Padlón a romániai újautó-forgalmazás: több cég bezárt, sokan csődeljárás alatt állnak. Azok a márkakereskedők, akik átvészelték a 2008-as válság nehézségeit, túlélésre rendezkedtek be. Akárcsak a kolozsvári Volkswagen és Audi-forgalmazó magyar vállalkozó, Mezei János.
2014. július 10., 21:082014. július 10., 21:08
2014. július 10., 21:092014. július 10., 21:09
Európai első lett tavaly a kolozsvári márkaforgalmazó szerviz négytagú csapata a Volkswagen-hálózat nemzetközi autójavító szakmai versenyében. Az Audi-szervizek rangsorában az Autoworld másik szerelő csapata nyerte el világviszonylatban a 2. helyet. Az autógyárak szakmai olimpiájaként elismert európai és világversenyek kolozsvári sikerei egyfajta fájdalomdíj a jórészt padlóra került romániai újkocsi-forgalmazás számára.
Mezei János, a kolozsvári Volkswagen és Audi márkaképviselet, az Autoworld Kft. tulajdonosa szerint ezek a kitüntetések egy kifogástalanul működő szervizszolgálat, az ott dolgozó szerelők csapatmunkájának elismerése. A szakmai és erkölcsi „jóvátétel” jó időben érkezett, mintegy annak visszaigazolásaként, hogy a sok millió eurós bankkölcsönből tíz évvel ezelőtt létrehozott bemutatóterem-márkabolt és a korszerű autószerviz társításából ma már csak az utóbbi termel jövedelmet.
Új autó nulla haszonnal
A családi vállalkozásban működő kolozsvári cég tulajdonosának egyik fiával, Mezei Lehel forgalmazási igazgatóval (portrénkon) vesszük számba az újautó-eladás tragikus helyzetét. „Nem ismerek olyan romániai gépkocsi-forgalmazót – függetlenül attól, hogy milyen autómárkával kereskedik –, aki elégedett lenne. Mindenki a túlélésre rendezkedett be” – ecseteli a romániai helyzetképet a fiatal szakember. A gyár tulajdonában álló bukaresti importőr cég által éveken át szorgalmazott reklámberuházás – valamennyi romániai Volkswagen és Audi-forgalmazónak meghatározott standard szerinti épületet, berendezést, bemutatóüzletet kellett tető alá hoznia – kizsigerelte a cégeket. Az új autók eladásának drasztikus visszaesésével az erdélyi forgalmazók sorra lettek fizetésképtelenek, a kolozsvári forgalmazó azon kevés romániai autómárka-kereskedés közé tartozik, amely évről évre némi profittal zárt.
A túlélés sikerreceptjéről szólva Mezei Lehel úgy véli, a családi vállalkozás-jelleg a nagy előnyük: családi körben könnyebb az adott helyzetet elemezni, és idejében meghozni a szükséges döntéseket. A 2007-es csúcs után – akkor egy év alatt 2100 új autót adtak el – két év múlva negyedére esett vissza a kocsiforgalmazás. Ekkora méretű érvágást csak karcsúsítással, a kiadások drasztikus visszafogásával lehetett ellensúlyozni. A mintegy 200 munkakönyves alkalmazott egynegyedétől kellett megválniuk, az új, költségkímélő gazdálkodás azonban meghozta hatását, a cég a felszínen maradt. Azóta lassan, de folyamatosan nő az új gépkocsik eladása, és bár a válság előtti értékesítés felét sem érték el, a trend biztató.
„Amikor ezelőtt tíz évvel nyugat-európai márkaforgalmazó cégek azt mondták nekünk, hogy körülbelül egy százalékos az újautó-eladásból származó évi haszonkulcsuk, azt válaszoltuk, mi ilyen csekély haszonért hozzá sem fognánk. Nos, a 2008 előtti, irreálisan magas hozamok után meg kellett érnünk a mai 0,5-0,7 százalékos profitrátát: a tavaly eladott mintegy 700 új Volkswagen és 120 Audi gépkocsi után összesen 20-30 ezer eurós nyereséggel maradtunk. Miközben egy új Volkswagen ára átlagban 17 ezer, egy Audi pedig 40 ezer euró” – érzékelteti a viszonyokat Mezei Lehel.
A helyzeten a roncsautó-program sem segített. Míg néhány évvel ezelőtt számottevő arányban kelt el ilyen módon új autó, idén elhanyagolható a program keretében itt vásárolt új gépkocsik száma.
Csalók felségterülete
Az új gépkocsieladás zuhanásán túl a romániai autós márkaképviseleteket a hazai használtautó-piac rendezetlensége is sújtja. A törvényesen, számlával dolgozó gépkocsi-forgalmazó cégeknek elsősorban az illojális konkurenciával, az uniós tagországok között egyedülálló méretű romániai feketepiaccal kell megküzdenie.
