Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (középen) hagyományzőrző fiatalok között
A januárban megalakult Magyarságkutató Intézet szervezésében a napokban rangos előadói gárda vesz részt történelmi előadásokkal egy székelyföldi turnén. Az intézet főigazgatójával, dr. Horváth-Lugossy Gáborral munkájukról és terveikről beszélgettünk.
2019. június 03., 15:032019. június 03., 15:03
2019. június 03., 20:192019. június 03., 20:19
– Sokszínű kínálattal jelentkezik több napos székelyföldi előadássorozatuk: a honfoglalás korától a Kádár-rendszerig számos témát ajánlanak a hallgatóságnak. Milyen szempontok szerint állították össze az előadássorozat tematikáját?
– A programsorozat összeállításakor az volt a szempont, hogy minél színesebb, tartalmasabb, minél több tudományterületet bemutatva érkezzünk Székelyföldre. Természetesen figyelembe vettük a jelenlegi aktualitásokat, újdonságokat, illetve próbáltunk rövid, könnyen érthető tudományos előadásokat választani.
– A kommunista rendszer évtizedei alatt Magyarország történelme szitokszónak számított, ugyanakkor a rendszerváltás utáni időszak sem pótolhatta a hatalmas kimaradást. Mit ajánlanak a határon túli magyarság számára?
– Mi mindig a Kárpát-medencében gondolkodunk, e nélkül nehéz a magyarság történelmét értelmezni.
És mindegy, milyen irányba nézünk. Szent László, Mátyás, Rákóczi, Zrínyi, folytassam?
– Ma Magyarországon több, államilag támogatott történelemkutató műhely működik. Hogyan illeszkedik e körbe az idén alakult intézet?
– A Magyarságkutató Intézet ugyan az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, de tudományos szempontból független, kutatóink szabadon kutatnak. Néhány elvárás nyilván létezik, benne van a névben: a kutatások a magyarság történetéhez kapcsolódnak – legyen az régészeti, történeti, nyelvi, genetikai és még sorolhatnám.
Már több együttműködésről is beszámolhatok. Példaként említhetem a Szegedi Tudományegyetemet, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Teleki László Alapítványt, az Országos Onkológia Intézetet, illetve több együttműködési megállapodás áll előkészítés alatt. Ezeket is hamarosan megkötjük.
– Milyen előzményekre támaszkodnak, milyen régebbi kutatóműhelyek munkáját szeretnék hasznosítani, illetve továbbgondolni?
– Az előzményeknél Kásler Miklós miniszter erőfeszítései és a Magyar Kormány támogatása említendő. A megalakulás óta tudós tanácsadók és segítők óriási erőt és lendületet adtak a Magyarságkutató Intézetnek, amiért ezúton is köszönet jár. Közéjük tartozik Maróth Miklós, Horváth János, Andrásfalvy Bertalan, Klinghammer István, Gedai István, Bakay Kornél, Hoppál Mihály, Raffay Ernő és még sokan mások. Az alapítás után olvadt be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI), a László Gyula Intézet pedig június 1-jétől. A MANYSI a mai magyar nyelvhasználati kérdésekkel, problémákkal foglalkozik Magyar Nyelvi Kutatóközpont néven, a László Gyula Kutatóközpont és Archívum pedig az őstörténeti korral foglalkozik, illetve László Gyula hagyatékának feldolgozása is feladata.
– Kik a munkatársaik, és hogyan toborozzák a kutatókat? Lesznek-e határon túli kollégáik is?
– A kutatók és az intézet egyéb szakemberei is magas színvonalú követelményeknek felelnek meg. Döntő természetesen a tudományos fokozat, de figyelünk arra is, hogy az utánpótlás biztosított legyen. Már most is vannak határon túli együttműködő és megbízott kollégák. Gondolok itt például Gáll Erwin erdélyi régész kollégára.
– Már a magyarság eredetével kapcsolatban is sok a vita a történészek között, de más területeken is sok a kérdés. Intézetük mennyire nyúl hozzá a kényelmetlennek tartott történelmi kutatásokhoz?
– Számunkra nincs tudományos tabutéma.
A több mint ezeréves magyar múlt feltárása nem lehet „kényelmetlen kérdés”. A finnugor „származás” kérdéskör mára valóban megdőlni látszik, mert az új tudományágak – például az archeogenetika – egyre pontosabban alátámasztják keleti rokonságunkat. Ez azonban nem megy szembe a finnugor nyelvi kapcsolódással. Persze a finnugor nyelvi kapcsolódáson túl számos más nyelvvel is rokonságban állunk. Hogy melyikkel milyen fokon, ezek még kutatásra váró feladatok. Célunk, hogy a magyar társadalom végre tisztább képet kapjon származásáról.
– Hogyan lehet eljuttatni a nagyközönséghez e kutatások eredményeit?
– A Magyarságkutató Intézet egyszerre tudományos és modern. Eredményeinket, kutatásainkat elsősorban a világhálón tesszük közzé. Tehát weboldalunkon – mki.gov.hu – vagy a közösségi médián keresztül mindenki értesülhet munkáinkról, programjainkról.
Ha a fiatal korosztály megismeri páratlan történelmünket, kultúránkat, elődeink hőstetteit, biztos vagyok benne, hogy az magyar öntudatunk és büszkeségük forrása lesz. A Magyarságkutató Intézet működése révén hozzájárul az erős, egészséges, múltját ismerő, keresztény szellemiségű fiatal nemzedékek felnövekedéséhez.
– Milyen mértékben szándékoznak együttműködni a Kárpát-medencei utódállamok más történelmi műhelyeivel?
– Már most is van ilyen együttműködés: Sashalmi-Fekete Tamás az erdélyi Arany Griff Rend részéről éppen most tartja előadását a Szent László-legenda falképek kutatásának új eredményeiről a Magyarságkutató Intézet szervezésében – az őt hallgató iskolások legnagyobb megelégedésére.
Tudományos és ismereterjesztő programokat szervez a pápalátogatás és a csíksomlyói búcsú között az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyarságkutató Intézet által június 2–6. között hét székelyföldi városban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!