Csomortányi István a szövetkezésben látja a kivezető utat
Fotó: Mohácsi Árpád László
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ) új elnökként a nagyváradi Csomortányi István igazgatja. A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumába frissen felvett szervezet vezetője a falugazdász-hálózatot, illetve a beszerzési és értékesítési szövetkezetek kiépítését tekinti elsődlegesnek.
2017. május 01., 20:382017. május 01., 20:38
2017. július 06., 22:312017. július 06., 22:31
– Milyen elnöki programmal választották meg az EMGESZ élére, és milyen időszakra szól ez a mandátum?
– Az EMGESZ az ország első szövetségi formában működő gazdaérdekvédelmi szervezete, amely Erdély szinte teljes területét lefedve, több mint húsz kistérségi és megyei egyesületet tömörít. Ebből adódóan a szövetség vezetőjének lenni nem csupán óriási elismerés, de legalább akkora felelősség és feladat is egyben. Megválasztásom egy évre szól, a jelenlegi elnökség mandátumának lejártáig, hiszen a korábbi elnök lemondása miatt vált szükségessé a tisztújítás. Terveim, terveink a szövetség megalakulásakor is rögzített és vállalt célkitűzések megvalósítása. Akkor tisztáztuk, hogy a szövetség elsősorban a családi gazdaságok, az egyéni gazdálkodók segítésére jött létre, hiszen leginkább a kis és közepes méretű gazdaságok érdekképviselete hiányos. A több kisebb mellett két konkrét célkitűzésünket említeném: az egyik az erdélyi szintű falugazdász-hálózat megteremtése, a második pedig egy beszerzési és értékesítési szövetkezeti hálózat létrehozása, amely végre kiszabadítaná gazdáinkat a kizárólag saját hasznukat szem előtt tartó kereskedők karmai közül.
– Hogyan értékeli az EMGESZ megalakulása óta eltelt időszakot? Az eredeti tervekből mit sikerült megvalósítani, és mivel maradtak adósok az alapító egyesületek irányába?
– Legfontosabb eredményünk, hogy sikerült a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetpolitikai Államtitkárság segítségével lerakni az erdélyi falugazdász-hálózat alapjait. Ennek köszönhetően tavaly év végén a szövetség tagszervezetei öt falugazdász munkáját tudták elindítani. Természetesen ez csupán a kezdet, hiszen az átfogó és hatékony hálózat működése érdekében megyénként legalább ennyi szakemberre volna szükség. Szintén fontos eredménye a szövetségnek, hogy pár hete felvették a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumába (KEF), így a magyarok által lakott területek gazdaegyesületeivel is intézményesült a kapcsolatunk.
Pityókaültetés Csíkban: a közös értékesítést kell megoldani
Fotó: Pinti Attila
– Milyen ma az erdélyi magyar gazdatársadalom helyzete? A rendszerváltozás óta eltelt 27 esztendőben mennyire alakult ki egy új gazdaréteg, amely saját gazdaságából tud megélni?
– Örvendetes, hogy sok jó példával találkozhatunk, és tagadhatatlan, hogy történtek előrelépések. Azonban sietve teszem hozzá, ezek nem a fennálló támogatáspolitika és a román kormányzati szereplők közreműködése nyomán, hanem sokszor éppen ezek ellenére működnek.
Nem beszélve azokról a sokszor nyíltan diszkriminatív pályázati feltételekről, amelyek a Kárpátokon túli megyék gazdálkodóit igyekeznek előnybe hozni. De hosszasan lehetne beszélni az alapanyagok árain nyerészkedő és gyalázatos felvásárlási feltételeket és árakat kínáló kereskedőkről, akik az egész termelési év munkájának hasznát fölözik le két oldalról is.
– Az EMGSZ-t nemrég hivatalosan is felvették a Kárpát-medencei gazdaszövetségbe. Ez konkrétan mit jelent az erdélyi gazdaegyesületek számára?
– A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának, a KEF-nek elsőszámú működtetője és gondozója a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Tagfelvételünk legfontosabb hozománya az a hatalmas kapcsolati tőke, amelyet a magyar gazdaélet vérkeringésébe kerülve tudhatunk magunkénak. Tagságunk révén immár mindenki számára elérhető gyakorlati haszon is származik ebből. A részletek kidolgozása még zajlik, de az anyaországban a kamarai tagság sok előnnyel jár: bizonyos alapanyagok tekintetében a gazdák árkedvezményt kapnak, de szaktanácsadói szolgálatot és egyéb kedvezményeket is igénybe vehetnek. Bízunk benne, hogy ebből minél többet lehet majd itthon is érvényesíteni.
