Hirdetés

A dalvándorló

Beteg, értékvesztett világunkban kellenek a kapaszkodók, és ebben az éneklés kitüntetett szerepet játszhat – vallja a felvidéki származású Szvorák Katalin. A népdalénekes, előadóművész nevét a nagyközönség 1981-ben, a Röpülj páva népzenei versenyen elért első helyezése után ismerhette meg. Három világrész 33 országában koncertezett, hangját 27 hanglemez őrzi.

Csermák Zoltán

2013. április 26., 11:442013. április 26., 11:44

2013. április 26., 11:442013. április 26., 11:44

– Három éve alternatív Kossuth-díjjal, idén Kossuth-díjjal tüntették ki. Mit jelenthet az egy szónyi különbség?

– Az alternatív Kossuth-díj illik lelkivilágomhoz, hiszen egész életutam egyéni, alternatív. Egyedül kaphattam, mivel annak adják, akit a kormány nem érdemesít a Kossuth-díjra. A mostani kitüntetés nem a pályám csúcsa, inkább mérföldkő, váratlan ajándék. Álom és egyben valóság is. Az elismerés viszont terhet is jelent: nyugodtabb lenne az életem, ha interjúk helyett csak énekelhetnék. AKossuth-díj felemelő érzés, az egész Felvidék büszkén emleget. Idehaza a Nógrádi Lapok is címoldalon gratulált, és magáénak vallott Gömör megye is. Szentendrén a polgármester fogadást adott tiszteletemre, gyermekkorom színterén, a Losonc melletti Pincen az öregasszonyok a hír hallatán hosszan pletykáltak. A Kárpát-medencében egyébként lakóhelyemre, Pilisszentlászlóra jut ezer főre vetítve a legtöbb Kossuth-díjas, mivel rajtam kívül Krasznahorkai László is a kitüntetés birtokosa. Az elismerés mégsem változtat meg: megmaradok gondoskodó családanyának, kertjét gondozó gazdasszonynak és hegyen-völgyön túrázónak, aki esténként a kandalló tüze mellett Pál Feri, Popper Péter és Polcz Alaine könyveit olvassa. Diákjaim is a jóságos tanító nénit látják továbbra is bennem. Ars poeticám a cselekvő szeretet, így ez a díj a jóleső érzésen túl figyelmeztetés is egyben a magányos életútösvényem folytatására. A Kossuth-díj bizonyos fokig konzervál és védettséget nyújt.

– Melyik a második kitüntetés, amire a legbüszkébb?

– Nagyra tartom a Népművészet Ifjú Mestere címet, azt az életemet is meghatározó kitüntetést, amit 1980-ban csehszlovák állampolgárként – könnyek között – Pozsgai Imrétől vehettem át a Parlamentben. Hasonlóan felemelő érzés volt, amikor 1981-ben külhoni magyarként a Röpülj páva verseny győztese lehettem. Asok díjam közül harmadikként említeném Pinc falu díszpolgárságát. Ez az alig pár száz lelket számláló közösség indított utamra, erőt, hitet adott a sokszori újrakezdéshez. A majdnem világvégi otthon ajándékozott meg a magyar szóval, s ez odaát mindig többletértéket jelentett. Ama javarészt szlovákokkal betelepített falunak sem iskolája, sem óvodája nincs, mégis nosztalgiával fogadtam a szlovák polgármestertől a díszpolgárságot.

– Felvidéken született, a Röpülj páva népzenei versenyen elért eredményével szerzett nevet. Hogyan emlékezik vissza e sorsdöntő vetélkedőre?

– A verseny idején már harmadéves Eötvös-kollégista voltam. Külhonból érkezett bölcsészhallgatóként a legkedvesebb városomban, Budapesten, a kissé mostoha anyaországban az akkori „legvidámabb barakk\" üzeneteit próbáltam felfogni és megemészteni. Nagyon jólesett az első díj, hiszen ezáltal előtérbe került a szlovákiai magyarság is. Külön öröm volt a soktízezres-százezres, javarészt Csallóköztől a Bodrogközig élőktől érkezett szavazat. Az egyetemen a versenyig én voltam a „cseh\", olykor „szlovák\" lány, aki, „jaj, de szépen beszél magyarul\". Igaz, ekkor már kezdtem levetkőzni őseim csodás palóc nyelvjárását, mert a média a buta és sületlen embert szinte kizárólag palóc nyelvjárásban karikírozta. Nehéz, de szép évek voltak. Nehéz, mert dupla kisebbségiként, palóc-magyarként, falusiként, Csehszlovákiából kerültem át az anyaország „vízfejébe\". Végleges áttelepülésem után egy pici faluban teremtettem otthont és családot, de megmaradtam felvidékinek.

