A torockószentgyörgyi unitárius templom belseje: közel négy évszázada a hívek hajléka
Fotó: Orbán Orsolya
Torockó és Torockószentgyörgy nemcsak egy községhez tartozó két magyar falu Fehér megye északi csücskében, hanem olyan közösséget alkotnak, amely gazdaságilag, egyházilag és más területeken is szorosan összeforr. Ennek ellenére legtöbbször csak Torockóról esik szó a sajtóban, mintha Torockószentgyörgy másodhegedűs lenne. Ezen szeretne változtatni a község önkormányzata a Thoroczkay család várromjainak biztonságos megközelítésével a turisták számára, miközben más turisztikai beruházások is elindultak a faluban. Keskeny út című videós riportsorozatunk friss állomásaként a torockószentgyörgyi unitárius egyházközségbe látogattunk el, hogy a gyülekezet és lelkipásztor szemszögéből érzékeljük a helyi közösség útkeresését.
2025. október 11., 17:562025. október 11., 17:56
Sokszor megfordultam az elmúlt négy évtizedben Torockón és Torockószentgyörgyön. A románság gyűrűjében élő két magyar falut messze földön ismerik a turisták, akik különféle alkalmakkor tömegesen érkeznek Erdélyből, Magyarországról, sőt a világ más részeiből is. Ezúttal azonban nem turistaként vagy közügyek iránt érdeklődő újságíróként mentem önkormányzati tisztségviselőkkel, vendégfogadókkal, vállalkozókkal vagy gazdákkal találkozni, hanem
Célunk a 353 lelket számláló unitárius gyülekezet bemutatása volt a Keskeny út című videós riportsorozatban, amit ugyan az esős időjárás nem segített, de így is sikerült bejárnunk a falu nevezetességeit. Közben összefutottunk Deák Székely Szilárd polgármesterrel, Simándi Levente alpolgármesterrel és Veres Mónika anyakönyvvezetővel is, akik éppen a torockószentgyörgyi turizmus fellendítését szolgáló, nyolc hagyományos ház felújításáról szóló uniós projekt elkészült épületeit vették számba, illetve fényképezték a helyreállítási alapból finanszírozó bukaresti intézmény számára.
A falu igazi nevezetessége azonban a szintén felújítás alatt álló Toroczkay-vár, amelyet közelről próbáltunk szemügyre venni, hogy a faluról, a gyülekezetről és a templomról készülő videón ezt is megmutathassuk. A falu központjában – átellenben az unitárius templommal – megtekintettük az 1890-ben újjáépített református templomot, amelynek jelenleg 46 híve van, majd néhány utcával odébb, a festői domboldalban épült katolikus templomot és ferences kolostort. A 17 római katolikus hívő szórványgyülekezetként működik, nagyenyedi beszolgáló lelkipásztorral. A kolostor régi lakószárnyát felújították, ma kulcsos házként várja a turistákat.
A munkálatok teljes gőzzel haladnak: a régi udvarházra új tető került, ottjártunkkor éppen az elektromos kábelek tömkelegét vezették a munkások a kúria kilenc helyiségébe. Az 1836-ban épült udvarház lépésről lépésre nyeri vissza egykori fényét; jövő évi átadása után kulturális és turisztikai központ lesz a faluba látogatók számára.
Finta Emese Erzsébet unitárius lelkésznő 13 éve szolgál a faluban
Fotó: Orbán Orsolya
Utunk fő állomása az 1643-ban épült unitárius templom, ahol padjai között készítettük el videós interjúnkat Finta Emese Erzsébet lelkésznővel, aki 13 éve szolgál a faluban. A kezdetekhez visszakanyarodva elmesélte, mi adta az ihletet a pályaválasztásához: „Miután Tordán befejeztem a líceumot, az egyetemen pszichológiai képzésre iratkoztam. Másodéves pszichológia szakos hallgató voltam, amikor februárban elmentem a templomba saját gyülekezetembe, Tordaszentmihályra.
– idézte fel a lelkészi elhivatottság kezdetét vendéglátónk. A Kolozsvári Protestáns Teológia 2007-es elvégzése után férjével Háromszékre került, Sepsiszentgyörgy mellé, Kálnokra, de mivel messze voltak a szülőföldtől, örömmel éltek a lehetőséggel, amikor hét év után megüresedett a torockószentgyörgyi parókia. A lelkésznő légátusként már korábban járt itt Koppándi Botond idején, így volt némi helyismerete. „Az akkor két és fél éves nagyobbik fiunk – ahogy első alkalommal beléptünk a kapun – nagyon beleszeretett mindabba, amit itt talált. Csak később tudtam meg, hogy már a szívem alatt hordozom a kisebbik fiunkat is. Mindenki szeretettel fogadott bennünket Torockószentgyörgyön” – meséli.
Korábban mindig férfiak szolgáltak a gyülekezetben, ám az erősen hagyományőrző torockószentgyörgyiek egy emberként fogadták el az új lelkésznőt. „Élni akartak, tenni akartak, és mellém álltak. Tudtunk együtt álmodni, tervezni, és azokat megvalósítani” – foglalja össze a közös munka lényegét, amelynek fontos eleme a mai napig fennmaradt kalákaszellem.
