Lendületben. 2016 utolsó negyedévéhez képest idén 47 százalékkal több utasszállítót írtak forgalomba
Fotó: Boda L. Gergely
Az év első negyedében rekordot döntött a használt és az új autók forgalmazása. A romániai autópiac nagy fellendülése a kocsik bejegyzéséhez korábban kötelezővé tett környezetvédelmi bélyegilleték eltörlésével magyarázható. Ugyanakkor május közepén rajtol az idei roncsautóprogram.
2017. május 13., 20:402017. május 13., 20:40
2017. július 06., 22:042017. július 06., 22:04
Maximális sebességre kapcsolt az idei év első negyedében a romániai autópiac: mind az új, mind pedig a használtautó-eladások nagy lendületet vettek. Az utóbbiak iránti érdeklődés növekedése borítékolható volt, amióta tavaly decemberben a parlament elfogadta az úgynevezett Dragnea-törvényt, amely – további mintegy száz illeték és díj mellett – eltörölte a gépkocsik forgalomba íratásakor kért környezetvédelmi bélyegilletéket is. A szabály február elsejétől lépett hatályba. A köznyelvben regadóként emlegetett díj eltörlésével potom áron lehet külföldről behozott autóhoz jutni, hiszen immár több mint két hónapja nem kell befizetni az olykor több ezer eurót is elérő bélyegilletéket.
A hivatalos statisztikák megjelenése előtt már az első napokban mérhető volt a piac fellendülése, hiszen az emberek valósággal megrohamozták a gépjármű-bejegyzési irodákat, a tolongás elkerülése érdekében pedig bevezették az online időpontigénylést. A napokban már megérkeztek az első számadatok is, amelyek szerint az első negyedévben a használtautók piaca 98 százalékkal bővült a tavalyi év azonos időszakához képest, és megközelítette a 130 ezer egységet. Minderre az elmúlt héten az Autovit.ro hirdetési portál elemzése irányította rá a figyelmet. A szakemberek szerint év végéig eléri a 600 ezret a külföldről behozott vagy itthon értékesített használtautók száma.
A nyilvánosságra hozott adatok szerint rekordot döntöttek az újautó-értékesítések is a maguk 22 ezer forgalomba írt egységével, ami 27,6 százalékos növekedést jelent az előző év első negyedévéhez képest. Egyes márkák – mint az Opel, a Citroen, a Ford és a Renault – esetében a gyarapodás meghaladta az 50 százalékot is. A Dacia-eladások ellenben a piaci átlagnál lassúbb ütemben, alig 11 százalékkal bővültek. Az Autovit.ro elemzői kiemelik, javul a megvásárolt személygépkocsik minősége is: 4 százalékkal nőtt a 20 ezer eurósnál drágább, eladott autók aránya, miközben az 5000 eurósnál olcsóbb autók aránya csaknem 10 százalékos bővüléssel elérte a 30 százalékot.
Az elemzésben közölt adatok nagyvonalakban megegyeznek az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott számsorokkal – a hivatalos közlemény arra irányította rá a figyelmet, hogy valamennyi kategóriában több utasszállító járművet írattak be a forgalomba az idei év első negyedében. A legnagyobb, 74,4 százalékos bővülést viszont a személygépkocsiknál regisztrálták: a tavalyi 86 211 után idén számuk 150 397-re ugrott.
Ugyanebben az időszakban 1182 robogót és motorkerékpárt írtak forgalomba az előző év első negyedében jegyzett 1132 egység után. Nőtt a forgalomba írt buszok és kisbuszok száma is: a tavaly 627 után idén 643-at jegyeztek be. A teherszállító járművek kategóriájában 17,9 százalékos bővülést mértek a teherautóknál (a tavalyi 14 293 egység után 16 850 egység), de az utánfutóknál 17,2 százalékos, a traktoroknál pedig 8,7 százalékos visszaesést jegyeztek.
2016 utolsó negyedévéhez mérten 47,6 százalékkal több utasszállító járművet írtak forgalomba, a teherszállítóknál pedig 7,4 százalékos volt a gyarapodás.
A statisztikákból egyértelműen kiviláglik, hogy az autópiacot a jogi személyek alakítják: a január–márciusi időszakban a cégek vásárolták meg az értékesített járművek 83 százalékát, a magánszemélyek tehát alig 17 százalékos arányt tudhatnak magukénak. A személygépkocsik piacára szűkítve a vizsgálat tárgyát: javul az arány, de még így is 79–21 százalék a cégek javára.