– Magyarországon a \'80-as években a táncházmozgalom gazdag énekkari kultúrával párosult. Egy népdalénekes kedvezőbb indulást nem is remélhetett volna.

– A Röpülj páván szerzett elismerés után sem repült számba a sült galamb. Ez a lelkialkatomra vezethető vissza: nem vagyok mozgalmi beállítottságú, inkább csöndben értéket kereső, teremtő típusként jellemezném magamat. Minden eredményemért keményen meg kellett dolgoznom. A „kultúrdiktátorok\" nem tudtak mit kezdeni a természetességemmel, ezért nem is kedveltek. Így viszont senkinek sem lehettem az eszköze. Általában soha nem voltam jó időben, jó helyen, mindig a magányos ösvényemet tapostam, ahol olykor rám is tapostak. Ma már örömmel látom, hogy ez az ösvény sokaknak jelentett járandó-járható utat! Az utat menedzserek és önmenedzselés nélkül, sokszor ellenszélben tettem meg, ezért tudok örülni minden, pályámat érintő apró sikernek. Valójában mindig a pályámat kísérő kisközösségek éltető ereje volt az elsődleges. Most is az alulról jövő szerveződésekben, a civil szférában, elsősorban a vidékben látom a megújulás legnagyobb tartalékát.

– Első lemeze Dalvándorlás címmel jelent meg, azóta a zenei párhuzamok elkötelezett híveként tartják számon. A közös dallamkincs feltárásában felvidéki gyökerei motiválták?

– Palóc-magyarként cseperedtem fel és anyanyelvemet olyannyira óvtam, hogy a többségi nyelvet csak az iskolában tanultam. Reszketve és dadogva beszéltem szlovákul, hiszen mindig rossz helyen használtam a visszaható „sa\" szócskát és olykor a nemeket is összekevertem. Később Magyarországon már más optikán keresztül használhattam a szlovák tudásomat, a két nép együttélésének kulturális élményéből született nyolc önálló albumom a Hungarotonnál, javarészt Hollós Máté igazgató jóvoltából. Ezeken a Kárpát-medence közös dallamait szólaltatom meg eredeti nyelveken. A politika távol áll tőlem, de a szlovák nyelvtörvényre a szlovák–magyar népdalpárhuzamos Vox Humana albummal reagáltam. A lemez száz számozott példányban, Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök ajánlásával jelent meg. Noha eljuttattam a legfontosabb helyekre az opust, az általam felvállalt közép-európaisághoz hasonló csend veszi körül. Egy másik összeállításommal sem jártam másként. A legutóbb készített 27. albumomon hét egyház Teremtést dicsérő énekei hallhatók, s noha az ökumenét szóban sokan hirdetik, e lemez sem talált visszhangra. Úgy tűnik, mindig megmaradok a „harmadik utasnak\" kijáró karanténban, ahol egyébként nagyon jól érzem magam.

– Mi magyarok nagyon büszkék vagyunk népzenekutatóinkra. A szlovák népzenekutatásról az átlagos zeneszerető embernek legfeljebb Bartók Béla Négy szlovák népdala, vagy Nyitra- megyei gyűjtőútjai jutnak eszébe. Mit kell tudni a szlovák népzenei gyűjtésekről?

– A szlovákok is büszkélkedhetnek népdalgyűjtőkkel, de máig a magyar Bartók a legnagyobb szlovák népdalgyűjtő. Az már más lapra tartozik, hogy mind a román, mind a szlovák gyűjtése alig hozzáférhető, sőt, tudtommal a Slovenské spevy III. kötete a mai napig nem jelent meg. A válaszhoz tartozik, hogy a zeneszerzők közül nekem Bartók a legkedvesebb, ő számomra a „kezdet és a vég\"!

– A közös kultúrák kutatását Magyarországon  nagyra becsülik. Hasonló a visszhangja a határokon túl is?

