Nők elleni erőszak és férfigyűlölet?

– A párkapcsolaton belüli erőszakról felmérések, kutatások szólnak. Hogyan lehet ezt saját törvényeinkkel orvosolni?
– Le kell szögezni, hogy a nőkkel szembeni erőszak elleni fellépés fontos téma, szükséges vele foglalkozni, de leginkább tenni kell a megszüntetéséért. Első lépésként a nők társadalmi megbecsülése lényeges. Magyarországon a kormány sokat tett azért, hogy a nőknek ne kelljen feltétlenül választaniuk család és karrier között, ne menjen az egyik a másik rovására. Ha egy család életében nem okoz feszültséget a megélhetés kérdése, akkor jó esély van arra, hogy megakadályozhatjuk a családon belüli erőszakot. Egy egyezmény elfogadásánál tehát sokkal hatékonyabb módszer a valódi cselekvés. Kiegészítésképpen természetesen áldozatsegítő intézményrendszer és segélykérő hálózat létrehozása szükséges, amely Magyarországon biztosított.

– Olyan országokban, ahol az egyezményt elfogadták, mennyire oldódtak meg e gondok?
– Az eddigi felmérések alapján azt láthatjuk, hogy az egyezményt hatályba léptető államok jelentős részében továbbra is magas a nők elleni erőszak aránya: igaz ez Dániára, Finnországra és Svédországra is. Összefüggést jelent, hogy a 2015-ben indult migrációs hullám során sok migráns érkezett muzulmán országokból, ahol a nőket még mindig nem tekintik egyenrangúnak a férfiakkal. Az Isztambuli egyezmény mégsem tér ki e problémára, ho­lott mindennaposak a migrációs hátterű férfiak által elkövetett nemi erőszakok, például a svédeknél. Fontosabb lenne ez ellen fellépni, mint a hangzatos egyezményeket elfogadni. A problémák tehát nem oldódtak meg. Spanyolországban ugyanakkor kifejezetten visszás tapasztalatokról számolnak be az Isztambuli egyezmény ratifikálása óta:

Korábban a szlovák parlament is hasonló döntést hozott, így ez nem egyedülálló lépés.
Egyelőre nem származhat semmilyen hátránya egy tagállamnak abból, ha nem csatlakozik az egyezményhez. Azonban a jövőre nézve nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy nem is lesz. Ugyanis Európában azt az irányt láthatjuk, hogy a fősodortól eltérő tagállamokat – jellemzően Lengyelországot és Magyarországot – az intézmények a rendelkezésükre álló eszközökkel (például kötelezettségszegési eljárásokkal, uniós bírósági ítéletekkel) igyekeznek az általuk kijelölt irányba terelni. Ennek eddig ellent tudtunk állni.

– Az Alapjogokért Központ már több éve tiltakozik az egyezmény magyarországi ratifikálása ellen. Melyek az önök érvei?
– Bár a dokumentum hivatalosan a nőket ért erőszak elleni fellépésről szól, valójában a mérgező genderideológiát emelné a jog szintjére. Célja nem a nők elleni erőszak csökkentése, hanem a „társadalmi nemek” kategóriájának európai szintű bevezetése. Az Isztambuli egyezményt „trójai falóként” próbálják felhasználni káros ideológiájuk jogi elismerése érdekében. Mindez szöges ellentétben áll a magyarországi Alaptörvény szellemiségével és szövegével, amelyből egyértelműen következik a férfi és a nő teremtés rendje szerinti meghatározása. Mindemellett az egyezmény korlátozná hazánk szuverenitását, hiszen az általa felállított szakértői bizottság (rövidített nevén: GREVIO) fő feladata az Isztambuli egyezmény államok általi végrehajtásának ellenőrzése. Ennek során a GREVIO országjelentései olyan puha eszközt jelenthetnek, amely arra kényszeríthetné a genderelméletet elutasító államokat, hogy adják fel ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Ez Magyarország esetében végső soron az Alaptörvény módosításának kikényszerítését is magában foglalhatná. További érv az elfogadás ellen, hogy a magyar jogrendszerhez és áldozatvédelemhez nem tenne hozzá semmit:

– A Nyugat-Európában egyre felkapottabb genderelméletek terjedése milyen veszélyekkel jár?
– A genderelmélet eszmeként fegyver a globális ideológiai háborúban. A liberálisok részéről megfogalmazott célja a házasság és a család, maga az ember hagyományos felfogásának aláásása és eltörlése. A globalizmus célja a tökéletes, befolyásolható és irányítható „fogyasztók” létrehozása, a fogyasztott termék pedig nemcsak materiális dolog, hanem ideológia is lehet.

Érdekes módon azok, akik általában a tudományt mindenek felett álló igazságként hirdetik, a genderkérdésben teljesen szembe mennek az egyértelmű biológiai tényekkel, a kromoszómák szintjén ugyanis örökre meg van határozva a nemünk, letagadhatatlanul férfinak és nőnek születtünk, amin nem lehet változtatni. Különösen veszélyes a genderideológia oktatása a gyermekeknek, hiszen fiatalkorban még alakítható a világképük. Nyugat-Európában látható tendencia, hogy kisgyerekekhez az iskolába vagy a könyvtárba meghívnak nőnek öltözött férfiakat, korán kezdik őket érzékenyíteni, ez pedig a befolyásolható koruk miatt elbizonytalaníthatja őket a nemi identitásukban. Az Isztambuli egyezmény kötelezővé tenné az oktatást a „nem hagyományos nemi szerepekről”, ennek keretében feltehetően az LMBT ideológiáról is. Ez azt jelentené, hogy a szülők beleegyezése nélkül és akaratuk ellenére is oktatnák a gyermekeket a genderelmélet szellemében, ami elfogadhatatlan.

– Az Európai Bizottság genderstratégiát tervez. Mit lehet erről tudni?
– Az Európai Bizottság továbbra sem tett le arról, hogy az uniós tagállamokra erőszakkal rákényszerítse az Isztambuli egyezményt.

A stratégia elnevezése sem puszta véletlen, a gender szót tudatosan használják: látszik, hogy uniós szinten ez már bevett, elfogadott szófordulat annak ellenére, hogy a tagállamok egy része ezt a kifejezést nyíltan elutasítja. Az Európa Tanács által életre hívott Isztambuli egyezményt az EU több tagországa – köztük Magyarország – sem ratifikálta. Ezért, bár az Európai Unió konszenzus hiányban is csatlakozott az egyezményhez, a kötelező hatály elismerését megtagadó tagállamok tekintetében nem keletkezett kötelezettség. Ezt azonban nem képesek elfogadni és az uniós jogalkotás eszközéhez nyúlnának: az egyezmény szövegét irányelv formájában akarják rákényszeríteni a tagállamokra. Az uniós jogszabály elfogadása esetén Magyarországnak is kÖtelező lenne átültetnie azt a magyar jogba, így elfogadva azt is, hogy az emberek nem születésükkor válnak férfivá és nővé, hanem a társadalom által rájuk „kényszerített” normák alapján.