
Fotó: Veres Nándor
Számos adót és illetéket törölt el az év első napjaiban az új kormány. Növelte a minimálbért és a legkisebb nyugdíjakat, illetve a költségvetési alkalmazottak egy részének fizetésemelést ígért. A nagy osztogatási lázban egyelőre azonban senki nem foglalkozik az idei költségvetéssel.
2017. január 14., 19:102017. január 14., 19:10
Számos adó- és pénzügyi újdonságot hozott az újév. A múlt héten kinevezett, Sorin Grindeanu miniszterelnök vezette kormány a parlamentben többséget szerző szociálliberális (PSD–LDE) koalíció kormányprogramjának megfelelően meghozta a beígért intézkedéseket, illetve a 2016-ban hatályba lépett adótörvénykönyv több előírását is módosította 2017. január elsejétől. Az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet egyik legfontosabb előírása, hogy az év első napjától a tavalyi 20-ról 19 százalékra csökken az általános forgalmi adó (TVA), amely 2016 januárjáig 24 százalék volt. 2018-tól újabb 1 ponttal, 18 százalékra csökken, vagyis a jogszabály háromlépcsős csökkentést határozott meg. Egy másik lényeges újdonság: eltörölték a különleges építmények után fizetendő úgynevezett oszlopadót, vagyis a romániai, illetve a Romániában tevékenykedő, külföldön bejegyzett jogi személyek idéntől mentesülnek az adott területen található építmény értéke 1 százalékának megfelelő illeték kifizetése alól. Eltörölték ugyanakkor az üzemanyagokra kivetett literenkénti 7 eurócentes adót is.
A PSD másként akarta
Liviu Dragnea PSD-elnök – akit időközben a képviselőház elnökévé neveztek ki – a december 11-i parlamenti választások után arra próbálta rávenni az akkor még Dacian Cioloş vezette technokrata kormányt, hogy távozása előtt úgy módosítsa az előírásokat, hogy az oszlopadót és a hétcentes illetéket csak 2018-tól töröljék, noha a jogszabályt 2015-ben éppen a szociáldemokrata Ponta-kormány kezdeményezte. Cioloş nem tett eleget a felszólításnak, így az előírások már idéntől hatályba léptek. A hétcentes adó eltörlése és az áfa csökkentése nyomán január elsejétől átlagosan 50 banival lett olcsóbb az üzemanyag literenkénti ára, a gépkocsivezetők viszont nem tapasztalhattak komoly árvisszaesést, mivel a kőolajipari társaságok kétszer is – karácsony és szilveszter előtt – emelték az árakat, így végül 5,35–5,45 lejes literenkénti árról csökkentettek 4,95 lej körüli értékre.
Többmilliárd lejes hiány
Az economica.net gazdasági portál számítása szerint az 1 százalékpontos áfacsökkentés 1,8 milliárd lejes bevételkiesést jelent a költségvetésnek, míg az oszlopadóból 1,6 milliárd lej, az üzemanyagra kivetett literenként 7 eurócentes pótlólagos jövedéki adóból pedig 30 millió lej folyt be az utolsó költségvetési évben. A kieső adóbevételek a 2017-re várható bruttó hazai termék (GDP) 0,42 százalékára rúgnak, olyan körülmények között, amikor – a 2016-ban életbe léptetett 4 százalékpontos áfacsökkentés és a közalkalmazotti béremelések miatt – már a tavalyi költségvetést is 2,95 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezték meg.
A gazdasági szakértők vészjósló előrejelzései ellenére a kormány nem állt meg, hanem további kedvezményes intézkedéseket hozott. Döntöttek például arról is, hogy tíz évig mentesülnek a profitadó alól a kizárólag fejlesztéssel és kutatással foglalkozó jogi személyek. A megadott időintervallum az ezután alapítandó cégek esetében tevékenységük első tíz évét jelenti, a már meglévő jogi személyek esetében pedig a hatályba lépéstől számított évtizedet veszik figyelembe. Egy másik előírás alapján azok a Romániában bejegyzett kis- és középvállalkozók (kkv-k), amelyeknek éves forgalma nem haladja meg a félmillió eurót, a 16 százalékos nyereségadó helyett áttérhetnek a mikrovállalatok számára biztosított, a forgalom 1 százalékával egyenértékű kedvezményes adózásra. Eddig a 100 ezer euró éves forgalom alatti kkv-k minősültek mikrovállalatoknak, adózásuknál pedig az alkalmazottak számát is figyelembe vették.
