Érdemes betérni a Teleki Tékába, és megtekinteni az 1848–49-es szabadságharc asszonyairól szóló kiállítást
Fotó: Haáz Vince
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait, kiállásukat, példamutatásukat a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A marosvásárhelyi Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
2026. március 19., 18:592026. március 19., 18:59
„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké!” – Asszonyok az 1848-as forradalomban címmel nyílt kamarakiállítás Marosvásárhelyen, a Teleki–Bolyai Könyvtárban. Kihívásnak nevezte Lázok Klára, az intézmény vezetője, a kiállítás kurátora a márciusi forradalom és szabadságharc női szereplőiről szóló tárlat anyagának összegyűjtését, hiszen a Teleki–Bolyai Könyvtár tudományos állományában ehhez a mindennapok történetéhez tartozó témához nagyon sokat kellett keresgélni. De mint megtudtuk, megvan a könyvtárban az 1848–49-es események szinte teljes sajtója,
„Ezekből próbáltunk szemlézni az ünnepi kamarakiállításra, és a női szerepeket próbáltuk illusztrálni a napilapok, hetilapok és visszaemlékezések alapján” – magyarázta Lázok Klára.
Az olvasók közül a legtöbben talán Szendrey Júliát ismerik a szabadságharc női szereplői közül, hiszen ott állt támogató feleségként Petőfi Sándor mellett. A forradalom lapjában, a Közlönyben megjelent, Testvéri szózat Magyarország hölgyeihez című politikai beszéde megtekinthető a kiállításon is. Ez a szózat összefoglalja azokat a feladatokat, amelyeket a nők 48–49-ben betöltöttek: a sebesülteken való segítést, de az eszmei támogatást is: „Mi hathatunk kedvesünk, férjünk vagy gyermekeink által, ha őket buzdítjuk... De még ezen kívül más teendőink is vannak: ápolni a megsebesített, a beteg harcfiakat, ruházni a szegényebbeket, s azoknak családját segíteni, kik a hazát védelmezvén egyetlen keresetmódjukat, melyből övéiket tartották, voltak kénytelenek elhagyni.”
Korabeli újságok, visszaemlékezések részleteit közlik
Fotó: Haáz Vince
Fontos női szerepkör a szervező asszonyoké is. Az egyik legismertebb Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos testvére, aki a tábori kórházak főápolónőjeként megszervezte Magyarország teljes hadikórház-hálózatát, 72 egészségügyi intézményt hozva létre. Marosvásárhelyen látható felhívása több száz nőt győzött meg arról, hogy önkéntes ápolóként segítse a kórházak munkáját. „Minden nő, aki erőt érez magában, keresse fel a helyben vagy vidéken lévő kórházakat… Ha valaki vánkoson piheni egészséges álmát, megvédett hajlékban, vegye ki feje alól, és adja azoknak, kik sebben és nehéz szenvedésekben sínylődnek a haza megmentésének nehéz munkája után…” Megkövetelte, hogy a kórházakban legyen „rend, pontosság, tisztaság, józan és szelíd erkölcsi viselet, önfeláldozó hűség és gyöngédség azok iránt, kik ép ifjúságukat és életüket áldozzák a haza szabadságáért”.
Neki nem 1848-ban kezdődik a szerepe, hanem korábban: ő ugyanis tudatos arisztokrata hölgyként Budapesten 1846-ban létrehozza az első leánynevelő intézetet. A kiállításon látható Előbb reform, azután nőemancipatio című kiáltványát – melyben megfogalmazta az 1848-as női követeléseket – a női egyenjogúságért síkra szálló első magyar dokumentumnak is lehet tekinteni.
„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké! Legyünk érdemesek arra, hogy társaiknak nevezzenek a forradalom fiai. Minden nő, kinek testvére, kedvese, férje van, tegyen úgy, mint Petőfiné, nyújtsa oda elszántsággal kedveltjének a kardot, s ébressze benne azon erős hitet, hogy nem gyámoltalan hölgyet hagy honn, hanem erőslelkű nőt, kit a vész órája készen talál. (…) Értsétek meg jól a kor intését, ti, anyák, neveljétek leányaitokat úgy, hogy megfeleljenek a forradalom igényeinek. A forradalom embereket követel. Neveljétek leányaitokat emberekké, nem pedig ephemer, minél hamarább férjhez adandó lényekké, mintha a nő, hasonlóan a lepkéhez, elérte volna a rendeltetése végcélját, mikor a pártát leoldják fejéről. – Az élet hosszú, a leányból anya lesz, honpolgárok anyja, s a haza számot kér tőle fiaiért. – Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait.”
Lázok Klára, a kiállítás kurátora
Fotó: Haáz Vince
A szabadságharcból nem hiányoztak azok az asszonyok sem, akik fegyverrel segítették a forradalmi lendületet. A legismertebb Lebstück Mária, akiről Jókai írt elbeszélést, illetve publicisztikát is. Ő 18 évesen Karl néven állt be a bécsi egyetemi légióba, majd a magyarországi német légióba, később a tiroli vadászzászlóaljba nyert beosztást.
Lebstück Máriát a szabadságharc leverése után az elfogott honvédtisztekkel együtt az aradi várban tartották fogva, itt született meg fia, Jónák Pál. Az ő szerepéről egy 1935-ben megjelent kiadványt állítottak ki a Teleki Tékában, amely az egykori Mária főhadnagy által, a halálos ágyán tollba mondott naplót közölte. Ennek az az érdekessége, hogy ennek a naplónak alapján írta meg Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjét, amelyet mindannyian ismerünk, és általában március 15-én ebből részleteket is szoktak énekelni.
A marosvásárhelyi honleányokat is megdicsérték a korabeli leírásokban
Fotó: Haáz Vince
A kiállítás külön érdekessége, hogy bár általánosságban igyekeztek bemutatni az asszonyok szerepét, a marosvásárhelyi honleányok hozzájárulását ismertető beszámolót is láthatunk. Kossuth Hírlapjának 1848. szeptember huszadikai számában írnak arról, hogy milyen szerepük volt a marosvásárhelyi lányoknak, asszonyoknak a forradalomban.
„Különös dicséretet érdemelnek a maros-vásárhelyi honleányok is, kik mindennap összesereglenek, és fáradhatatlanul varrják a fehérneműeket számunkra. Köszönet a haza szent nevében e lelkes leányoknak. Isten áldja meg őket fáradozásaikért. Mi sem felejtkezünk el róluk, és ha egészséggel térendünk vissza a csatából, majd egy pár víg csárdást táncolunk velük.”
A kamarakiállítás április 2-ig látogatható a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtárban, keddtől péntekig 10–18 óra között.
Lázok Klára: az asszonyoknak is fontos szerepe volt a szabadságharcban
Fotó: Haáz Vince
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Igazi tavaszias, napos idő elé nézünk a következő egy hétben. A tavasz megérkeztét jelzi, hogy a nappali csúcshőmérsékletek elérik a 17 fokot, de az éjszakák továbbra is hidegek maradnak.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!