
Érdemes betérni a Teleki Tékába, és megtekinteni az 1848–49-es szabadságharc asszonyairól szóló kiállítást
Fotó: Haáz Vince
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait, kiállásukat, példamutatásukat a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A marosvásárhelyi Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
2026. március 19., 18:592026. március 19., 18:59
„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké!” – Asszonyok az 1848-as forradalomban címmel nyílt kamarakiállítás Marosvásárhelyen, a Teleki–Bolyai Könyvtárban. Kihívásnak nevezte Lázok Klára, az intézmény vezetője, a kiállítás kurátora a márciusi forradalom és szabadságharc női szereplőiről szóló tárlat anyagának összegyűjtését, hiszen a Teleki–Bolyai Könyvtár tudományos állományában ehhez a mindennapok történetéhez tartozó témához nagyon sokat kellett keresgélni. De mint megtudtuk, megvan a könyvtárban az 1848–49-es események szinte teljes sajtója,
„Ezekből próbáltunk szemlézni az ünnepi kamarakiállításra, és a női szerepeket próbáltuk illusztrálni a napilapok, hetilapok és visszaemlékezések alapján” – magyarázta Lázok Klára.
Az olvasók közül a legtöbben talán Szendrey Júliát ismerik a szabadságharc női szereplői közül, hiszen ott állt támogató feleségként Petőfi Sándor mellett. A forradalom lapjában, a Közlönyben megjelent, Testvéri szózat Magyarország hölgyeihez című politikai beszéde megtekinthető a kiállításon is. Ez a szózat összefoglalja azokat a feladatokat, amelyeket a nők 48–49-ben betöltöttek: a sebesülteken való segítést, de az eszmei támogatást is: „Mi hathatunk kedvesünk, férjünk vagy gyermekeink által, ha őket buzdítjuk... De még ezen kívül más teendőink is vannak: ápolni a megsebesített, a beteg harcfiakat, ruházni a szegényebbeket, s azoknak családját segíteni, kik a hazát védelmezvén egyetlen keresetmódjukat, melyből övéiket tartották, voltak kénytelenek elhagyni.”
Korabeli újságok, visszaemlékezések részleteit közlik
Fotó: Haáz Vince
Fontos női szerepkör a szervező asszonyoké is. Az egyik legismertebb Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos testvére, aki a tábori kórházak főápolónőjeként megszervezte Magyarország teljes hadikórház-hálózatát, 72 egészségügyi intézményt hozva létre. Marosvásárhelyen látható felhívása több száz nőt győzött meg arról, hogy önkéntes ápolóként segítse a kórházak munkáját. „Minden nő, aki erőt érez magában, keresse fel a helyben vagy vidéken lévő kórházakat… Ha valaki vánkoson piheni egészséges álmát, megvédett hajlékban, vegye ki feje alól, és adja azoknak, kik sebben és nehéz szenvedésekben sínylődnek a haza megmentésének nehéz munkája után…” Megkövetelte, hogy a kórházakban legyen „rend, pontosság, tisztaság, józan és szelíd erkölcsi viselet, önfeláldozó hűség és gyöngédség azok iránt, kik ép ifjúságukat és életüket áldozzák a haza szabadságáért”.
Neki nem 1848-ban kezdődik a szerepe, hanem korábban: ő ugyanis tudatos arisztokrata hölgyként Budapesten 1846-ban létrehozza az első leánynevelő intézetet. A kiállításon látható Előbb reform, azután nőemancipatio című kiáltványát – melyben megfogalmazta az 1848-as női követeléseket – a női egyenjogúságért síkra szálló első magyar dokumentumnak is lehet tekinteni.
„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké! Legyünk érdemesek arra, hogy társaiknak nevezzenek a forradalom fiai. Minden nő, kinek testvére, kedvese, férje van, tegyen úgy, mint Petőfiné, nyújtsa oda elszántsággal kedveltjének a kardot, s ébressze benne azon erős hitet, hogy nem gyámoltalan hölgyet hagy honn, hanem erőslelkű nőt, kit a vész órája készen talál. (…) Értsétek meg jól a kor intését, ti, anyák, neveljétek leányaitokat úgy, hogy megfeleljenek a forradalom igényeinek. A forradalom embereket követel. Neveljétek leányaitokat emberekké, nem pedig ephemer, minél hamarább férjhez adandó lényekké, mintha a nő, hasonlóan a lepkéhez, elérte volna a rendeltetése végcélját, mikor a pártát leoldják fejéről. – Az élet hosszú, a leányból anya lesz, honpolgárok anyja, s a haza számot kér tőle fiaiért. – Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait.”
Lázok Klára, a kiállítás kurátora
Fotó: Haáz Vince
A szabadságharcból nem hiányoztak azok az asszonyok sem, akik fegyverrel segítették a forradalmi lendületet. A legismertebb Lebstück Mária, akiről Jókai írt elbeszélést, illetve publicisztikát is. Ő 18 évesen Karl néven állt be a bécsi egyetemi légióba, majd a magyarországi német légióba, később a tiroli vadászzászlóaljba nyert beosztást.
Lebstück Máriát a szabadságharc leverése után az elfogott honvédtisztekkel együtt az aradi várban tartották fogva, itt született meg fia, Jónák Pál. Az ő szerepéről egy 1935-ben megjelent kiadványt állítottak ki a Teleki Tékában, amely az egykori Mária főhadnagy által, a halálos ágyán tollba mondott naplót közölte. Ennek az az érdekessége, hogy ennek a naplónak alapján írta meg Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjét, amelyet mindannyian ismerünk, és általában március 15-én ebből részleteket is szoktak énekelni.
A marosvásárhelyi honleányokat is megdicsérték a korabeli leírásokban
Fotó: Haáz Vince
A kiállítás külön érdekessége, hogy bár általánosságban igyekeztek bemutatni az asszonyok szerepét, a marosvásárhelyi honleányok hozzájárulását ismertető beszámolót is láthatunk. Kossuth Hírlapjának 1848. szeptember huszadikai számában írnak arról, hogy milyen szerepük volt a marosvásárhelyi lányoknak, asszonyoknak a forradalomban.
„Különös dicséretet érdemelnek a maros-vásárhelyi honleányok is, kik mindennap összesereglenek, és fáradhatatlanul varrják a fehérneműeket számunkra. Köszönet a haza szent nevében e lelkes leányoknak. Isten áldja meg őket fáradozásaikért. Mi sem felejtkezünk el róluk, és ha egészséggel térendünk vissza a csatából, majd egy pár víg csárdást táncolunk velük.”
A kamarakiállítás április 2-ig látogatható a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtárban, keddtől péntekig 10–18 óra között.
Lázok Klára: az asszonyoknak is fontos szerepe volt a szabadságharcban
Fotó: Haáz Vince
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
A nyárias meleg még kitart szerdán Erdélyben, ám a hét második felétől fokozatos lehűlés kezdődik. A hét közepéig tartó kánikulai meleget hétvégére záporok, zivatarok válthatják fel, vasárnap pedig kiadósabb csapadék is érkezhet.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
szóljon hozzá!