Legnagyobb veszély a légörvény lehet – hogyan lesz valakiből légiutas-kísérő?

Ezt követően az adott légitársaság belső eljárásai szerinti vizsga sikeres teljesítése után lesz valaki légikísérő.

– Mi a feladata egy légiutas-kísérőnek azon túl, amit az utas lát a repülőben?
– Amit az utasok látnak, az a kiváló ügyfélszolgálat biztosítása, ill. a barátságos légkör a fedélzeten. Ami viszont mindez előtt történik, az elsősorban a gépjármű teljes átvizsgálása. A légikísérő feladatához tartozik az utastér vizsgálata, illetve a vészhelyzeti felszerelések figyelmes ellenőrzése, hogy minden az előírásoknak megfelelően legyen tárolva, működjék és ne hiányozzon semmi (pl. oxigénpalackok, mentőmellények). Ezentúl fontos, hogy megfelelően lássa el a jármű és az utasok biztonságával kapcsolatos feladatokat a legmagasabb etikai normák betartása mellett. A légikísérő mosolyogva fogadja az utasokat, és segíti őket a repülés során, ugyanakkor kezeli a fedélzeti értékesítést.

– Többnyire hölgyeket látunk a repülőn. Ez minek tulajdonítható?
– Ezt részben megcáfolnám, ugyanis

Talán azért van több hölgy, mert valahogy természetesebb a lányoknál a kiszolgálás, a mosoly és az empátia az utasokkal szemben. A férfiak viszont megtartják a fedélzeten a nyugalmat, könnyebben kezelik az esetleges konfliktusokat, kiállnak a női kollégák mellett. Léteznek bizonyos járatok, amelyeken kötelező legalább egy férfi légiutas-kísérőnek lennie.

– A légiutas-kísérők mindig úgy néznek ki, mintha skatulyából húzták volna elő őket. Ez is alapvető követelmény?
– Az egyenruha viselése mellett a smink, a haj- és kézápolás is követelmény. Meg van határozva a haj hossza a lányoknál, ugyanakkor a kötelező smink és manikűr színe is. A férfiaknak a szakáll- és a hajhosszra is oda kell figyelniük. A cipőnek is bizonyos követelményeknek kell megfelelnie, és bár viccesnek tűnik, az sem mindegy, hogy a terminálig milyen esernyőt használunk.

– A napi munka nyolc órából áll. Hogyan lehet ezt ezen a területen megvalósítani? Miként zajlik egy napod?
– A napi munka sosem nyolc óra, lehet kevesebb is, de megtörténhet, hogy akár 14 óra. Minden járat indulása előtt 70 perccel meg kell jelenni az irodában, ahol az aznapi járatról tartjuk a beszámolót a kapitány és az első tiszt jelenlétében (utasok száma, időjárás, különleges eljárások stb.). Ezt követően közösen levonulunk a repülőhöz, és felszállás előtt elvégezzük a biztonsági ellenőrzéseket.

ha aznap még van tervezett repülés a repülővel. Ha a parkolóban marad, akkor azt a technikusok veszik át ellenőrzés céljából.

– Feltételezem, időnként továbbképzéseket is tartanak. Milyen gyakorlati kérdésekre helyezik a hangsúlyt?
– Kiemelt figyelmet szentelnek a biztonságnak. Évente több vizsgát kell teljesíteni ahhoz, hogy felfrissítsük tudásunkat, és naprakészek legyünk minden belső eljárással. Továbbá félévente és évente orvosi vizsgálatokon, pszichológiai és kommunikációs tréningeken veszünk részt. A légitársaságok a légi balesetekből, katasztrófákból tanulnak. Mivel mindent szigorúan ellenőriznek, újabb és újabb követelmények jelennek meg, ezeknek meg kell felelni, ezért sokszor online tréningeken is részt veszünk.

– Az esetek többségében fiatal utaskísérőket látni a repülőkön. Hány éves korig lehet dolgozni e munkakörben?
– Nincs megadott hivatalos korhatár, ez légitársaságtól függ. Nálunk vannak középkorú kollégák is, ám többnyire fiatalokat vesznek fel, mert az a politika, hogy ha kiképeznek valakit, szeretnék, ha az illető minél több ideig dolgozna a cégnél. Nyugdíjas korig lehet légikísérőként dolgozni, ám mivel e szakmában korábban van a nyugdíjazás, az ember fiatalon megy nyugdíjba.

