„Amikor olvasol, bárhová elutazhatsz. Olyan, mintha behunynád a szemed és már ott is teremsz”
Fotó: Haáz Vince
Olvasás közben magunk mögött hagyjuk a stresszt, megnyugszunk, olyan, mintha meditálnánk. A mai rohanós tempójú életmódunkban kimondottan jót tesz, ha időnként szünetet tartunk – vallja Birta-Székely Noémi kolozsvári irodalomterapeuta, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézetének egyetemi docense. Olvasásnépszerűsítésről kérdeztük az egyetemi oktatót, valamint arról is, hogy „TikTok-generációknak” milyen a kapcsolata a könyvvel, a betűkből kibomló „teremtett világgal.
2024. december 06., 18:252024. december 06., 18:25
2024. december 06., 18:262024. december 06., 18:26
– Közeleg a karácsony, amikor sokan ajándékozzák meg szeretteiket könyvvel, rengeteg adventi könyvvásárt szerveznek Erdélyben is. Olvasásnépszerűsítésről szólva: irodalomterapeutaként, pedagógusjelölteket oktató egyetemi tanárként miként tapasztalja, a mai fiatal, a választások kezdete óta hangsúlyosan „TikTok-nemzedéknek” hívott generációknak milyen a kapcsolata a könyvvel, a betűkből kibomló „teremtett világgal”?
– Sajnos nem tudom azt mondani, hogy sokan sokat olvasnak, de van egy réteg, amelynek tagjai igen. Ők szeretik a szépirodalmat, így keresik azokat a lehetőségeket, ahol ezeket az élményeket megoszthatják. A világjárvány óta fellángolt az olvasás iránti igény, hiszen a bezártság kiváltotta az emberekből, hogy kapcsolódjanak az irodalomhoz: megtapasztalták, hogy
Elszaporodtak a könyvklubok, könyves események. Sok olyan egyetemi hallgatóm van, aki arról számol be, hogy gyerekkorában esténként nem olvastak neki mesét, hanem rajzfilmet nézett.
Birta-Székely Noémi kolozsvári egyetemi oktató, irodalomterapeuta
Fotó: Birta-Székely Noémi személyes archívuma
– És miként lehet vajon kialakítani a gyerekekben az olvasás iránti igényt?
– A legjobban úgy lehet kialakítani az olvasás iránti igényt, ha már kora gyermekkorban megtapasztaljuk, hogy ez jó, mert megvan a hangulata, összekovácsolja a szülőt a gyermekkel és ezt majd a gyermek is tovább akarja adni, keresi ezeket a helyzeteket. Az olvasóvá nevelésnek régen is ugyanúgy megvoltak a nehézségei, mint ma, vagy mint minden oktatói- nevelői munkában, csak most megváltoztak az önkifejezés terei. A TikTok-on megjelent a BookTok jelenség, amelynek keretében mindenféle könyves tartalmakat osztanak meg a tartalomgyártók.
A különböző közösségi hálók használata ma már elengedhetetlen az információáramlás szempontjából. Ezeken a hálózatokon tartjuk a kapcsolatot, kapunk hírt különböző eseményekről. A hallgatóimmal hét éve vezetünk olvasóklubot, fenn vagyunk a közösségi hálókon is, nemrég a tanszéken könyvkuckót hoztunk létre szabadkönyvespolccal, hagyományjelleggel február 14-én, a Könyvajándékozás Világnapján. Könyveket gyűjtünk és adományozunk rászoruló gyerekeknek, mesemondó műhelyt vezetünk stb., de a fiataloknak még így is nagyon kevés százaléka olvas, ezt tapasztalom.
Gutenberg galaxis. Fontos az olvasásnépszerűsítés, az irodalomterápia megkönnyíti a hétköznapi létkihívásokkal való szembenézést
Fotó: Borbély Fanni
Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című könyvéből inspirálódott bábjáték premierjére készül a kolozsvári Puck Bábszínház.
– Melyek a legfontosabb pozitív hozadékai a könyv, az irodalom olvasásának manapság, amikor a három másodperces videók korát éljük? Sőt, a médiafogyasztási szokások kutatói a legújabb felméréseket ismertetve elmondták: manapság már másfél másodpercig terjed az olvasó figyelme: ha egy online tartalom ez idő alatt nem ragadja meg a médiafogyasztó figyelmét, tovább görget. Ebben a kontextusban milyen helyzetbe kerül manapság az olvasás?
– A helyzet az, hogy a média teljesen átvette a figyelemfelkeltés helyét minden területen, így az olvasmányok terén is. A könyvekkel és olvasással kapcsolatos médiatartalmak is követik ezt a másfél perces időkeretet. Irodalmárok, könyves szakemberek, írók
Én azt látom, hogy ez már szinte külön szakma, nagyon jól kell csinálni, akár főállásban, hogy célt érj vele. Nem beszélve arról, hogy ott a hangoskönyv – amit eredetileg látássérülteknek találtak ki –, ami eléggé elterjedt és valóban azoknak, akik szeretnek, de nincs idejük olvasni, megoldást jelent. Én is szeretem a hangoskönyvet, de mégsem tudja felváltani a klasszikus olvasási élményt. Hiszen olvasni csak úgy lehet, ha megteremtjük azt a hangulatot, ahol csend van és nyugalom. Ahol elmélyülhetünk abban, amit olvasunk és megszűnik a külvilág – tudom, a nyüzsgő város közepén is lehet olvasni, de az mégsem olyan.
