Mester Erika szerint nem félni kell a konkurenciától, hanem alkalmazkodni kell hozzá
Fotó: Makkay József
Első látszatra úgy tűnik, hogy a multinacionális üzletláncok szorításában egyre nehezebben tudnak talpon maradni a kis élelmiszerüzletek. Valójában vannak sikerreceptek, amelyek a kisboltot is megkerülhetetlenné teszik. Pécskai kereskedő házaspár fűszerüzletében jártunk.
2020. október 18., 13:252020. október 18., 13:25
2020. október 19., 09:262020. október 19., 09:26
A román–magyar határ menti partiumi települések vállalkozó szellemű emberei az 1989-es rendszerváltás után jóval hamarabb feltalálták magukat, mint Erdély más régiói. Szerepet játszott ebben Magyarország közelsége, hiszen sok kisvállalkozónak az ottani piacolás, az áruk adásvétele, a határ menti kiskereskedelem adta az első fogódzót. Az Arad megyei Pécskán két üzletet fenntartó Mester házaspárnak is így indult a kereskedői karrierje.
Mester Erikával az élelmiszerüzlete mögötti hangulatos udvaron beszélgetünk. Az egykoron lerobbant állapotban lévő épületet felújították, és a család a felső szintre költözött. A kisváros főutcájára nyíló tágas élelmiszerbolt azonban ma már egy a sok üzlet közül. A 2013-ban nyitott második üzletüknek napjainkban nemcsak a kisebb fűszerboltok konkurenciájával kell megküzdenie, hanem a városkába bejövő nagyobb üzletláncokkal is, mint a Plus, a Lidl és a Profi.
Aki nem tudja tartani a lépést, előbb-utóbb arra kényszerül, hogy lehúzza a rolót, hiszen ráfizetésből nem lehet megélni.
A főutcára nyíló élelmiszerbolt Pécskán
Fotó: Makkay József
Mester Erika és Pál mögöttünk üzemelő, saját tulajdonú üzlete klasszikus élelmiszerbolt. 2005-ben indult első üzletük – amit ma is bérelnek – jellegzetes vegyesbolt, amiben a régi falusi üzletekhez hasonlóan ruhaneműtől élelmiszerig szinte minden megvásárolható. Az indulás utáni években ez a modell volt a legsikeresebb, hiszen sem helyben, sem Aradon még nem nyitottak a multinacionális üzletláncok, így az emberek Pécskán is sorba álltak a frissen érkező áruért. A ruhaneműt bukaresti nagy lerakatokból hozták, sok élelmiszer pedig Magyarországról jutott be Pécskára, ami éjt nappallá tevő munkát, ugyanakkor szép jövedelmet jelentett a vállalkozó család számára. A 10–15 évvel ezelőtti idők azonban véget értek, hiszen Aradon is megjelentek a nagy bevásárlóközpontok, és az emberek vásárlói szokása gyorsan átalakult.
„A Pécskára elsőként bejövő Plus üzletet még nem éreztük meg, de amikor a Lidl is nyitott, visszaesett a forgalom, és kevesebb ember tért be hozzánk. Vásárlói táborunk átrendeződött, de mentünk tovább. Több ponton változtatni kellett: jobban odafigyeltünk az árakra, kerestük a hozzánk betérők zsebéhez alkalmazkodó termékeket, és talpon maradtunk” – összegzi dióhéjban az utóbbi évtized történetét Mester Erika. Vendéglátóm azt is elmondja, hogy a kiskereskedelmi üzletekhez viszonyítva a szupermarketekben sem lényegesen olcsóbb a legtöbb áru.
amivel vásárlóikat be tudják csábítani az üzletekbe. Ez késztette arra a kiskereskedelmet is, hogy olyan üzletláncokhoz csatlakozzanak, amelyek szerződéses feltételek mellett akciós termékeket is tudnak a kis boltokba szállítani. Mesterék az Erdély-szerte működő magyar CBA-üzletlánccal kötöttek szerződést, így hozzájutnak az akciós termékeiket kínáló reklámújságjukhoz és az olcsóbb termékekhez is, amelyeket vásárlóik keresnek.
A kiskereskedelmi felhozatal sokban hsonlít a szupermarketek választékára
Fotó: Makkay József
„A férjem folyamatosan járja az aradi Metro és Selgros üzleteit vagy más élelmiszer-lerakatokat, így napirenden vagyunk az árakkal. Ennek ismeretében alkudni tudok a beszállítókkal, ha arra hivatkozom, hogy az adott termék a Metróban éppen olcsóbb.
– érvel az üzletasszony.
A 16 alkalmazottal működő vállalkozás egyik erőssége a sok magyarországi termék. Erika asszony szerint mára bebizonyosodott, hogy a többségében románok által lakott Pécskán is a legjobb élelmiszerreklám, ha a csomagoláson megjelenik a magyar felirat is.
Ezzel magyarázható, hogy ma már bármilyen magyarországi tej-, hús-, gabona- vagy más termék beszerezhető Erdélyben is. Erre szakosodott cégek terítik országszerte a magyarországi élelmiszert, ami sok kiskereskedő közkedvelt kínálata. Vendéglátóm szerint sok jó erdélyi, romániai termék is van, de a jobb minőség rendszerint drágább, mint a magyarországi.
Mester Erika: a kis üzlet nagy előnye, hogy többet foglalkoznak a vásárlóval
Fotó: Nagy István
Mindez azonban önmagában még nem elegendő a sikeres kiskereskedelem fenntartásához. Mesterék nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő személyzet kiválasztására. Igaz, nem minden alkalmazott beszél magyarul, de mivel a cégben a magyar a „hivatalos” nyelv – azaz legtöbbet anyanyelven kommunikálnak –, a néhány román alkalmazott is lassan megtanul magyarul. Legalább annyira, hogy a betérő vásárló lássa benne a jóindulatot. „A kis üzletnek az a nagy előnye, hogy többet foglalkoznak a vásárlóval. Kedvesen szólnak hozzá, és igyekeznek eligazítani. Erre a nagyáruházakban nincs megfelelő személyzet, sem idő. Amelyik cégtulajdonos erre áldoz, annak lesznek törzsvásárlói a kiskereskedelemben is” – árulja el a fűszerüzletek egyik „titkát” a vállalkozó.
A kilencvenes évek elején pályafutását telefonos kisasszonyként kezdő Mester Erika hamar felismerte piacoló hajlamát, így szabadidejében Magyarországra vitt árut, vagy onnan hozott eladni. Ebből a tevékenységből nőtte ki magát a kétezres évek elején az üzletnyitás gondolata, amiben az időközben belenőtt és műszaki egyetemet végzett fiuk is folyamatosan segített. Az egyik temesvári nagyvállalatnál dolgozó fiatalember nem zárkózik el attól, hogy egyszer ő fogja továbbvinni a szülők kereskedését. A sikeres modell adott, a továbbiak csak a szorgalmon és az elköteleződésen múlnak.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legújabb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
Felzúdulást váltott ki a romániai társadalomban a készülő közalkalmazotti bértörvény, miután kiderült, hogy a közméltóságok, magas rangú köztisztviselők fizetése emelkedne, számos társadalmi kategóriájé viszont érintetlen maradna.
A nyárias meleg még kitart szerdán Erdélyben, ám a hét második felétől fokozatos lehűlés kezdődik. A hét közepéig tartó kánikulai meleget hétvégére záporok, zivatarok válthatják fel, vasárnap pedig kiadósabb csapadék is érkezhet.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!