Tiszta égbolt rövid turbulenciákkal

A 2003 nyarán, a Budapesttel összenőtt Vecsésen létrehozott cég, mely kimondottan Közép- és Kelet-Európát vette célba, 2004. május 19-én indította első útját. Az Airbus 320-as a dél-sziléziai, mai lengyelországi Katowicéből emelkedett a magasba. Abban az esztendőben mintegy hétszázezren vették igénybe a frissen megjelent magyarországi diszkonttársaság szolgáltatásait. Aztán évről évre egyre többen és többen kezdtek repülni a Wizz Airrel, mely a tavaly immár 19,2 millió utast szállított. Az évi átlag húsz százalékos növekedést a társaság 2016-ban is tartotta: alig kilenc hónap után Vásárhelyi Gábor kommunikációs menedzser büszkén jelentette be, hogy az idei huszonötmilliomodik utas is felszállt a gépre.

A sors mindenkinek kedvezett

Marosvásárhelyről 2006 tavaszán indult az első járat, célállomása London kisebbik repülőtere, a brit fővárostól órányi buszozásra fekvő Luton volt. Az elején olyannyira ismeretlennek bizonyult a vásárhelyi piacon a Wizz Air, hogy az általa meghirdetett sportcsarnoki cégindítóra alig gyűltek be kétszázötvenen–háromszázan. Pedig a szervezők ingyenes tombolát hirdettek, amelyen római oda-vissza jegyet vagy utazási utalványt lehetett nyerni. Húzták is az időt a szervezők, hátha még beszállingózik a februári vasárnapon még valaki a kétezer férőhelyes terembe, aztán elkezdték a sorsolást: kiderült, hogy mindenki, aki átlépte a csarnok küszöbét, repülőjeggyel távozhatott. Volt, aki élt a lehetőséggel – alulírott a voucherből három európai várost is meglátogatott –, akadt, aki bizalmatlanul vagy érdektelenül kezelte az ajándékot. Tény: attól a naptól 2016. október 5-ig kétmillió utas vette igénybe Marosvásárhelyről a diszkonttársaságot. A Wizz Airnek ezt a szép, kerek számot kemény munkával, igazi kapitalista módszerrel és némi türelemmel sikerült elérnie. A diszkonttársaság 2006 tavaszától néhány hónapos megszakítással rendszeresen repül Marosvásárhelyről. A további terveket illetően a Transilvania régi-új igazgatója, a marosvásárhelyi alpolgármesteri székből felálló Peti András derűlátó. „Remélem, a következő kétmillió utasra nem kell újabb tíz évet várni, öt is bőven elég lesz” – fejtegette a pezsgőbontás előtt. Optimizmusát számok is alátámasztják: csupán a tavaly 350 ezren vették igénybe a Wizz Air marosvásárhelyi járatait. Újabb célállomások beiktatásával, illetve régebbi, megszüntetett vagy Kolozsvárra áthelyezett járatok újraindításával ez a szám könnyen évi négyszázezerre kerekedhetne.

A Wizz Air mindenképpen megerősítené marosvásárhelyi jelenlétét, hisz a cég illetékese szerint a vidrátszegi röptér és az itteni utazóközönség az egyik legkomolyabb és stabilabb partnerének számít. Ráadásul Erdély szívében, a Székelyföldön csodás a táj és rendkívül ízletes a konyha – jegyezte meg tréfásan Vásárhelyi Gábor.

Ködös indulás

A marosvásárhelyi kezdet, a Wizz Air és a vidrátszegi légi kikötő kapcsolata korántsem volt a tíz év alatt oly felhőtlen, mint ahogyan a minapi tortavágás előtt a felek bemutatták. A korábbi röptérigazgatók sokat tudnának regélni a magyarországi cég zsarolásba átcsapó követelőzéseiről, mint ahogyan a Váradi József által megálmodott légitársaság is mesélhetne egyről-másról.