Közeleg a karácsony, amikor sokan ajándékozzák meg szeretteiket könyvvel, rengeteg adventi könyvvásárt szerveznek Erdélyben is
Fotó: Borbély Fanni
– Az olvasásról azt is lehet mondani, hogy tulajdonképpen egyfajta – belépés” egy másik dimenzióba?
– Belépünk egy másik világba, itt pedig vágyaink vagy álmaink is valóra válhatnak. Azonosulási mintákat kapunk, lehetőségeket problémamegoldásra, rátalálhatunk olyan helyzetekre, amelyek nem csak velünk történtek meg.
Olvasás közben magunk mögött hagyjuk a stresszt, megnyugszunk, olyan, mintha meditálnánk. A mai rohanós tempójú életmódunkban jót tesz, ha időnként szünetet tartunk, megállunk, feltöltődünk, hogy újra tudjunk indulni. Számomra egyik legpozitívabb része az olvasásnak, hogy azokról a könyvekről, amelyek tetszettek, szeretek beszélgetni, másokkal megosztani ezeket az élményeket a Kolozsvári Könyvklubban, így fejleszthetem kommunikációs képességeimet, bővíthetem társas kapcsolataimat.
– Ha egy földönkívülinek el kellene magyarázni, hogy miért jó könyvet olvasni, röviden miként jellemezné, melyek a szöveg mélyebb megértésének, az értő és figyelmes olvasásnak a jó hozadékai az emberi lélekre nézve?
– Amikor olvasol, bárhová elutazhatsz. Olyan, mintha behunynád a szemed és már ott is teremsz, mintha „teleportáltak” volna. Egy olyan portál nyílik meg számodra, ahol még sosem jártál, bár ismerős lehet sok minden.
Ha életed elakad valahol, akkor is segíthet az olvasás. Ajánlhatok mindenkinek olyan olvasnivalót, ami segíthet ennek az elakadásnak a legyőzésében.
Az olvasás belső képalkotás révén fejleszti a fantáziát, memóriát és a szókincset
Fotó: Demeter Izabella
– Irodalomterapeutaként milyen keretek közt, kiknek és hol tart foglalkozásokat?
– A pedagógusképzésben gyakran alkalmazom az irodalomterápiás módszereket, főként az önismereti foglalkozásokon, de nemrég bevezettem egy ilyen rituálét, hogy minden órám elején felolvasok egy verset, amiről beszélgetünk. A hallgatók visszajelzéseiből azt érzem, hogy szeretik. Ezen kívül egy általános és két tematikus csoportom van. Az általános csoport online és offline is működik. A könyvespolc előtt a neve és felnőtteknek szól. Ez egy nyílt csoport havi rendszerességgel, bármikor lehet csatlakozni. Olyan, mindenki számára fontos témákkal foglalkozunk mint a szeretet, kommunikáció, veszteség, gyász, szabadság, magány, változás stb.
és ez szakmai szempontból is szívügyem. Van egy zárt női csoportom is, amit általában ősszel hirdetek meg, LélekErő a neve. Ez egy hat alkalmas foglalkozás, ahol a női szerepekkel foglalkozunk. Röviden az irodalomterápia megkönnyíti a hétköznapi létkihívásokkal, életfordulókkal való szembenézést, támogatja a lelki egészség megőrzését, és előmozdítja az önismeret fejlődését.
Minden érdeklődőt szeretettel várok a csoportjaimba, az emailcím, ahol csatlakozni lehet: belsoritmus@gmail.com.
A mai rohanós tempójú életmódunkban jót tesz, ha időnként szünetet tartunk, megállunk
Fotó: Tuchiluș Alex
– Jöjjön egy „gyakorlatibb” kérdés beszélgetésünk végén: melyik a három legkedvencebb könyve?
– Nehéz hármat kiemelni, de most legyen ez a három: Máté Angi: Mamó, Szerb Antal: Utas és holdvilág, Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális.
Aki olvas, annak számára olyan dimenzió nyílik meg, ahol még sosem járt, bár ismerős lehet sok minden
Fotó: Tuchiluș Alex
„Aki olvas, bárki és bármi lehet, érzelmek széles skáláját élheti át”
Fotó: László Ildikó
Míg egyes vidéki könyvtárak naprakészen működnek, mások támogatás hiányában bezárnak. A kisebb közösségek könyvtárainak 21. századi létjogosultságára keresve a választ fordultunk néhány csíkszéki község könyvtárához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!