A legnagyobb rekordot különben a környezetkímélő autók terén érte el a gépjárműpiac: a romániai lakosság 407 új, hibrid és elektromos autót vásárolt az első negyedévben, ami 223 százalékos növekedést jelent a tavalyi időszakhoz viszonyítva. A Romániai Autógyártók és -Importőrök Egyesületének (APIA) statisztikái szerint az idei év első negyedében elektromos autókból 310 százalékkal, hibrid meghajtású járművekből pedig 215,5 százalékkal adtak el többet, mint 2016 első három hónapjában. Az összes eladott új autó számához viszonyítva a környezetkímélő járművek aránya 1,7 százalék. A legkelendőbb elektromos autó a BMW által gyártott modell volt, amelyből 14-et adtak el, aztán a Mercedes-Benz (8), az Audi (6), a Volkswagen (4), a Volvo (3) és a Porsche (2) következik a gyártók sorában. A hibridautók piacán a Toyota vezet 328 eladott egységgel, a második helyen a Lexus áll, majd a Kia (3), valamint a Land Rover, a Mercedes-Benz és a Ford következik egy-egy eladott járművel.
Az APIA statisztikái szerint tavaly összesen 1 183 környezetkímélő járművet értékesítettek Romániában, ami 138 százalékos növekedést jelent a 2015-ös esztendőhöz viszonyítva.
Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter nemrég úgy nyilatkozott, idén május közepén rajtol a roncsautóprogram, amelynek keretében 10 ezer eurós támogatásban részesülhetnek azok, akik elektromos autót kívánnak vásárolni, a hibrid meghajtású járművek vásárlását pedig 4500 euróval támogatják.
A gépjármű-bejegyzési hivatal által szolgáltatott adatok szerint az újautó-értékesítések piacát egyértelműen a Renault Commercial Roumanie uralja, amelyik amellett, hogy a Nissan és a Renault márkákat importálja, a Dacia-értékesítéseket is bonyolítja. A cég az idei év első negyedében 7704 autót adott el, ami 19 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A második legnagyobb importőr a Porsche Romania 4624 eladott egységgel és 32 százalékos bővüléssel – olyan márkák vannak a portfoliójában, mint az Audi, a Porsche, a Seat, a Skoda és a Volkswagen. A harmadik helyen a Ford Romániát találjuk 2129 eladott gépkocsival, ami 63 százalékos gyarapodást jelent a 2016-os esztendő első negyedévéhez mérten.
A márkákra bontott statisztikákat az APIA honlapján találjuk meg, eszerint az első negyedévi értékesítéseket egyértelműen a Dacia uralta 6051 eladott egységgel, amivel a piac 25,8 százalékát tudja magáénak. A második helyen messze lemaradva a Volkswagent találjuk 2846 egységgel és 12,1 százalékos piaci részesedéssel. A pódiumra még a Skoda ért fel 2178 eladott autóval és 9 százalékos piaci részesedéssel. A negyedik a Ford (1744 autó, 7,4 százalékos részesedés), az ötödik a Renault (1673 autó, 7,1 százalékos részesedés), a hatodik pedig az Opel (1073 egység, 4,6 százalékos részesedés).
Az autópiaci szakemberek érdekességként emelik ki, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a prémiumkategóriák iránt.
Lejtmenetben a dízelautók
Nem maradt következmények nélkül a dízelbotrány. A dízelautók tulajdonosai közül már minden harmadik benzinüzemű autóra váltana a dízelmotorok koromkibocsátása és használatuk lehetséges korlátozása miatt – derül ki a Forsa piackutató intézet felmérésből. Az autógyártókat egyrészt az aggasztja, hogy a dízeltechnológia romló elfogadottsága milliárdos fejlesztési beruházásaik megtérülését kockáztatja, másrészt munkahelyek ezreit is veszélyezteti mind az autógyártásban, mind pedig a beszállítóknál. Csak a Bosch autóipari beszállítónál például 50 ezer állás függ a dízeltechnológiától.
„Egyáltalán nem szolgálja a környezetvédelem ügyét a dízel szapulása” – jelentette ki Christian Vietmeyer, a fémipari vállalatok szakmai képviseleti szervezetének elnöke.
A német autógyárak – a Volkswagen, a Daimler és a BMW – kommunikációja nagy hangsúlyt helyez a dízelmotorok alacsony fogyasztásának és alacsony szén-dioxid-kibocsátásának a tudatosítására. „Nagy jövő áll még a tiszta dízel előtt” – fogalmazott Harald Krüger, a BMW vezérigazgatója. Luca de Meo, a VW leányvállalata, a Seat vezérigazgatója pedig leszögezte: „ha a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni akarjuk, akkor rövid- és középtávon egyszerűen nem tekinthetünk el a dízelmotoroktól”. A német autóipar szakmai szervezete, a VDA elnöke, Matthias Wissmann pedig hangsúlyozta, hogy a német autógyártók és beszállítók „teljes erőbedobással dolgoznak a dízeltechnológia fejlesztésén”.
A Roland Berger vezetési tanácsadó vállalat felmérése szerint a felső- és középkategóriában a dízelautók részaránya 2030-ra egyharmadra, a kisautók kategóriájában pedig nullára csökken. Jelenleg minden második új autó dízel Európában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!