A Wizz Air többször is eljátszadozott a marosvásárhelyi röptérrel: előbb 2008-ban, a Vidrátszeg fölött lebegő állandó ködre hivatkozva helyezte át járatait Kolozsvárra, ahhoz, hogy alig néhány nap után kiderüljön, a döntést a Szamos-parti röptér lényegesen kecsegtetőbb anyagi feltételei miatt hozta.

Amint a Transilvania is csökkentette a röptérhasználati illetéket, a köd rögtön felszállt, és a Wizz Air visszarepült Marosvásárhelyre. Három év elteltével azonban hasonló játékra került sor: a magyarországi társaság az utolsó pillanatban lemondta, vagy legalábbis elhalasztotta az együttműködési szerződés aláírását. Az eseményt előkészítő hivatalnokok és az újságírók most is emlékeznek, hogy az ünnepi esemény előtt húsz perccel értesítették őket telefonon, hogy a Wizz Air képviselői nem lesznek ott a Kultúrpalota Tükörtermében sorra kerülő rendezvényen. A Maros megyei önkormányzat és a repülőtér illetékesei értetlenül vették tudomásul a magyar fél álláspontját, ám mit tehettek mást, lekapcsolták az előkészített vetítőgépet, összetekerték a vásznat, mindenkitől elnézést kértek, és kivonultak a teremből. Lokodi Edit Emőke hajdani megyeelnök cáfolta azt a Wizz Air által terjesztett hírt, miszerint a vidrátszegi légi kikötő vezetősége nem tett volna eleget a fapados társaság által támasztott igényeknek. Utólag ez esetben is kiderült, hogy a Wizz Air olyan anyagi követelésekkel rukkolt elő, amelyekre Lokodi képtelen volt kapásból rábólintani.

Amikor a jubileumi sajtótájékoztatón kissé ünneprontóan azt kérdeztük Vásárhelyi Gábortól, hogy most, tíz év után – anélkül, hogy Vidrátszegen és környékén lényegesebb klímaváltozás történt volna – miért érzik úgy, hogy felszállt az utasok és a gépek épségét néhány esztendővel ezelőtt veszélyeztető köd, a kommunikációs menedzser a város és a régió fontosságáról meg a cég fejlesztési szándékairól kezdett beszélni. Érzékelve a kínos helyzetet és a terem hümmögését, a hallgatóság sorából szóra emelkedett Mariana Avram, a légiforgalmi irányítást végző hatóság képviselője, mondván, hogy 2008-ban a ROMATSA felvállalta a veszteséget termelő marosvásárhelyi repülőtér korszerűsítését mérsékelt ködben való leszállást segítő felszerelést helyezve üzembe.

A csökkentett illetéknek ára van

Bár 2011-től mind a marosvásárhelyi, mind a kolozsvári repülőtér a Wizz Air kiemelt partnerévé vált, a kincses városi konkurencia nem nézhette tétlenül, amint a Maros megyei önkormányzat különböző kiskapukat keresve és találva, „állami szubvenciót” biztosít a Wizz Airnek. A kolozsváriak szakszervezete a bírósághoz és az Európai Bizottsághoz fordult azoknak az önkormányzati határozatoknak a törlését kérve, amelyekkel a Maros Megyei Tanács közpénzt juttatott a vidrátszegi repülőtéren történő földi kiszolgálás céljaira. A kolozsvári szakszervezet úgy véli, tagjai munkahelye forog veszélyben a Transilvania törvénytelen finanszírozása miatt. A marosvásárhelyi repülőtér akkori vezetője, Ştefan Petru Runcan szerint éppen a kolozsvári repülőtér volt az, amely ellen a Carpat Air román fapados légitársaság feljelentése nyomán vizsgálatot folytatott az Európai Bizottság amiatt, hogy 2008 és 2011 között nem számolt fel repülőtéri illetéket a Wizz Air utasaira, míg a többi társaságnál 11 eurós személyenkénti röptéri illetéket alkalmazott. David Ciceo, a kolozsvári reptér igazgatója cáfolta a vádakat, és Joaquin Almunia EU-biztost idézte, aki romániai látogatásán elismerte, hogy megannyi nem nyereséges repülőtér kap költségvetési támogatást.

