”
Fotó: Haáz Vince
Olvasás közben magunk mögött hagyjuk a stresszt, megnyugszunk, olyan, mintha meditálnánk. A mai rohanós tempójú életmódunkban kimondottan jót tesz, ha időnként szünetet tartunk – vallja Birta-Székely Noémi kolozsvári irodalomterapeuta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézetének egyetemi docense. Olvasásnépszerűsítésről kérdeztük az egyetemi oktatót, valamint arról is, hogy „TikTok-generációknak” milyen a kapcsolata a könyvvel, a betűkből kibomló „teremtett világgal.
2024. december 06., 18:252024. december 06., 18:25
2024. december 06., 18:262024. december 06., 18:26
– Közeleg a karácsony, amikor sokan ajándékozzák meg szeretteiket könyvvel, rengeteg adventi könyvvásárt szerveznek Erdélyben is. Olvasásnépszerűsítésről szólva: irodalomterapeutaként, pedagógusjelölteket oktató egyetemi tanárként miként tapasztalja, a mai fiatal, a választások kezdete óta hangsúlyosan „TikTok-nemzedéknek” hívott generációknak milyen a kapcsolata a könyvvel, a betűkből kibomló „teremtett világgal”?
– Sajnos nem tudom azt mondani, hogy sokan sokat olvasnak, de van egy réteg, amelynek tagjai igen. Ők szeretik a szépirodalmat, így keresik azokat a lehetőségeket, ahol ezeket az élményeket megoszthatják. A világjárvány óta fellángolt az olvasás iránti igény, hiszen a bezártság kiváltotta az emberekből, hogy kapcsolódjanak az irodalomhoz: megtapasztalták, hogy
Elszaporodtak a könyvklubok, könyves események. Sok olyan egyetemi hallgatóm van, aki arról számol be, hogy gyerekkorában esténként nem olvastak neki mesét, hanem rajzfilmet nézett.
Birta-Székely Noémi kolozsvári egyetemi oktató, irodalomterapeuta
Fotó: Birta-Székely Noémi személyes archívuma
– És miként lehet vajon kialakítani a gyerekekben az olvasás iránti igényt?
– A legjobban úgy lehet kialakítani az olvasás iránti igényt, ha már kora gyermekkorban megtapasztaljuk, hogy ez jó, mert megvan a hangulata, összekovácsolja a szülőt a gyermekkel és ezt majd a gyermek is tovább akarja adni, keresi ezeket a helyzeteket. Az olvasóvá nevelésnek régen is ugyanúgy megvoltak a nehézségei, mint ma, vagy mint minden oktatói- nevelői munkában, csak most megváltoztak az önkifejezés terei. A TikTok-on megjelent a BookTok jelenség, amelynek keretében mindenféle könyves tartalmakat osztanak meg a tartalomgyártók.
A különböző közösségi hálók használata ma már elengedhetetlen az információáramlás szempontjából. Ezeken a hálózatokon tartjuk a kapcsolatot, kapunk hírt különböző eseményekről. A hallgatóimmal hét éve vezetünk olvasóklubot, fenn vagyunk a közösségi hálókon is, nemrég a tanszéken könyvkuckót hoztunk létre szabadkönyvespolccal, hagyományjelleggel február 14-én, a Könyvajándékozás Világnapján. Könyveket gyűjtünk és adományozunk rászoruló gyerekeknek, mesemondó műhelyt vezetünk stb., de a fiataloknak még így is nagyon kevés százaléka olvas, ezt tapasztalom.
Gutenberg galaxis. Fontos az olvasásnépszerűsítés, az irodalomterápia megkönnyíti a hétköznapi létkihívásokkal való szembenézést
Fotó: Borbély Fanni

Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című könyvéből inspirálódott bábjáték premierjére készül a kolozsvári Puck Bábszínház.
– Melyek a legfontosabb pozitív hozadékai a könyv, az irodalom olvasásának manapság, amikor a három másodperces videók korát éljük? Sőt, a médiafogyasztási szokások kutatói a legújabb felméréseket ismertetve elmondták: manapság már másfél másodpercig terjed az olvasó figyelme: ha egy online tartalom ez idő alatt nem ragadja meg a médiafogyasztó figyelmét, tovább görget. Ebben a kontextusban milyen helyzetbe kerül manapság az olvasás?
– A helyzet az, hogy a média teljesen átvette a figyelemfelkeltés helyét minden területen, így az olvasmányok terén is. A könyvekkel és olvasással kapcsolatos médiatartalmak is követik ezt a másfél perces időkeretet. Irodalmárok, könyves szakemberek, írók
Én azt látom, hogy ez már szinte külön szakma, nagyon jól kell csinálni, akár főállásban, hogy célt érj vele. Nem beszélve arról, hogy ott a hangoskönyv – amit eredetileg látássérülteknek találtak ki –, ami eléggé elterjedt és valóban azoknak, akik szeretnek, de nincs idejük olvasni, megoldást jelent. Én is szeretem a hangoskönyvet, de mégsem tudja felváltani a klasszikus olvasási élményt. Hiszen olvasni csak úgy lehet, ha megteremtjük azt a hangulatot, ahol csend van és nyugalom. Ahol elmélyülhetünk abban, amit olvasunk és megszűnik a külvilág – tudom, a nyüzsgő város közepén is lehet olvasni, de az mégsem olyan.
