
Gáspár Károly református lelkipásztor a magyarfodorházi templomban
Fotó: Orbán Orsolya
A 15. századi, erdélyi parasztfelkelés vezérének, Budai Nagy Antal kisnemesnek a földjén járunk, a Kolozsvári-dombság elszórványosodott falvaiban. Több településen már nincs magyar lélek, ahol viszont közösségként megmaradtunk, oda újabb magyar családok költöznek, így történhet meg, hogy a Gáspár Károly lelkipásztor vezette hét társult református egyházközségben immár 9 éve nem csökkent a magyarság száma. A Keskeny út című videós riportsorozatunk új helyszínén, Magyarfodorházán és Bodonkúton jártunk.
2025. július 13., 08:462025. július 13., 08:46
2025. szeptember 14., 18:182025. szeptember 14., 18:18
A Kolozsvári-dombság hét szórványtelepülésén szolgál Gáspár Károly református lelkipásztor. Vannak közöttük olyan települések is – Páncélcseh és Magyarderzse –, ahol az elmúlt években az utolsó magyart is eltemette, a többi öt faluban viszont összesen 316 lélek él. Egy ekkora szórványközösséget nehéz egyetlen videós riportban bemutatni, ezért a Keskeny út című egyházi sorozatunk újabb állomását Magyarfodorháza református gyülekezetébe tervezzük. Itt van a legnagyobb lélekszámú, 82 egyháztagot számláló gyülekezet:
Kisesküllőn havonta egyszer, Magyarmacskáson havonta kétszer tart istentiszteletet.
A magyarderzsei és a páncélcsehi szórványegyházközségbe havonta egyszer jut el, hogy az egyházi telken, a templomban szétnézhessen, ahol sajnos hívek már nincsenek.
Sok lelkipásztor istentiszteletét meghallgattam az elmúlt évtizedekben, a Gáspár Károlyé azonban külön színfolt, ahogyan bátorítja, biztatja, és nem dorgálja a szórványsorsban apadó híveit Pál Apostolnak a Korinthusbeliekhez írott 1. levele 13. részének 13. versére épülő prédikációjában: „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” Isteni kegyelemként beszél a gyülekezetekben nem apadó hívek számáról, ami ritka jelenség az erdélyi szórványban.
Az istentisztelet utáni beszélgetésünk során kiderül, hogy a utolsó péncélcsehi és magyarderzsei magyar ember távozása ellenére a többi öt faluban az utóbbi kilenc évben 316 egyháztagot tartottak számon, a létszám közel tíz éve nem csökkent.
Ünnepi istentisztelet. A Budai Nagy Antal Napok Bodonkúton
Fotó: Budai Nagy Antal Egyesület
Nem a keresztelések, hanem a beköltözések miatt, hiszen a hét faluban egy keresztelő jut 15 temetésre,
és a kincses város vonzáskörzetébe tartozó falvakba telepednek le. A lelkipásztor szerint egyre nagyobb az érdeklődés a Kolozsvári-dombság magyar szempontból szórványnak számító települései iránt is, ahonnan jó minőségű aszfaltutakon, rövid idő alatt megközelíthető a megyeszékhely.
A megélénkülő két völgyet igyekeznek egyházi szempontból is kihasználni, gyülekezeti napokat, ünnepi istentiszteleteket szerveznek, a Bodonkúton igen aktív Budai Nagy Antal Egyesület pedig kulturális rendezvényeivel teszi vonzóbbá a vidéket a magyarok számára. A Kolozsvár környéki kistérséget a 17. században végigvonuló tatár seregek pusztították el, majd a 18. században történt betelepítések során változott meg a helyi lakosság nemzetiségi összetétele, amely már a 20. század elején többségében román ajkú volt.
