Török Jenő csíkborzsovai ribizlisében. Meglátása szerint meg lehet élni zöldség- és gyümölcstermesztésből
Fotó: Gecse Noémi
Átalakulnak a megyei mezőgazdasági igazgatóságok. A Hargita megyei intézmény vezetőjével többek között arról beszélgettünk, miben segíthetik a gazdákat, és a változó piaci körülmények között mit érdemes termeszteni és milyen állatot tartani.
2017. május 01., 21:212017. május 01., 21:21
2017. július 06., 22:272017. július 06., 22:27
– A mezőgazdasági igazgatóságok a rendszerváltás óta a folyamatos átalakulások és leépítések szenvedő alanyai. Napjainkban mennyire lehet fenntartani ezt a struktúrát?
– Országos szinten a mezőgazdasági igazgatóság intézménye már több mint száz éve működik, és korábban a teljes mezőgazdasági rendszert igazgatta. Többek között hozzá tartozott a növényvédelmi hivatal, a vetőmag-felügyelőség, az állatnemesítő és szaporodásbiológiai hivatal, a gabonaértékesítő és a terület-nyilvántartási vállalat, így nagyszámú személyzettel dolgozott. A rendszerváltás után ez az állapot azonban nem tartott sokáig, mert elkezdődtek a fokozatos leépítések, majd a privatizáció és új intézmények jelentek meg (például a kifizetési ügynökségek). A személyzet egyre csökkent és a feladatkörök feldarabolódtak. A létszámcsökkentés tavaly decemberben érte el a mélypontot, amikor tizenegyen maradtunk a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon.
– Milyen szerepe van jelenleg a mezőgazdasági igazgatóságnak?
– Változatlanul az a cél, hogy az igazgatóság gazda közeli intézmény maradjon. Arra törekszünk, hogy egy-egy kolléga mindig terepen legyen. Amikor többen voltunk, az aktuális mezőgazdasági témák megtárgyalása céljából a gazdákkal térségenként egyeztetéseket tartottunk, de ahogy fogytak a terepes kollégák, jó kapcsolat alakult ki a polgármesteri hivatalok mezőgazdasági referenseivel, akikkel havonta találkozunk Csíkszeredában, velük tárgyaljuk meg az aktualitás kérdéseket, így segíteni tudnak a gazdáknak. Közben ismertetik velünk a szükséges statisztikai adatokat, illetve közreműködnek a különböző felmérések, összesítések elkészítésében. Most például gazdalajstrom készül, amelyben az öt hektárnál, az öt szarvasmarhánál, illetve az ötven juhnál nagyobb gazdaságokat összesítjük. Szükség esetén tudni fogjuk, kit érdemes értesíteni.
– Úgy tűnik, idéntől megerősödött a mezőgazdasági igazgatóság, hiszen több alkalmazottja van.
– Idén januárban összevonták a megyei mezőgazdasági igazgatóságokat az eddig megyei önkormányzatok által működtetett agrárkamarákkal és a bukaresti irányítással külön osztályként működő ellenőrző hivatallal. A három intézmény egyesülésével jelenleg 36 alkalmazottunk van. A biogazdálkodók nyilvántartása, a mezőgazdasági képzések szervezése, a gyepterületek üzemtervének összeállítása – hogy csak néhányat említsek eddigi feladataink közül – a továbbiakban az agrárkamara feladatköreivel fog bővülni. Például a mezőgazdasági vásárok szervezésében veszünk részt.
Korábban volt rá példa, hogy nem ismertük kellőképpen egymás tevékenységét.
– Milyen agrártámogatások igényelhete a mezőgazdasági igazgatóságoktól?
– Elsősorban a nehéz helyzetbe került ágazatokban tevékenykedő gazdák számára nyújtunk úgynevezett De minimis-támogatást. Múlt év végén például az állattartók igényelhettek pluszjuttatást berbécs-, illetve tenyészbika- és vemhesüsző-vásárlásra. A program keretében a kormány 714 460 lejjel hatvannégy Hargita megyei gazdának 286 berbécs vásárlását támogatta. Hasonló programban nyolcvanhárom kérést fogadtak el tenyészállat-vásárlásra szarvasmarhatartó gazdák számára is: a megye gazdái a program keretében összesen 557 állat vásárlására 3,1 millió lejt igényeltek. Ezekből az adatokból kiderül: fejlett az állattenyésztésünk, hiszen a programbeli kifizetések tekintetében országos viszonylatban az első és második helyen végeztünk.
– A mezőgazdasági miniszter nemrég Marosvásárhelyen jelentette be a minisztérium új paradicsomtermesztési támogatását. Ez iránt mekkora az érdeklődés?
– A paradicsomtermesztésre vonatkozó program elsősorban a melegebb vidékek gazdáit érdekli, mi azonban az ország leghidegebb régiója vagyunk. De ha Csíkban nem is, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr vidékéről már érdeklődtek a program iránt. A nyolc évre előirányzott támogatás révén ezer négyzetméternyi paradicsomtermesztésre szánt területre évente 3000 ezer euró juttatást kaphat a gazda. A pályázat egyik feltétele, hogy legalább kétezer kilogramm paradicsomot termesszen az áprilistól decemberig terjedő időszakban. A megyében eddig négy gazda jelentkezett, és ketten még gondolkodnak a lehetőségen. Országosan nagy sikere van a programnak, egyes megyékben már az ezret is megközelíti a jelentkezők száma. Az új támogatással azt szeretnénk elérni, hogy csökkenjen a külföldről importált paradicsom mennyisége, hiszen megfelelő a klíma és kellő szaktudás is van a termesztéshez.