A két röptér közti adok-kapok mindmáig nem zárult le. Mai napig folyik a vásárhelyiek elleni per és azzal párhuzamosan az uniós vizsgálat.

Hazai csipkelődések

Közben a román hatóságok sem ültek tétlenül, különböző csipkelődéseknek vetették alá a magyarországi céget. Pár évvel ezelőtt Daniela Crişan, a Maros megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (OJPC) egykori vezetője ezertől háromezer lejig terjedő pénzbüntetéssel fenyegette a Wizz Airt, mert az akkor már Európa-szerte jelenlévő légitársaság szerinte működési engedély nélkül vette igénybe a vidrátszegi légikikötőt. Az OJPC volt főfelügyelője szerint a Wizz Airnek Nyárádtő önkormányzatához kellett volna fordulnia az engedély kiváltásához. A cég képviselői nevetségesnek nevezték a fogyasztóvédelem álláspontját.

Európa legfiatalabb flottája

A Wizz Air Romániából jelenleg 53 célállomásra repül, és 122 járatot működtet. Marosvásárhelynek hat ország kilenc célállomása jutott. A legtöbb járat Vidrátszegről Németországba száll: Dortmundba, Frankfurtba, Karlsruheba és Münchenbe (pontosabban Memmingenbe), de a fapados társaság összeköti Székelyföldet a nagy európai fővárosokkal, Londonnal, Párizzsal, Rómával és Madriddal, és heti két alkalommal, Budapesttel. Valamikor működtetett barcelonai, bolognai és bergamói járatot is. A vásárhelyi kilenc célállomáshoz képest Kolozsvár háromszor annyival rendelkezik. A kincses városból a Wizz Air huszonhét külföldi célállomásra és egy hazaiba, Bukarestbe repül. Az utóbbi időben Nagyszeben is kezd felzárkózni, immár hét európai város közelíthető meg az egykori szász városból.

Járataira a Wizz Air kétféle Airbust használ: a száznyolcvan férőhelyes A320-ast és újabban a kétszázharminc utas szállítására alkalmas A321-est.

„A flottánk rendkívül korszerű, hatékony és fiatal, Európából a legfiatalabb. Az Airbus A321-es pedig a világ legmodernebb utasszállító gépének számít. A közeljövőben pedig azon vagyunk, hogy még több gépet vásároljunk” – büszkélkedett nem is olyan régen a szintén Marosvásárhelyre látogató Owain Jones, a cég kapcsolatfelelős igazgatója. A társaság honlapja szerint a Wizz Air további száztíz darab A321 NEO típusú gépet rendelt a francia repülőgyártól. Jones szerint a Wizz Air sikere a hatékonyságban rejlik: ezt nemcsak az alacsony jegyárak, hanem a gépek kihasználtsága is tükrözi. Jones szerint két repülés között egy Airbus nem tölt harminc percnél többet a földön. A sietségnek hátránya is van: sokszor a személyzetnek nincs ideje teljes mértékben kitakarítani a gépet. A felszálló utas, ha peches, akár a nemrég leszállt rágógumijába is léphet vagy ülhet – amennyiben annak a jólneveltsége nem tette lehetővé, hogy a szemetes zacskóba dobja.

A cég mintegy háromezer alkalmazottat foglalkoztat, tizenhárom országban 25 bázissal rendelkezik – egyike ezeknek Marosvásárhely, ahol egy A320-as gép állomásozik.

A Vecsésről indult céget 2015. február 25-től a londoni értéktőzsdén is jegyzik. Székelyföld utazóközönsége azonban más kritériumok szerint értékeli a Wizz Airt: célállomásainak sokasága, járatainak sűrűsége és azok pontossága szerint.