– Hivatásnak vagy szakmának tartod-e? Te miért választottad?
– Számomra szakmának indult a repülés, de annyira megszerettem, hogy most már hivatásként tekintek rá. Jelenleg nem gondolok arra, hogy más munkát keressek, úgy érzem, nehezen tudnék beilleszkedni egy „földi” munkába.

– Kerültél-e munkád során veszélyes helyzetbe? Illetve történt-e valami vicces?

Szerencsére a repülőgépeket úgy tervezik, hogy rendkívül biztonságosak, ezért egyrészt kibírják a légörvényeket, másrészt a pilóták segítségével kikerülik azokat. Hogy kicsit ráz az utastér, az természetes, ám aki először tapasztalja, az megijedhet. Ami a vicces helyzeteket illeti. Szinte minden nap van bőven nevetés – az utasokkal együtt. Egy alkalommal Madridba utaztunk, nyár volt, amikor egy utas riadtan nyomogatta a hívógombot. „Folyik a vér a mennyezetből” – mondta ijedten. Elsőre elmosolyodtam, majd hívtam a kollégákat, nézzünk utána. Az utas hangosan szóvá is tette: „Te Úristen, hullát szállítunk?”

Egy nénike frissen vágott tyúkot szállított a kézi poggyászában, elmondta, a lányának viszi, aki elköltözött Spanyolországba és kívánja a házi tyúkhúslevest.

– A járvány ideje alatt leálltak a repülőtársaságok. Ezt miként élték meg a cégek? Milyen hatással volt az alkalmazottakra?
– A járvány a légitársaságokat még inkább érintette, mint a többi céget. Teljesen leállt a munka, nyolc hónapig otthon voltunk. Naponta vártuk, hogy megnyíljanak a határok. Az utazási kedv ugyan megmaradt, mert később maszkkal is tele voltak a járatok Akinek mennie kellett, az repült. Aki várhatott, az várt. Nyaralni viszont nem mentek sokan, elsősorban a járványügyi korlátozások miatt. A járvány lejárta után viszont megkétszereződött az utasok száma. Az is elindult, aki előtte nem repült volna. A tiltás erős hatással volt az emberek pszichéjére.

– Az idén rengeteg gép késik, más járatokat törölnek. Ez minek a következménye?
– A késés, valamint a járatok törlése a túlvállalás miatt történik. Minden légitársaság be akarja hozni a járvány okozta veszteségét, így kétszer annyi járatot indított, mint korábban. Viszont nem számolt azzal, hogy kevés a munkaerő. Ugyanakkor a légterek is le vannak terhelve.

Például: ha tudják, hogy egyidőben Berlin felett 200 repülő mehet el, akkor a többit átirányítják, vagy késleltetik, amíg ürül egy idősáv. Így megtörténik, hogy 20–30 perccel, de akár egy órával is később indul a járat a balesetmegelőzés érdekében. Olyan is lehetséges, hogy a reptér nagyon zsúfolt, nem képes több utast befogadni, ilyenkor a repülőben sokat kell várni, amíg lépcsőt hoznak a repülőhöz a kiszálláshoz. Ha viszont személyzethiány áll fenn, akkor minden egymásra tevődik, így felgyülemlik a sok késés…végül pedig törölhetik a járatot. Tudni kell, hogy a légitársaságok utolsó forrásként nyúlnak a járatok törléséhez, ugyanis ez sem nekik, sem az utasoknak nem kellemes. A cégek pénzt veszítenek, az utasok pedig az utazást, a szállodát, munkát stb. A repülők késése tehát elsősorban nem a légitársaságoktól függ. Vagy ha mégis, akkor minimális százalékban. Sok tényezőn múlik a késes, jó, ha az ember tudja, mire számítson, amikor útnak indul. Néha az autóval való utazás során is megtörténik, nem lehet előre tudni, hogy baleset miatt dugóba kerülünk-e, vagy útjavítás miatt lezárják a sávot, és kilométeres sorok alakulnak ki.

– Vajon mikor juthatunk el abba az ideális állapotba, hogy visszaálljon a régi rend, s az emberek visszanyerjék bizalmukat?

Sok minden változott gazdasági, politikai, egészségügyi téren. Ezért próbálunk igazodni a lehetőségekhez. Senki nem mer előre tervezni, a bizonytalanságot pedig már valahogy megszoktuk a járvány ideje alatt. Az emberek még mindig félnek messze utazni, nehogy ott ragadjanak. Aki eddig inkább otthonülős volt, szerintem ezután sem megy, aki viszont utazott, az továbbra is belevág.