Emellett van olyan is, aki tizenötféle zöldséget termeszt. Ők azért nem váltanak paradicsomra, mert már kialakult a felvásárlói körük. Mások viszont nem bíznak abban, hogy valóban nyolc évig biztos támogatásban részesülnek, ha most váltanak.
– Hargita megyében hogyan alakultak a különböző növénytermesztési és állattartási szokások? Mit érdemes napjainkban termeszteni, illetve milyen állatot tartani?
– A megyében sokat fejlődött a juhállomány: egy korábbi visszaesés után jelenleg a kilencvenes évekbeli szintre jutott el. De jó hírek vannak a szarvasmarha-ágazatban is: egy jelentős visszaesés után újra egyre több tehenet tartanak Székelyföldön. Azt is szem előtt kell tartani, hogy évről-évre fogy az állattartó gazdák száma, miközben az állatállományok mérete nem csökken, tehát koncentrálódás figyelhető meg: miközben a kisebb gazdák felszámolják állományukat, mások növelik és fejlesztik. Egyre többen foglalkoznak húsmarhatartással, alternatívaként pedig bivalyt, esetenként szürkemarhát is tartanak. Nagy változás állt be a pityókatermesztésben: míg a kilencvenes években 15 ezer hektáron termesztettek krumplit, mára ez a területnagyság a megyében visszaesett 8500 hektárra. Ez amúgy európai tendencia, amit az átlagtermés növekedése idézett elő. De a pityókaföldek csökkenéséhez hozzájárult a változatosabb étrend is, az emberek kevesebb krumplit fogyasztanak. Azt is figyelembe kell venni, hogy Lengyelországban sokkal alkalmasabbak a földek pityókatermesztésre. Nálunk, ha az éghajlat megfelelő, akkor éppen a gépesítéssel van baj, vagy fordítva, tehát egyre nehezebb kifizetődően termelni.
De hozzájárult ehhez a hatalmas eséshez az orosz embargó is: az oroszok által fel nem vásárolt olcsó lengyel krumpli elárasztja a romániai piacot is.
– Székelyföldön mivel lehet kiváltani a pityókatermesztést?
– Miközben csökken a pityókás terület, folyamatosan nő a búzával, silókukoricával, illetve a takarmánynövényekkel bevetett földeké. Az utóbbi három esztendőben ugyanakkor sok ribizlit, málnát ültettek, de vannak próbálkozások egres, áfonya, mustár termesztésére is. A mai nehéz helyzetben a több lábon álló gazdaság lehet a megoldás, hiszen nem minden év egyforma, és az időjárás más-más kultúráknak kedvez. Érdemes arra is figyelni, hogy habár gépesítés szempontjából előnyös lehet egy helyre koncentrálni a parcellákat, mégis az egymástól távolabb fekvő területek előnyösek: ha a határ egyik részét elveri a jégeső, a másik felében megmarad a termés. Az agroturizmusban is egyre többen látnak lehetőséget.
– A Csíkszéki Gazdák Egyesülete által felkarolt bogyósgyümölcsűek termesztésére új szervezetet hoztak létre. Milyen célokat fogalmaztak meg?
– Egyre többen látnak lehetőséget a bogyós gyümölcsűek termesztésében. Több pályázatot is letettek a megyében ezek telepítésére. Nemrég kaptuk meg a Ribes Egyesület bejegyzési dokumentációját. A ribes a ribizli latin neve, de az egyesületben más bogyósgyümölcs-termesztőket is szívesen látunk. Huszonnégy alapító tagja van az egyesületnek – köztük Zágoni Elemér gyógyszerész is –, sőt további érdeklődők jelentkeztek, hiszen ennél sokkal több termelő van a megyében. Célunk egyrészt az lenne, hogy bebizonyítsuk, itthon is meg lehet élni – akár zöldség- és gyümölcstermesztésből is. Négy év múlva – amikor a nemrég telepített bokrok termőre fordulnak – már akkora termés lesz, amit nem tudunk helyben értékesíteni. Akkor már fontos lesz a közös értékesítés akár szörpként, akár nyersen fagyasztva. Zágoni Elemér gyógyszerész a nevét adná hozzá, hogy egységes recept alapján készült termékeket értékesítsünk. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor szövetkezet létrehozása is szóba jöhet. Emellett segítjük egymást: a tapasztaltabbak tudásukat megosztják a többiekkel. A huszonnégy egyesületi tag mintegy 20 hektárnyi területen termeszt bogyós gyümölcsöt a megyében, az igazgatóság összességében hozzávetőleg 35 hektárnyi ilyen célra szánt területet tart számon. Ezekben nyilván nincsenek benne az egy-két család kiszolgálására alkalmas tízbokros gyümölcsösök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!