Közeleg a karácsony, amikor sokan ajándékozzák meg szeretteiket könyvvel, rengeteg adventi könyvvásárt szerveznek Erdélyben is
Fotó: Borbély Fanni
– Az olvasásról azt is lehet mondani, hogy tulajdonképpen egyfajta – belépés” egy másik dimenzióba?
– Belépünk egy másik világba, itt pedig vágyaink vagy álmaink is valóra válhatnak. Azonosulási mintákat kapunk, lehetőségeket problémamegoldásra, rátalálhatunk olyan helyzetekre, amelyek nem csak velünk történtek meg.
Olvasás közben magunk mögött hagyjuk a stresszt, megnyugszunk, olyan, mintha meditálnánk. A mai rohanós tempójú életmódunkban jót tesz, ha időnként szünetet tartunk, megállunk, feltöltődünk, hogy újra tudjunk indulni. Számomra egyik legpozitívabb része az olvasásnak, hogy azokról a könyvekről, amelyek tetszettek, szeretek beszélgetni, másokkal megosztani ezeket az élményeket a Kolozsvári Könyvklubban, így fejleszthetem kommunikációs képességeimet, bővíthetem társas kapcsolataimat.
– Ha egy földönkívülinek el kellene magyarázni, hogy miért jó könyvet olvasni, röviden miként jellemezné, melyek a szöveg mélyebb megértésének, az értő és figyelmes olvasásnak a jó hozadékai az emberi lélekre nézve?
– Amikor olvasol, bárhová elutazhatsz. Olyan, mintha behunynád a szemed és már ott is teremsz, mintha „teleportáltak” volna. Egy olyan portál nyílik meg számodra, ahol még sosem jártál, bár ismerős lehet sok minden.
Ha életed elakad valahol, akkor is segíthet az olvasás. Ajánlhatok mindenkinek olyan olvasnivalót, ami segíthet ennek az elakadásnak a legyőzésében.
Az olvasás belső képalkotás révén fejleszti a fantáziát, memóriát és a szókincset
Fotó: Demeter Izabella
– Irodalomterapeutaként milyen keretek közt, kiknek és hol tart foglalkozásokat?
– A pedagógusképzésben gyakran alkalmazom az irodalomterápiás módszereket, főként az önismereti foglalkozásokon, de nemrég bevezettem egy ilyen rituálét, hogy minden órám elején felolvasok egy verset, amiről beszélgetünk. A hallgatók visszajelzéseiből azt érzem, hogy szeretik. Ezen kívül egy általános és két tematikus csoportom van. Az általános csoport online és offline is működik. A könyvespolc előtt a neve és felnőtteknek szól. Ez egy nyílt csoport havi rendszerességgel, bármikor lehet csatlakozni. Olyan, mindenki számára fontos témákkal foglalkozunk mint a szeretet, kommunikáció, veszteség, gyász, szabadság, magány, változás stb.
és ez szakmai szempontból is szívügyem. Van egy zárt női csoportom is, amit általában ősszel hirdetek meg, LélekErő a neve. Ez egy hat alkalmas foglalkozás, ahol a női szerepekkel foglalkozunk. Röviden az irodalomterápia megkönnyíti a hétköznapi létkihívásokkal, életfordulókkal való szembenézést, támogatja a lelki egészség megőrzését, és előmozdítja az önismeret fejlődését.
Minden érdeklődőt szeretettel várok a csoportjaimba, az emailcím, ahol csatlakozni lehet: belsoritmus@gmail.com.
A mai rohanós tempójú életmódunkban jót tesz, ha időnként szünetet tartunk, megállunk
Fotó: Tuchiluș Alex
– Jöjjön egy „gyakorlatibb” kérdés beszélgetésünk végén: melyik a három legkedvencebb könyve?
– Nehéz hármat kiemelni, de most legyen ez a három: Máté Angi: Mamó, Szerb Antal: Utas és holdvilág, Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális.
Aki olvas, annak számára olyan dimenzió nyílik meg, ahol még sosem járt, bár ismerős lehet sok minden
Fotó: Tuchiluș Alex
„Aki olvas, bárki és bármi lehet, érzelmek széles skáláját élheti át”
Fotó: László Ildikó

Míg egyes vidéki könyvtárak naprakészen működnek, mások támogatás hiányában bezárnak. A kisebb közösségek könyvtárainak 21. századi létjogosultságára keresve a választ fordultunk néhány csíkszéki község könyvtárához.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!