Növekszik a nyugdíj és a minimálbér
A Grindeanu-kormány nem fukarkodik a pénzzel, hiszen arról is döntöttek, hogy adómentessé teszik a havi 2000 lejnél kisebb nyugdíjakat, az egészségbiztosítási hozzájárulást pedig ezentúl nem a nyugdíjból vonják le, hanem az államkasszából fizetik, így az érintettek gyakorlatilag nagyobb juttatást fognak kapni. A nyugdíjba vonultaknak biztosított juttatás minimális értékét egyúttal az eddigi 400 lejről 520 lejre emelik. Február elsejétől ugyanakkor a jelenlegi bruttó 1250 lejről 1450 lejre nő a minimálbér, az intézkedést be nem tartó munkaadókra pedig 300 és 2000 lej közötti bírságot róhatnak ki. Szintén február elsejétől 20 százalékkal emelik a helyi közigazgatásban foglalkoztatott közalkalmazottak bérét, valamint 50 százalékkal a közpénzből működtetett kulturális intézményekben dolgozó előadóművészek – színészek, zenészek, táncosok – juttatását. A döntés nem érinti az önkormányzatok választott tisztségviselőit, például a polgármestereket. Jól járnak az egyetemi hallgatók is, az akkreditált felsőoktatási intézmények diákjai ugyanis február elsejétől ingyen utazhatnak az állami vasúttársaság (CFR) járatainak másodosztályán. A kabinet ezen kívül az eddigi hallgatónkénti 86 lejről 201 lejre emelte az egyetemek szociális ösztöndíjprogramját.
Úgy tűnik, a kormány arra is rájött, hogy miből fogják fedezni az intézkedések nyomán kieső költségvetés legalább egy részét. Sorin Grindeanu miniszterelnök ugyanis a kedvezmények kapcsán azt nyilatkozta: eltörlik a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok összegének felső határát, így az államkassza jelentős pluszpénzhez fog jutni, számításaik szerint az állam bevételei 1,4 milliárd lejjel emelkednek. A nagyjövedelműeknek eddig nem kellett a bruttó átlagbér ötszörösénél nagyobb hozzájárulást leróniuk, a kormány viszont eltörölte ezt a határt, így gyakorlatilag a nagykeresetűekkel fizettetik meg a más társadalmi kategóriákat kedvezően érintő intézkedéseket. Sorin Grindeanu szerint a plafon eltörlése 36 ezer személyt érint országos szinten. A kabinet ezen kívül a minimálbér emelése nyomán is pluszbevételre számít az államnak járó illetékek növekedése miatt.
Eltörölték a Dragnea-féle 102 adót
Klaus Johannis államfő múlt pénteken kénytelen volt kihirdetni azt a törvényt is, amely alapján 102 adót és illetéket törölnek el. A Liviu Dragnea PSD-elnök által kezdeményezett jogszabályt még októberben, a parlamenti választásokat megelőző „kampánymámorban” fogadta el egyhangúlag a képviselőház. Az államelnök azonban attól tartott, hogy a kieső bevételeket nem bírja el az állami költségvetés, ezért a tervezetet megtámadta az alkotmánybíróságon. A taláros testület úgy döntött, a választásokig nem hoz ítéletet, így végül december második felében közölték, hogy a tervezett intézkedések nem ütköznek alkotmányos előírásokba. Ezt követően Klaus Johannis visszaküldte a dokumentumot újratárgyalásra a parlamentnek, amely azonban visszautasította kérését. Az államfőnek ezek után nem maradt jogi eszköze arra, hogy meggátolja a törvénytervezet hatályba lépését, ezért kihirdette a jogszabályt. A Dragnea-féle törvény értelmében eltörlik többek között a gépkocsik vásárlása után fizetett környezetvédelmi bélyegilletéket, az ideiglenes útlevél kibocsátásakor kért díjat, a hivatalos okiratok elvesztése, illetve módosítása esetén fizetett illetéket, valamint a sporthorgászathoz szükséges engedély kiváltásakor fizetett összeget.
A PSD–ALDE-koalíció által alakított kabinet egyébként a nagyszabású, hosszú távú tervek ellenére még nem dolgozta ki az idei évre vonatkozó állami költségvetést. Liviu Dragnea a România TV adásában úgy nyilatkozott: a Cioloş-kormány hibájából a technokrata kabinet által novemberben végrehajtott költségvetés-kiegészítés miatt 10 milliárd lejes hiány keletkezett a 2017-es állami költségvetésben. A képviselőház elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezt a kiesést nekik kell pótolniuk, elmondása szerint ugyanis az összegből „jó dolgokat” hajthattak volna végre. Dragnea az ügy kivizsgálását fogja kezdeményezni. Dacian Cioloş volt kormányfő a vádakra reagálva leszögezte: a PSD elnöke egyszerűen félrevezeti az embereket, a technokrata kabinet ugyanis nem hagyott hátra 10 milliárd lejes hiányt. Cioloş úgy véli: Dragnea egyszerűen nem tudja, miből fogják fedezni a parlamenti választások előtt a PSD által tett ígéreteket.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!