A vásáron kínált termékek olcsók és jó minőségűek
Fotó: Soós Sándor
Második alkalommal szervezte meg a Bejön a vidék nevű vásárát Kolozsvár belvárosában az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete. A szervezet ügyvezetője, Fancsali Ernő (portrénkon) szerint egy-két havi gyakorisággal szeretnék rendszeresíteni a magyar vásárt.
2017. május 01., 21:432017. május 01., 21:43
– Hogyan született meg a Bejön a vidék nevű kolozsvári gazdavásár ötlete?
– Szervezetünk többéves működése során igyekeztünk gyakorlati segítséget nyújtani a környékbeli magyar termelőknek, miközben a gazdák részéről gyűltek a javaslatok és az ötletek. Egy ilyen ötlet nyomán találtuk ki a helyi termelői vásárt, azt, hogy magyar piacot teremtsünk Kolozsváron, ahol a helyi termelők kerülnek előnybe. Ennek igényét a kolozsvári vásárlók részéről is érzékeltük, így a két elvárás szerencsésen találkozott. Már tavaly pályáztunk az első magyar gazdapiac létrehozására, és a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően 2016 áprilisában megtarthattuk az első vásárt, idén pedig a másodikat. A vásár nevét egy kreatív kolléganőnknek köszönhetjük: azt hiszem, a piac hagyományteremtő, nélkülözhetetlen rendezvénnyé válik Kolozsváron.
– A gazdák körében mennyire népszerű a kezdeményezés?
– Mivel az ötlet tőlük származik, az első perctől népszerűnek bizonyult. Egyre többen szeretnének csatlakozni, és azt kérik, tegyük rendszeressé a kolozsvári magyar piacot. Azért is népszerű a vásárunk, mert más piacokkal ellentétben, itt nem kell bért fizetniük az eladóknak, és a népszerűsítésnek köszönhetően garantált a vásárlói érdeklődés, ma már egyre többen eljönnek a piacra. A napokban megszervezett második vásárunk kapcsán sokan megkérdezték, hogy lesz-e folytatás. A gazdák szerint a Kolozsvár belvárosában megszervezett magyar piac nagyban különbözik a többi kolozsvári termelői vásártól, ahol egyre több a viszonteladó kereskedő. Ugyanakkor itt tudatosabban és nagyobb mennyiséget vásárolnak az emberek.
– Milyen Kolozs megyei vidékekről szólítják meg a gazdákat?
– Az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete főként az aranyosszéki települések gazdáival áll kapcsolatban. Elsősorban Várfalva, Harasztos, Szentmihály, Aranyosegerbegy, Detrehemtelep, Kövend és Bágyon gazdáit, de a mezőségi termelőket is sikerül megszólítanunk. Bár elsődleges célunk a megye magyar gazdáinak támogatása, a szomszédos megyék termelőit is szívesen látjuk, hiszen elképzelésünk szerint mindenhol meg kell erősíteni a helyi termelők és a vásárlók közti közvetlen kapcsolatot. Eddigi vásárainkon volt már Hargita, Maros és Fehér megyei termelő is. Az elmúlt években lajstromba vettük a velünk kapcsolatban álló gazdákat és gazdaságukat: az így kialakult kataszternek köszönhetően rálátásunk van arra, hogy hol, mit és milyen mennyiségben termelnek, így lényegesen könyebb felvásárlót találni portékáikra.
– Milyen termékekkel jönnek szívesebben a kolozsvári vásárba a gazdák?
A keresletre való tekintettel azokat a termékeket, amelyet helyi termelők nem állítanak elő, más megyékből érkező gazdák portékáival pótoljuk. Minden, a vásáron kínált termék jó minőségű áru, és rendszerint olcsóbban megvásárolható, mint máshol. Ez is vonzza az érdeklődőket.
– Milyen irányba bővítenék a vásárt?
– Gyakoribbá szeretnénk tenni. Elképzeléseink szerint havonta vagy kéthavonta szerveznénk meg. Több termelőt szeretnénk elhozni a kincses városba, ezt nagyban segítené egy állandó helyszín. Különböző párhuzamos programok kidolgozásával – például gyerekfoglalkozásokkal vagy zenei kínálattal – bővítenénk a magyar piac felhozatalát. Több partnert vonunk be a szervezésbe, hogy minél több gazdának biztosítsunk lehetőséget a piacolásra. A második vásár már a Studcoop és a Slow Food Turda egyesületek partnerségével jött létre, ami nagy hasznára vált a rendezvénynek. Nekik köszönhetően színesebbé vált a rendezvény és a termékkínálat egyaránt.
– Tudjuk, hogy a gazdák számára ma a legnagyobb gond az értékesítés. Ennek orvoslásában fontos szerepet játszhatna egy értékesítési szövetkezet. Tud-e ebben gazdaegyesületük segíteni?
– Úgy gondolom, az utóbbi időben nőtt a bizalom a szövetkezés iránt, mert a gazdák egyre több pozitív példáról hallanak. Viszont azt is látni kell, hogy a termelők maguktól nem kezdenek bele egy ilyen projektbe: ők elsősorban nem szervezők, hanem termelők, akiknek nincs idejük ilyen nagy horderejű kezdeményezés menedzselésére. Ezért tartom fontosnak, hogy az Aranyosszéki Gazdák Egyesületéhez hasonló szervezetek segítsenek a szövetkezet létrehozásában. Több tervezett szövetkezet is született már Erdélyben, és mi is ezt az utat választjuk.
– Mire panaszkodnak manapság legtöbbet a gazdák, miben várnak segítséget?
– Legtöbben a rossz információáramlást és a gyenge értékesítési lehetőségeket kifogásolják, de hiányolják a szakmai hátországot is, azt a fajta szaktanácsadást, amely napi munkájukat segíthetné. Sok gazda nem kapja meg időben a megfelelő információt, ezért lemarad pályázatokról, agrártámogatásokról, vagy a hiányos, rossz tájékoztatás miatt vissza kell fizetnie a kapott támogatást. A felvásárlók annyira alacsony áron veszik át termékeiket, hogy van, aki inkább megsemmisíti, minthogy áron alul elprédálja. Legtöbben azt kérik tőlünk, hogy találjunk felvásárlót, vagy segítsünk a pályázatok elkészítésében. Van falugazdászunk, aki ezekben a kérdésekben segíteni tud. Sajnos nehéz a sok kisgazda számára megfelelő felvásárlót találni, ezért tartom fontosnak az értékesítő szövetkezet megalakítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!