Az év első negyedében rekordot döntött az autók forgalmazása. A romániai autópiac fellendülése a kocsik bejegyzéséhez korábban kötelezővé tett környezetvédelmi bélyegilleték eltörlésével magyarázható. Május közepén rajtol az idei roncsautóprogram.
Második alkalommal szervezte meg a Bejön a vidék nevű vásárát Kolozsvár belvárosában az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete. A szervezet ügyvezetője, Fancsali Ernő (portrénkon) szerint egy-két havi gyakorisággal szeretnék rendszeresíteni a magyar vásárt.
Átalakulnak a megyei mezőgazdasági igazgatóságok. A Hargita megyei intézmény vezetőjével többek között arról beszélgettünk, miben segíthetik a gazdákat, és a változó piaci körülmények között mit érdemes termeszteni és milyen állatot tartani.
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét új elnökként Csomortányi István igazgatja. A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumába felvett szervezet vezetője a falugazdász-hálózatot és a szövetkezetek kiépítését tekinti elsődlegesnek.
Villámvédelem, LED-es lámpagyártás és elektromos elosztórendszerek összeszerelése: ez a három alaptevékenység forrott össze mára a nagyváradi Proenerg vállalat munkájában. A vállalkozás idén márciusban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját.
Évtizedekig a Bukarestet Piteşti-tel összekötő száz kilométeres autópálya-szakasz volt az ország egyetlen gyorsforgalmi útja. Az átadott autópályák tekintetében ma is utolsók vagyunk az Európai Unióban.
Az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete március 4-én szervezte meg harmadik alkalommal a Kolozs megyei Mezőgazdasági Konferenciát. A kolozsvári rendezvényen mezőségi, kalotaszegi és aranyosszéki gazdák vettek részt.
A mezőgazdasági támogatások ügyében nehezen lehet eligazodni, pedig fontos tudni, hogy mikor milyen vissza nem térítendő agrártámogatás igényelhető. Bordi Kacsó Zsolt Attilával, a Maros megyei APIA ligazgatójával beszélgettünk.
A Kárpát-medencét gazdaszervezetek hálója szövi át, ennek segítségével tartja a kapcsolatot a Földművelésügyi Minisztérium a határon túli magyar gazdákkal. Az együttműködésről Tóth Katalin helyettes államtitkárral beszélgettünk.
Az online média térhódításával gyökeresen átalakult a reklámpiac, sok vállalkozó keres hatékonyabb hirdetési lehetőségeket. Csatlós Pál kolozsvári reklámszakember szerint a közeljövőben teljesen átalakulhat a média piaca.
Egyelőre kísérleti jelleggel és magyar állami támogatással indították el Erdélyben a falugazdászprogramot. A gazdák tájékoztatására született hálózat magyarországi minta alapján működik. A Maros megyei tapasztalatokat mutatjuk be.
A juh- és kecsketartóknak valamivel többet, a szarvasmarha tenyésztőknek, illetve a gabona- és burgonyatermesztőknek kevesebbet kell adózniuk idén Hargita megyében. Néhány más magyarlakta megye szabványjövedelmét is bemutatjuk.
Az udvarhelyszéki Kányádon Jakab Béla 57 fős szarvasmarhatelepe olyan erdélyi modell, amely a jövő tehenészeteit vetíti előre. A kisgazdák eladják teheneiket, a nagyobb telepek uniós támogatásból élnek.
Erdélyben az állattenyésztés sok gazdának biztosított megélhetést a legutóbbi évekig, amikor a kisgazdák egyre inkább kiszorultak a piacról. Az EMGESZ elnökével, dr. Jakab Ernő állatorvossal az állattartás jövőjéről beszélgettünk.
A méhészet sokak számára divatfoglalkozássá vált, ami szép bevételekkel kecsegtet. Tófalvi Melinda méhész arra figyelmeztet, nagyban az csak fogjon hozzá, aki több éven át elméletben és gyakorlatban is megtanulta a méhészet fortélyait.
A marosvásárhelyiek már számlálják a napokat: minden hónap harmadik péntekje a helyi kézművestermékek vására a Petry Látványmúzeum udvarán. A januári mínusz 15 fok ellenére egész nap sürgés-forgás volt.
Tiboldi László, a Csíkszéki Mezőgazdászok Egyesületének elnöke a gazdaszervezet év végi rendezvényeiről szólva, elsősorban a méhészképzést és a felvidéki tanulmányutat emelte ki.
Sok adót és illetéket törölt el az év első napjaiban a kormány. Növelte a minimálbért és a legkisebb nyugdíjakat, illetve a költségvetési alkalmazottak fizetését. Az osztogatási lázban az idei költségvetéssel nem foglalkoznak.