A vásáron kínált termékek olcsók és jó minőségűek
Fotó: Soós Sándor
Második alkalommal szervezte meg a Bejön a vidék nevű vásárát Kolozsvár belvárosában az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete. A szervezet ügyvezetője, Fancsali Ernő (portrénkon) szerint egy-két havi gyakorisággal szeretnék rendszeresíteni a magyar vásárt.
2017. május 01., 21:432017. május 01., 21:43
– Hogyan született meg a Bejön a vidék nevű kolozsvári gazdavásár ötlete?
– Szervezetünk többéves működése során igyekeztünk gyakorlati segítséget nyújtani a környékbeli magyar termelőknek, miközben a gazdák részéről gyűltek a javaslatok és az ötletek. Egy ilyen ötlet nyomán találtuk ki a helyi termelői vásárt, azt, hogy magyar piacot teremtsünk Kolozsváron, ahol a helyi termelők kerülnek előnybe. Ennek igényét a kolozsvári vásárlók részéről is érzékeltük, így a két elvárás szerencsésen találkozott. Már tavaly pályáztunk az első magyar gazdapiac létrehozására, és a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően 2016 áprilisában megtarthattuk az első vásárt, idén pedig a másodikat. A vásár nevét egy kreatív kolléganőnknek köszönhetjük: azt hiszem, a piac hagyományteremtő, nélkülözhetetlen rendezvénnyé válik Kolozsváron.
– A gazdák körében mennyire népszerű a kezdeményezés?
– Mivel az ötlet tőlük származik, az első perctől népszerűnek bizonyult. Egyre többen szeretnének csatlakozni, és azt kérik, tegyük rendszeressé a kolozsvári magyar piacot. Azért is népszerű a vásárunk, mert más piacokkal ellentétben, itt nem kell bért fizetniük az eladóknak, és a népszerűsítésnek köszönhetően garantált a vásárlói érdeklődés, ma már egyre többen eljönnek a piacra. A napokban megszervezett második vásárunk kapcsán sokan megkérdezték, hogy lesz-e folytatás. A gazdák szerint a Kolozsvár belvárosában megszervezett magyar piac nagyban különbözik a többi kolozsvári termelői vásártól, ahol egyre több a viszonteladó kereskedő. Ugyanakkor itt tudatosabban és nagyobb mennyiséget vásárolnak az emberek.
– Milyen Kolozs megyei vidékekről szólítják meg a gazdákat?
– Az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete főként az aranyosszéki települések gazdáival áll kapcsolatban. Elsősorban Várfalva, Harasztos, Szentmihály, Aranyosegerbegy, Detrehemtelep, Kövend és Bágyon gazdáit, de a mezőségi termelőket is sikerül megszólítanunk. Bár elsődleges célunk a megye magyar gazdáinak támogatása, a szomszédos megyék termelőit is szívesen látjuk, hiszen elképzelésünk szerint mindenhol meg kell erősíteni a helyi termelők és a vásárlók közti közvetlen kapcsolatot. Eddigi vásárainkon volt már Hargita, Maros és Fehér megyei termelő is. Az elmúlt években lajstromba vettük a velünk kapcsolatban álló gazdákat és gazdaságukat: az így kialakult kataszternek köszönhetően rálátásunk van arra, hogy hol, mit és milyen mennyiségben termelnek, így lényegesen könyebb felvásárlót találni portékáikra.
– Milyen termékekkel jönnek szívesebben a kolozsvári vásárba a gazdák?
A keresletre való tekintettel azokat a termékeket, amelyet helyi termelők nem állítanak elő, más megyékből érkező gazdák portékáival pótoljuk. Minden, a vásáron kínált termék jó minőségű áru, és rendszerint olcsóbban megvásárolható, mint máshol. Ez is vonzza az érdeklődőket.
– Milyen irányba bővítenék a vásárt?
– Gyakoribbá szeretnénk tenni. Elképzeléseink szerint havonta vagy kéthavonta szerveznénk meg. Több termelőt szeretnénk elhozni a kincses városba, ezt nagyban segítené egy állandó helyszín. Különböző párhuzamos programok kidolgozásával – például gyerekfoglalkozásokkal vagy zenei kínálattal – bővítenénk a magyar piac felhozatalát. Több partnert vonunk be a szervezésbe, hogy minél több gazdának biztosítsunk lehetőséget a piacolásra. A második vásár már a Studcoop és a Slow Food Turda egyesületek partnerségével jött létre, ami nagy hasznára vált a rendezvénynek. Nekik köszönhetően színesebbé vált a rendezvény és a termékkínálat egyaránt.
– Tudjuk, hogy a gazdák számára ma a legnagyobb gond az értékesítés. Ennek orvoslásában fontos szerepet játszhatna egy értékesítési szövetkezet. Tud-e ebben gazdaegyesületük segíteni?
– Úgy gondolom, az utóbbi időben nőtt a bizalom a szövetkezés iránt, mert a gazdák egyre több pozitív példáról hallanak. Viszont azt is látni kell, hogy a termelők maguktól nem kezdenek bele egy ilyen projektbe: ők elsősorban nem szervezők, hanem termelők, akiknek nincs idejük ilyen nagy horderejű kezdeményezés menedzselésére. Ezért tartom fontosnak, hogy az Aranyosszéki Gazdák Egyesületéhez hasonló szervezetek segítsenek a szövetkezet létrehozásában. Több tervezett szövetkezet is született már Erdélyben, és mi is ezt az utat választjuk.
– Mire panaszkodnak manapság legtöbbet a gazdák, miben várnak segítséget?
– Legtöbben a rossz információáramlást és a gyenge értékesítési lehetőségeket kifogásolják, de hiányolják a szakmai hátországot is, azt a fajta szaktanácsadást, amely napi munkájukat segíthetné. Sok gazda nem kapja meg időben a megfelelő információt, ezért lemarad pályázatokról, agrártámogatásokról, vagy a hiányos, rossz tájékoztatás miatt vissza kell fizetnie a kapott támogatást. A felvásárlók annyira alacsony áron veszik át termékeiket, hogy van, aki inkább megsemmisíti, minthogy áron alul elprédálja. Legtöbben azt kérik tőlünk, hogy találjunk felvásárlót, vagy segítsünk a pályázatok elkészítésében. Van falugazdászunk, aki ezekben a kérdésekben segíteni tud. Sajnos nehéz a sok kisgazda számára megfelelő felvásárlót találni, ezért tartom fontosnak az értékesítő szövetkezet megalakítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!