A magyarfodorháziak ragaszkodnak saját lelkipásztorukhoz
Fotó: Orbán Orsolya
Gáspár Károlyt 2016-ban hívták meg Bodonkútra és Magyarmacskásra lelkipásztornak, és akkor fogalmazódott meg a helyiek részéről, hogy az évszázadok óta társult egyházközségként működő két református gyülekezet mellé csatlakozzon Magyarfodorháza is. Az utóbbi egyházközséggel jött két kisebb, a kisesküllői és a magyarderzsei is, így ötön lettek, végül 2018-ban utolsóként Ördögkeresztúrt is táregyházközségként vették fel a közösségbe.
A magyarfodorházi templomban megejtett beszélgetésünkön kiderült, hogy a társult egyházközségek közül itt laknak a legtöbben, nagyon templomszerető gyülekezet.
ünnepek idején megtörténik, hogy a gyülekezeteit kiszolgáló lelkipásztor nem tud eljutni mindenhova, így van, ahova besegítő lelkipásztort hív. Magyarfodorházán a hívek viszont mindig a sajátjukat szeretnék hallani… A lelkész elismeri, hogy Magyarfodorházának sajátos lelkülete van sok lokálpatrióta emberrel, akik nagyon ragaszkodnak falujukhoz.
Ima a gyülekezetben
Fotó: Orbán Orsolya
Az is elüt sok erdélyi gyülekezettől, hogy a női gondnok mellett két női presbiter tagja van a helyi egyházközség vezetőségének. Nincs azonban könnyű dolguk, mert a gondnokasszony szerint a férfiak többsége máshol dolgozik, így sokszor nem tudják kivenni részüket a helyi egyházi munkából, a férfiak segítsége nélkül nehezebben boldogulnak.
,,Belátom, hogy amikor munkahelyen dolgoztam, nekem sem volt mindig időm templomba járni. Nem azért nem jöttem, mert nem szerettem – mindig Istenfélő voltam –, hanem nagyon el voltam foglalva. Szóval megértem a fiatalabbakat, akik sokat dolgoznak a családjaikért” – magyarázza Pop Ella.
A magyarfodorházi református templom madártávlatból
Fotó: Facebook/Magyarfodorházi Református Társult Egyházközség
Gáspár Károly szerint Magyarfodorháza református gyülekezete abban is kiemelkedik, hogy sok mindent önerőből, a hívek adományából valósítottak meg. ,,A közgyűléseken megköszönöm az adakozó lelkületet. Az egyházi fenntartói járulék mellett fontos bevétel az úrasztali adomány: sehol a társult egyházközségekben nincs olyan adakozási kedv, mint itt, a faluban” – hangsúlyozza a lelkipásztor.
Magyarfodorházi látogatásunkat követően a Kolozsvár irányába, 12 km-re fekvő Bodonkútra is ellátogatunk, a lelkipásztor a felújított parókián lakik családjával. A templomot szintén az elmúlt években újították fel, a szomszédságában pereskedés nyomán visszakapott egyházi épületet is a magyar közösség használja, ami nem igazán tetszik Kajántó község román vezetésének, de hát ez nem újdonság Romániában.
Vasárnapi istentisztelet. Gáspár Károly minden hétvégén felkeresi a legtöbb gyülekezetét
Fotó: Orbán Orsolya
A bodonkúti református templomot is magyar állami támogatásból sikerült felújítani
Fotó: Orbán Orsolya
Olyan értelemben motiváló erő ez, hogyha az egyikben nehéz, feltöltődöm a másikban, majd a harmadikban. A szolgálati lelkület vasárnapról vasárnapra tovább megy” – fogalmazza meg a szórványmunka lényegét a lelkipásztor.

A Kolozsvártól 20 km-re fekvő Magyarfenes református gyülekezetében pünkösd vasárnapján hat fiatal konfirmált. Egyházi közösségeket bemutató videós riportsorozatunkban a közel ezres lélekszámú, többségében magyar lakosságú településre látogattunk el.

Az aranyosszéki Kövenden készült Keskeny út című, nemrég indult egyházi sorozatunk újabb videós riportja. Kövend unitárius gyülekezete az utóbbi hat esztendőben újjászületett a fiatal lelkésznő, Farkas Izolda áldozatos munkájának köszönhetően.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!