„Ahelyett, hogy az európai példa alapján a kormány egységes használtautó-piacot hozott volna létre – azaz a behozott autók után mindenki fizesse ki a 24 százalékos áfát –, teljesen abszurd és logikátlan elvek alapján működő környezetvédelmi díjat vezettek be. A feketéző magánszemélyek sem jövedelemadót, sem áfát nem fizetnek a havonta behozott kocsik után, miközben mi, márkakereskedők a jövedelempótlóként forgalmazott használt autók után a törvényesen kifizetett illetékek miatt már nem tudunk versenyezni az adócsalókkal” – magyarázza Mezei Lehel. A szakember szerint a legnagyobb baj, hogy a feketén importált nyugati kocsik többségén visszatekerik a kilométerórát, így több százezer kilométert futott kocsikat százezer kilométer alatti óraállással értékesítenek. A turpisság akkor derül ki, amikor az eredeti kilométeróra állását ellenőrizni képes kolozsvári szerviz számítógépén megjelenik a valódi kilométerszám. Ilyenkor rendszerint már nincs mit tenni, mert a tulajdonos nem vásárlás előtt, hanem utána jön panaszával a márkaszervizbe. Illetve ilyen esetben is lehetne lépni, mondja a szakember, ha a csalók ellen a törvény szigorával lépne fel az állam. De erre nem nagyon akad példa.
Nyugat-Európában a márkakereskedőknek jelentős hasznot hozó használtautó-forgalmazás Romániában a feketézők felségterülete, akik Mezei Lehel szerint szinte kivétel nélkül átverik a vásárlókat. „Aki tőlünk vásárol használt autót, megbízható kilométeróra-állású kocsit, és a törvény által előírt, hat hónapos, széleskörű garanciát kínálunk, a feketepiacinál mindössze 500-800 eurónál magasabb árért” – érvel a forgalmazási igazgató. Az emberek mégsem a biztosra, inkább az olcsóbbra hajtanak.
Gyengélkedő európai eladások
A 2008-as válságot követő jelentős eladási visszaesés miatt az európai autópiac továbbra is kritikus helyzetben van, annak ellenére, hogy bizonyos autómárkák eladási mutatói lassú növekedésbe kezdtek. A válság előtti évekhez hasonlóan a Volkswagen vezet. Az európai piacon a német autógyár legkedveltebb típusa a VW Golf: 2013-ban 470 229 darabot értékesítettek belőle, ami 17,5 százalékos növekedés az előző év teljesítményéhez képest. A vezető német autógyár egy év alatt összeségében 1,5 százalékkal növelte eladási mutatóit. Egyéb márkák gyengébb teljesítménye ellenére az EU tagállamaiban eladott mintegy 250 ezer Daciával tavaly a Reanult gyár is nyereséget tudott termelni. A Volkswagen, Ford, Opel, BMW, Citroen, Peugeot és természetesen a Dacia javuló eredményei ellenére az európai autópiacon összeségében mintegy 4 százalékkal kevesebb új gépkocsi talált vevőre, mint 2012-ben.
Olcsóbb a drága?
A szervizben patikatisztaságú „szalonokban” folyik a munka. A helyzet pikantériája, hogy a nyugat-európai minőségű szolgáltatást kínáló, és nemzetközi versenyeken díjakat szerző szerelőmunkások háza táján egymást követik a román ellenőrök: hol a környezetvédelem, hol a munkaügy, hol a pénzügyi igazgatóság, leggyakrabban pedig az autók műszaki ellenőrzéséért felelő hivatal, a RAR szakemberei „vendégeskednek”.
„A kolozsvári szervizek zömében úgy megy a munka, hogy belépéskor megkérdik az ügyfelet, számlával vagy számla nélkül kéri. Nálunk kizárólag hivatalosan, számlával dolgozunk, minden munkafolyamatot számítógépes rendszer ellenőriz. Mégis mi vagyunk az egyik leggyakrabban ellenőrzött kolozsvári szerviz” – panaszkodik a hatósági zaklatásokra Mezei János, bár soha semmilyen rendellenességet nem találtak az ellenőrök. „A romániai márkaszervizekben, a minőségi és ezért valamivel drágább munkának nincs becsülete. Az elkeseredett tulajdonos akkor jön hozzánk, amikor szerviznek nevezett lebujokban, megfelelő szerszámok és szakértelem nélkül elrontották a járművét” – teszi hozzá a tulajdonos fia, Lehel. Abban apa és fia is egyetért, hogy mifelénk a mentalitással van a legnagyobb baj: az emberek többsége inkább az olcsót és a silányat választja, míg saját bőrén tanulva rá nem jön, hogy az autóvásárlásban és szervizben is mindig az olcsóbb a drága megoldás.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!