– Külföldi fellépéseimen is mindig „becsempészek\" egy-egy népdalpárhuzamot. Általában többnyelvű megszólalásaimmal Ausztria nyugati határáig szép sikert aratok, hiszen hallgatóim a Kaiserlich und Königlich (császári és királyi - a szerk.) iránti nosztalgiát érzik bennük. Viszont a szlovák, a román, a szerb és a többi szomszédos nép közönségéhez nem sikerült eljuttatni dalvándorlásaimat, pedig üzenetem elsősorban nekik szól. Az Újvilágban az amerikaiaknak ez a multikulturalitás mást jelent. A nagy olvasztótégelyben sajnos a nemzeti identitást romboló üzenetet is kihallják a dalaimból. Nem értik, hogy magyarként hirdetem az egymás mellett élés csodás kulturális élményét, hogy közben szomszédjaink öntudatát, nemzeti büszkeségét sem szeretném csorbítani, sőt ...

Szvorák Katalin
1958. április 29-én született a felvidéki Losoncon. Tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar–könyvtár szakán végezte. Első díjjal jutalmazták az 1981-es Röpülj páva versenyen és a Lajtha emlékversenyen 1988-ban. 1983-tól 2005-ig magánénekesként dolgozott a Honvéd Művészegyüttesnél. Vendégtanárként oktatott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanszakvezető népdaltanára. Számos zenekarral működött együtt, több nyelven énekel. Munkáját Liszt Ferenc-díjjal, Alternatív Kossuth-díjjal és Kossuth-díjjal ismerték el. 2012 óta a Magyar Kultúra Lovagja. Harminckét év alatt több mint háromezer koncertet adott három kontinens 33 országában. Két gyermek édesanyja.

– Egy szerb–magyar kultúrát ápoló városban, Szentendrén, a Vujicsics Tihamér Zeneiskolában tanít. Ez véletlen vagy ide is a multikultúra szeretete vonzotta?

– A véletlennek köszönhetem – noha szerintem nincsenek véletlenek –, hogy immár 16 éve tanítok. Szentendre a legközelebbi város otthonomhoz, az egykori szlovák kisfaluhoz. Az évek távlatából nézve is jó döntésnek tűnik, mert az oktatás kiegészíti előadóművészi tevékenységemet. Jó érzés tapasztalni, hogy az éneklés öröme, a tudás vágya miként működik kicsiknél és nagyobbaknál, és hogyan hat az éneklés természetessége lelkükre, személyiségük fejlődésére. Az éneklés szeretete minden tevékenységükre kihat, én is  rengeteget tanulhatok növendékeimtől. Nekik köszönhetően örök fiatalnak érzem magam. A kiváló zenetudós, Vujicsics Tihamér gyűjtéseiből magam is sokat merítettem. E népdalokat is átadom diákjaimnak, akik a magyar dallamok mellett az idegen nyelvűeket is szívesen tanulják.

– Az e-generációt is érdekli a népzene?

– A gyermeki lélek mindenre nyitott, ezért óriási a pedagógus felelőssége, hogyan adja át a tudást: megszeretteti-e, vagy elriasztja a gyereket? A szeretettel való közelítés-nevelés, a gyermeknek adott bizalom minden gátat lerombolhat, s minden területen kihatással van a tanuló teljesítményére. Munkám elismerése, hogy több mint egy tucat diákom választotta az énekesi pályát: többen konzervatóriumban tanulnak, de a zeneakadémián is vannak növendékeim. Meggyőződésem azonban, hogy nekünk nem „versenylovakat\", hanem zeneszerető, zeneértő gyermekeket kell nevelnünk. Az érzékeny emberpalánták később az élet minden területén képesek hasznosítani ezt a tudást, és tovább is tudják adni.

– „A rák ellen, az emberért, a holnapért!\" Alapítvány meghívására a közelmúltban egy sajtóreggelin vett részt. Nyilatkozatában az életörömet tekintette a legfontosabb gyógymódnak a daganatos betegségek leküzdésére.

– Az Alapítvány felkért, hogy legyek a reklámarcuk, amire boldogan rábólintottam, hiszen egy évtizede én is megjártam a pokol tornácát. Optimista alkatom legyőzte a betegséget, két életmentő műtét utáni kobaltsugárzás alatt csodás magyar népdalokat dudorásztam. Rájöttem, túl rövid az élet ahhoz, hogy pesszimisták legyünk. Azóta újjászületve, töretlen hittel élvezem a mindennapok apró örömeit, földi utam minden rezdülését.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
2026. augusztus 12., szerda

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet

Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet
2026. augusztus 09., vasárnap

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől

Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen
2026. augusztus 02., vasárnap

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán

A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán
2026. augusztus 01., szombat

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász

Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással

A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással
2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Hirdetés
Hirdetés