Sikeres pályázat: Varga Mónika a Bea Han pékség tulajdonosával, Varga Róberttel fog kezet
Fotó: Pro Economica Alapítvány
A Mezőség-programban sikeresen pályázó mintegy ötszáz magánszemély és cég beruházásának ellenőrzését kezdte el a napokban a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány. A magyar kormány támogatásával finanszírozott gazdaságfejlesztési stratégia hamarosan a Székelyföldön folytatódik.
2018. július 28., 12:382018. július 28., 12:38
2018. július 28., 19:312018. július 28., 19:31
Összesen 495 sikeresen pályázó mezőségi magánszemély és cég ellenőrzését kezdte el a napokban a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány, miután a magyar kormány Mezőség-programjában résztvevők június végéig küldhették be végső beszámolóikat, amelyben összefoglalták, hogy a pályázati pénzből történt beruházás hogyan segítette tevékenységüket. Az alapítvány munkatársai azt ellenőrzik, hogy a magyar állami támogatással megvásárolt gépek, berendezések és egyéb termékek rendeltetési helyükön vannak-e. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta,
Virágzó gazdaságfejlesztés. A mezőségi szórványközösségeket támogató program sikertörténetnek számít
Fotó: Pro Economica Alapítvány
A magyar kormány által 2016-ban Erdélyre kigondolt gazdaságfejlesztési stratégia első lépéseként a Maros megyei, azon belül is a maros-mezőségi magyar lakta települések pályázhattak. A 2017 októberében meghirdetett pályázati kiírásra mintegy hatszáz pályázat érkezett be, amiből a kuratórium 495-öt fogadott el, a nyertesekkel pedig idén februárban írták alá a támogatási szerződést. Magánszemélyek és cégek egy-egy pályázatra 15 ezer eurót kaphattak, ez volt a megszabott felső határ. Kozma Mónika tájékoztatása szerint a legtöbb pályázatot – összesen 319-et – mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozó magánszemélyek nyerték el 15,6 millió lej értékben. 38 szerződést mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégekkel, 68 szerződést pedig más területen dolgozó kis- és középvállalkozásokkal kötöttek meg, 70 pályázati támogatás pedig mezőgazdasági területek telekelésére jutott. Az 1,446 milliárd forint (21,5 millió lej) összértékű Mezőség-program pályázati kiírásából zömében tehát mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet folytató magánszemélyek és cégek részesültek.
A Mezőség-program sikere azért bír kiemelt jelentőséggel, mert előfutára az Erdély más régióira is kiterjesztésre kerülő gazdaságfejlesztési programnak. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter legutóbbi marosvásárhelyi látogatásán jelentette be, hogy a Mezőség-program a Székelyföld programmal folytatódik. A Pro Economica Alapítvány munkatársai ennek előkészítésén dolgoznak, hogy még idén elindulhasson a Hargita, Kovászna és Maros megyére kiterjesztett új pályázati lehetőség. „Azt szorgalmaztuk, hogy az új pályázati kiírásba belekerülhessenek a Mezőség többi, a Maros megye területén kívüli – a Kolozs és Beszterce megyei részek is” –magyarázza Kozma Mónika.
Az Erdély más régióira is kiterjesztésre kerülő pályázati rendszerrel kapcsolatban az alapítvány szakemberei fontosnak tartják, hogy minden esetben a térség helyi sajátosságaihoz igazítsák a program kiírását, hogy minél többen vehessék igénybe a támogatást.
A mezőségiek Marosvásárhelyen, a Sapientia tudománegyetemen írták alá a támogatási szerződéseket
Fotó: Pro Economica Alapítvány
A Mezőségen szerzett tapasztalatok minden esetre jó iskolának bizonyulnak a program folytatására. Az alapítvány munkatársai a Mezőség Maros megyei részének magyar lakta településeire kérdőívet küldtek ki, amelyre a település elöljárói, meghatározó emberei, lelkészei válaszoltak. Ahol ezt a felmérést komolyan vették, onnan nemcsak bőséges adatgyűjtés érkezett be az alapítványhoz, hanem sok pályázat is. A benyújtott és sikeresen elbírált pályázatok száma alapján így került az élre Mezőpanit, Mezőcsávás, Marossárpatak, Sármás és Bánd.
Nagy előnyt jelentett, hogy a pályázatokat magyarul lehetett megírni, de az alapítvány elfogadta a román nyelven kitöltött online űrlapokat is.
„A szokásos romániai pályázatokhoz képest minimálisra csökkentettük a bürokráciát: az online felületen benyújtásra kerülő pályázatokhoz csatolni kellett a kért iratokat. Semmilyen papírt nem igényeltünk pluszba, csak a legszükségesebb igazolásokat. A könnyített pályáztatási eljárás sikerét bizonyítja, hogy a benyújtott pályázatok legalább 90 százalékát maguk a pályázók írták meg, nem volt szükség pályázatíró cégre”–magyarázza az alapítvány ügyvezetője. Minden esetben elfogadták a helyi önkormányzat igazolását a feltüntetett földterület nagyságáról, nem kértek földtulajdonlapot, ami az uniós pályázatokhoz képest eleve megkönnyítette az eljárást.
Azokban a községekben, ahonnan több pályázat is beérkezett, egyik gazda segítette a másikat, kis „pályázatíró műhelyek”jöttek össze, kiegészítették egymás észrevételeit és meglátásait. Voltak közösségek, ahol önszerveződő módon pár ember – aki jobban átlátta a pályázatokat –segített a közösség többi tagjának. Ez jobban összekovácsolta a helyi közösséget.
Jellemző, hogy a mintegy száz elutasított pályázat túlnyomó többségét nem szakmai okok miatt ejtette a kuratórium: vagy határidőn túl nyújtották be, vagy a pályázó nem pótolta a kért iratokat.
A Mezőség-pályázatban kidolgozott módszer nemcsak a pályázat benyújtását, hanem az elszámolást is jelentősen leegyszerűsítette. Az elnyert összeget nem a pályázó kapja kézhez, hanem kiállított végleges számla alapján az a jogi személy, akitől a gépet, berendezést, tenyészállatot, árut megvásárolják, a sikeresen pályázó pedig kifizeti a beszállítónak a 25 százalékos önrészt. Amennyiben a pályázó magasabb önrészt tud finanszírozni, az a pályázat elbírálásánál számít plusz pontnak. A pályáztatás leegyszerűsített ellenőrzéssel jár: az alapítvány csak azt vizsgálja, hogy a megvásárolt terméket a pályázó valóban használja.
Az Európai Unióban érvényes jogszabály szerint uniós közpénzből mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégeknek maximum 15 ezer eurónyi „de minimis”támogatás adható. Ez az összeg kisvállalatok tevékenységében segít, viszont óriási szerepe lehet a gazdálkodásból mellék- vagy főállásban megélő akarók támogatásában. „Tapasztalataink szerint legjobban azok a magánszemélyek jártak, akik otthoni gazdaságuk fejlesztéséhez az elnyert pályázati pénzzel jelentősen növelhették bevételeiket traktor-, fóliasátor vagy egyéb mezőgazdasági beruházás révén” – összegez Kozma Mónika.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!