Célpont? Traian Băsescu volt államfő szerint Irán az aranyosgyéresi vagy a Konstanca megyei amerikai támaszpont ellen is támadást indíthat
Fotó: MAPN
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
2026. március 17., 14:212026. március 17., 14:21
2026. március 17., 15:312026. március 17., 15:31
Băsescu egy, a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben arról írt: lehetséges, hogy Irán megpróbálja megtámadni a Mihail Kogălniceanu és az aranyosgyéresi támaszpontokon állomásozó amerikai felszereléseket”, miközben a „radikalizálódott iszlamisták által végrehajtott terrorista támadások vagy a kibertámadások” szintén kockázatot jelentenek.
Kiemelve, hogy ez csupán „személyes vélemény, amelyet az a tény ihletett, hogy a nemzetközi fejlemények elsősorban a kiszámíthatatlan Trump miatt bizonytalanok”, Băsescu megjegyezte, Románia döntése, miszerint a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu és az aranyosgyéresi katonai bázisokat az amerikai hadsereg rendelkezésére bocsátja, „helyes és hosszú távon az Egyesült Államokkal való kapcsolatok megerősítésének, valamint Románia biztonságának érdekeit szolgálja”.
Ilyen helyzetben Románia rendelkezik a veszély elhárításához szükséges katonai felszereléssel, de senki sem garantálhatja az összes kockázat kiküszöbölését. Băsescu véleménye szerint „a román államnak sürgősen meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy tájékoztassa a lakosságot arról, hogyan kell cselekedni esetleges támadások esetén”.
„Talán jó lenne, ha mindannyian elgondolkodnánk azon, hol keresünk menedéket magunknak és a családunknak, van-e pénzünk és élelmünk két-három napra, ha szükség lenne rá.
„Jegyezzük meg! Már nem ingyenes, mint Afganisztánban, Irakban és a Balkánon” – vélekedett Traian Băsescu.
Ugyanakkor elemzők visszafogottabban nyilatkoznak az ügyben. A G4Media kérdésére Matthew Bunn, a Harvard Egyetem munkatársa rámutatott, hogy bár Iránnak vannak olyan rakétái, amelyek eljuthatnak Romániáig, a készlet korlátozott, és valószínűleg Izrael ellen tartogatják.„Aggodalomra adhatnak okot az esetleges kibertámadások, olajszállító hajók elleni támadások vagy terrorcselekmények” – tette hozzá.
Barry R. Posen, az MIT oktatója a portál szerint úgy véli, hogy a megtorlás fő csapásirányai az európai hírszerzési műveletek (kémkedés/felforgatás) lennének, bár úgy gondolja, hogy Iránnak jelenleg sokkal sürgetőbb prioritásai vannak. Az elemzők következtetése mindezek nyomán az, hogy
Így a fenyegetés a hibrid szférában marad: kibertámadások a kritikus infrastruktúra ellen vagy dezinformációs kampányok – mutattak rá.
Mint arról beszámoltunk, Eszmail Bagei iráni külügyi szóvivő hétfőn arra figyelmeztette a bukaresti hatóságokat, hogy politikai és jogi lépésekkel fog válaszolni abban az esetben, ha az ország megengedi az Egyesült Államoknak, hogy a területén lévő bázisokat Irán elleni műveletekhez használja. Bagei az Iran International tudósítása szerint kijelentette, Teherán arra szólít fel valamennyi államot, hogy ne avatkozzon be a február 28-án kirobbant háborúba.
– hangsúlyozta Esmaeil Baghaei heti sajtótájékoztatóján. A külügyi illetékes hozzátette, hogy egy ilyen lépés a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlan lenne, és nemzetközi felelősségre vonást vonna maga után Románia esetében. Irán korábban kilátásba helyezte , hogy európai városokat támad meg azokban az országokban, amelyek csatlakoznak az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveleteihez. Bagei nemrég arról beszélt: Irán elleni bármilyen lépést Teherán az agresszorokkal való együttműködésnek tekint, és háborús aktusnak minősít.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
A bukaresti külügyminisztérium hétfőn délután közleményben reagált a teheráni figyelmeztetésre.
A külügy emlékeztet, hogy a 2006-ban kötött kétoldalú megállapodás jogi keretet biztosít az Egyesült Államok számára arra, hogy folyamatos jelleggel katonai bázisokat használjon Romániában. „Románia több mint 10 éve ad otthont rakétavédelmi rendszereknek, amelyek az euroatlanti térségen kívülről érkező fenyegetések ellen irányulnak. Ezek a rendszerek szigorúan védelmi jellegűek, és kizárólag önvédelmi célokra szolgálnak, az ENSZ Alapokmányával összhangban” – üzente Iránnak a román külügyminisztérium.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) amerikai légi utántöltő repülőgépek és egyéb hadi felszerelések ideiglenes romániai állomásoztatását hagyta jóvá március 11-ei ülésén. A nemzetbiztonsági ügyekben illetékes testület monitorozó berendezések és az Olt megyei Deveselun található amerikai ballisztikusrakéta-elhárító rendszer működésével kapcsolatos műholdas kommunikációs berendezések befogadásához is hozzájárult. Az amerikai haderő romániai jelenlétének ideiglenes bővítését – amely két ország közötti stratégiai partnerség alapján kerül sor – másnap a parlament is jóváhagyta.
Közlése szerint nem az iráni célpontok elleni támadásokban közvetlenül részt vevő bombázókat vagy vadászgépeket telepítenek romániai bázisokra, hanem légi utántöltő gépeket, vagyis úgynevezett „repülő benzinkutakat”. „Olyan hadi felszerelésekről van szó, amelyek növelik Románia biztonságát. Biztosíthatom tehát a románokat, hogy nincs okuk aggodalomra, országuk biztonságban van, sőt erősödik biztonsága” – hangoztatta az elnök azok megnyugtatása érdekében, akik szerint Románia is célponttá válhat az iráni hadsereg számára az amerikai katonai jelenlét növelése miatt.
Az Egyesült Államok legfeljebb 90 napra telepít katonai erőket és felszereléseket Romániába – közölték hivatalos források a CSAT szerdai ülése után.
Az aranyosgyéresi támaszpontra megfigyelő és hírszerzési rendszerek – köztük drónok –, valamint olyan kiszolgáló berendezések kerülnének, amelyek nem helyezhetők el a Konstanca megyei bázison.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!