A falu és várrom látképe borús időben
Fotó: Orbán Orsolya
Számba vesszük az év legfontosabb gyülekezeti alkalmait is, amelyek megmozgatják a közösség apraját-nagyját. Az első a szilveszteri toronyéneklés, amit rövid áhítat előz meg, majd felmennek a toronyba. „Felviszünk egy hangfalat, a gondnok röviden összefoglalja az évet, amit hátrahagyunk, és úgy köszönti a kintlévőket. Énekelünk harangozás előtt és után is, búcsúztatva és köszöntve az új esztendőt.” A farsangi időszakban hagyomány a teadélután, amit az egyházközségért szerveznek meg a hívek, a nőegylet. Torockószentgyörgyön fiatal asszonyok alkotják ezt a közösséget, akik több feladatot is vállalnak a gyülekezetben. A farsangra kilenc–tíz nagy tortát sütnek, tomboláznak, énekelnek, a bevétel pedig az egyházközség céljait szolgálja.
A megújuló Rudnyánszky-kúria kulturális, turisztika centrum lesz
Fotó: Orbán Orsolya
Finta Emese Erzsébet az ökumenizmus ápolásában kulcsszerepet játszik, hiszen ő az egyetlen állandó lelkipásztor a faluban, aki megszólítja mindhárom történelmi felekezet híveit. Fontosak az Anyák napja és a nyári gyerektáborok is: két éve a kövendi, torockói és torockószentgyörgyi gyerekek számára közös tábort szerveznek.
Az Idősek vasárnapja szintén hagyomány: mintegy ötven személyt hívnak meg, a templomi alkalmat szeretetvendégség zárja.
A nőszövetség tagjai személyesen keresik fel az időseket, akik nem tudnak eljönni, őket ajándékkal látogatják meg.
Az évet a karácsonyi színdarab és a betlehemezés zárja, miközben az úrvacsoraosztással járó ünnepek sem hiányoznak.
A parókia épülete, amelyet Brassai Sámuel szülőházaként tartanak számon
Fotó: Orbán Orsolya
Beszélgetésünket a parókián folytatjuk, amelynek falán emléktábla hirdeti, hogy itt született Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor. Lelkipásztorokkal társalogva visszatérő téma a lelkigondozás, amire a mai embereknek egyre nagyobb szükségük van. Vendéglátónk elmondja, hogy fiatalon nem fejezte be a pszichológiai képzést, de később elvégezte a pasztorálpszichológiai posztgraduális oktatást, ami sokat segít a munkájában. „Egy bibliai gondolatot emelnék ki, amit nagyon fontosnak tartok: örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal! Mind örömben, mind nehézségben ott kell lenni az emberek mellett” – hangsúlyozza. Esküvő, keresztelő vagy temetés után mindig visszatér a családhoz, harmadik éve pedig úrvacsorát is visz az idősekhez, betegekhöz, akik nem tudnak eljutni a templomba. Ebben sokat segítenek a legátus teológushallgatók, akik így betekintést nyernek a közösségi életbe. „Nehéz, leterhelő, de felemelő feladat is. Várnak, örvendenek nekünk” – teszi hozzá.
Egy az Isten: az unitárius templom tornya
Fotó: Orbán Orsolya
A koronavírus-járvány is visszavetette a közösségi életet, de a hívekben megvan az igény, hogy a lelkipásztor jelen legyen örömben és bánatban egyaránt.
A folyamatosan fogyó és elöregedő gyülekezetben kevés a gyermek, a fiatalok többsége másutt keres megélhetést. Mégis
A lelkésznő szerint biztató jel, hogy többen is fantáziát látnak a vendéglátásban. „Ha jövőre látogatható lesz a turisták számára a könnyebben megközelíthető várrom és a felújított Rudnyánszky-kúria, akkor a falut sokkal több vendég fogja felkeresni. Reményeim szerint, ha több vendéget tudnak fogadni, megpezsdül a közösség. Értékesíteni tudják a megtermelt javakat, új perspektívák csillannak fel – a fontos az, hogy higgyenek magukban” – zárja gondolatait Finta Emese Erzsébet, a torockószentgyörgyi unitárius egyházközség lelkipásztora.
Hagyományos torockószentgyörgyi házként felújított kántori lak
Fotó: Orbán Orsolya
A szórvángyülekezet református temploma a falu központjában
Fotó: Orbán Orsolya
A 15. századi, erdélyi parasztfelkelés vezérének, Budai Nagy Antal kisnemesnek a földjén járunk, a Kolozsvári-dombság elszórványosodott falvaiban. Több településen már nincs magyar, ahol viszont megmaradtunk, oda újabb magyar családok is költöznek.
Az aranyosszéki Kövenden készült Keskeny út című, nemrég indult egyházi sorozatunk újabb videós riportja. Kövend unitárius gyülekezete az utóbbi hat esztendőben újjászületett a fiatal lelkésznő, Farkas Izolda áldozatos munkájának köszönhetően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!