– Hogyan látja a Kárpát-medencei magyar–magyar gazdakapcsolatok alakulását? Az erdélyi gazdák mennyire tudják kihasználni lehetőségeiket?
– A KEF üléseinek alkalmával megismert gazdatársakkal és egyesületeikkel kivétel nélkül kiváló a viszony. Hatalmas érték, hogy ugyanazon a nyelven tudunk hét országban boldogulni, és mind a hétben segítségünk is van. Olyan lehetőségről beszélünk, amely komoly hasznot hozhat, hiszen az egységesülő Kárpát-medencei gazdasági tér minden részében egyedül mi, magyarok mozgunk otthon. Ismétlem, nagy és kihasználatlan lehetőség ez mind szakmai, mind kereskedelmi összefüggésben.
– Sikerül-e a bukaresti szakminisztérium irányába nyitnia az EMGESZ-nek? Ezen a téren mit tervez a gazdaszövetség?
– Ez ügyben sok még a tennivaló. Szövetségünk nagy hiányossága, hogy főként a budapesti kapcsolatainkat erősítettük. Tény, hogy Bukarestben nem csupán a magyar gazdák képviselete gyenge, de általában az erdélyi gazdák érdekei is másodlagosak, függetlenül attól, hogy magyarok-e vagy románok. Ez újabb lehetőség a szövetség számára, hiszen valamennyi erdélyi gazda képviseletét vállalva, jobban hallható lesz szavunk. Kérelmeznünk kell tagfelvételünket a Romániai Mezőgazdasági Termelői Egyesületek Szövetségébe (LAPAR) és – szeretjük vagy sem – meg kell szoknunk a bukaresti minisztériumot is.
– Van-e párbeszéd az erdélyi magyar gazdaszervezetek között? Az RMGE és az EMGESZ közötti viszonyt sikerül-e normalizálni?
– Mindkét fél tett lépéseket a jó irányba. A kezdetektől azt mondtuk, baj és megoldandó feladat sajnos van elég nem csupán kettő, hanem tizenkét ernyőszervezet számára is. Arról meg vagyok győződve, hogy valamennyi erdélyi gazdaérdekvédelmi szervezet a jó ügy mellett áll, és a gazdákért akar dolgozni. Budapesten meg tudtuk tenni az első lépéseket a normalizálódó viszony érdekében, és reményeim szerint az egyikünk számára sem túl baráti bukaresti terepen teljes együttműködés jön majd létre.
– A gazdafórumokon egyre gyakrabban hangzik el a szövetkezés fontossága. Van-e konkrét elképzelés arról, hogy a gazdaszövetség miként tudja a gazdákat a szövetkezés irányába bátorítani?
– Igen, van. Mint sajnos majdnem mindenre, erre is van egy rövid válaszom: a pénz. A már korábban említett kiszolgáltatott állapotunk megszüntetésére egyetlen megoldás létezik: a szövetkezés.
Mi nem a termelésben akarjuk szövetkezésre bírni a gazdákat, hiszen ettől sokan tartózkodnak. Szerintünk a beszerzés és az értékesítés esetében kell elsősorban együttműködni, és ez könnyebb is.
– Hogyan ítéli meg a különböző uniós agrártámogatások hatékonyságát?
– Tekintettel arra, hogy a pályázati rendszer túlszabályozott, a kiírások sokszor célzottan olyanokra vannak szabva, akik jóval közelebb ülnek a tűzhöz, és a felelős intézmények részéről érkező tájékoztatás is finoman szólva hézagos, célzott. Egyértelműen rossznak látom a rendszert. Mintha az lenne a cél, hogy azok, akik valóban a mezőgazdaságból élnek, és abból tartják el családjukat, még véletlenül se tudjanak forrásokhoz jutni.
– Néppárti tisztsége is van. Ez mennyire befolyásolja az EMGESZ élén vállalt elnöki munkáját?
– Van politikai tisztségem is, hiszen az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke vagyok, és ezt büszkén vállalom. Ugyanakkor sok munkám van abban is, hogy az Érmelléki Gazdák Egyesülete – amelynek ügyvezető elnöke vagyok – alig három esztendő alatt a megye legnagyobb magyar gazdaegyesülete lett. Ezt azért mondom, mert az egyesületen belül soha senki nem érezhette, hogy politikai meggyőződése miatt megkülönböztették.
hiszen a családi gazdálkodóknak van épp elég bajuk, ám mindentől függetlenül érdekeik közösek. A gazdaélet a normalitás terepe, és ennek az az alapja, hogy mind ugyanattól a sorstól szenvedünk, és egyformán vagyunk magyarok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!