Mezőség után a Székelyföldet támogatják

A Székelyföld-programmal folytatódik

A magyar kormány által 2016-ban Erdélyre kigondolt gazdaságfejlesztési stratégia első lépéseként a Maros megyei, azon belül is a maros-mezőségi magyar lakta települések pályázhattak. A 2017 októberében meghirdetett pályázati kiírásra mintegy hatszáz pályázat érkezett be, amiből a kuratórium 495-öt fogadott el, a nyertesekkel pedig idén februárban írták alá a támogatási szerződést. Magánszemélyek és cégek egy-egy pályázatra 15 ezer eurót kaphattak, ez volt a megszabott felső határ. Kozma Mónika tájékoztatása szerint a legtöbb pályázatot – összesen 319-et – mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozó magánszemélyek nyerték el 15,6 millió lej értékben. 38 szerződést mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégekkel, 68 szerződést pedig más területen dolgozó kis- és középvállalkozásokkal kötöttek meg, 70 pályázati támogatás pedig mezőgazdasági területek telekelésére jutott. Az 1,446 milliárd forint (21,5 millió lej) összértékű Mezőség-program pályázati kiírásából zömében tehát mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet folytató magánszemélyek és cégek részesültek.

A Mezőség-program sikere azért bír kiemelt jelentőséggel, mert előfutára az Erdély más régióira is kiterjesztésre kerülő gazdaságfejlesztési programnak. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter legutóbbi marosvásárhelyi látogatásán jelentette be, hogy a Mezőség-program a Székelyföld programmal folytatódik. A Pro Economica Alapítvány munkatársai ennek előkészítésén dolgoznak, hogy még idén elindulhasson a Hargita, Kovászna és Maros megyére kiterjesztett új pályázati lehetőség. „Azt szorgalmaztuk, hogy az új pályázati kiírásba belekerülhessenek a Mezőség többi, a Maros megye területén kívüli – a Kolozs és Beszterce megyei részek is” –magyarázza Kozma Mónika.

Az Erdély más régióira is kiterjesztésre kerülő pályázati rendszerrel kapcsolatban az alapítvány szakemberei fontosnak tartják, hogy minden esetben a térség helyi sajátosságaihoz igazítsák a program kiírását, hogy minél többen vehessék igénybe a támogatást.

Minimálisra csökkentett bürokrácia

A Mezőségen szerzett tapasztalatok minden esetre jó iskolának bizonyulnak a program folytatására. Az alapítvány munkatársai a Mezőség Maros megyei részének magyar lakta településeire kérdőívet küldtek ki, amelyre a település elöljárói, meghatározó emberei, lelkészei válaszoltak. Ahol ezt a felmérést komolyan vették, onnan nemcsak bőséges adatgyűjtés érkezett be az alapítványhoz, hanem sok pályázat is. A benyújtott és sikeresen elbírált pályázatok száma alapján így került az élre Mezőpanit, Mezőcsávás, Marossárpatak, Sármás és Bánd.

Nagy előnyt jelentett, hogy a pályázatokat magyarul lehetett megírni, de az alapítvány elfogadta a román nyelven kitöltött online űrlapokat is.

„A szokásos romániai pályázatokhoz képest minimálisra csökkentettük a bürokráciát: az online felületen benyújtásra kerülő pályázatokhoz csatolni kellett a kért iratokat. Semmilyen papírt nem igényeltünk pluszba, csak a legszükségesebb igazolásokat. A könnyített pályáztatási eljárás sikerét bizonyítja, hogy a benyújtott pályázatok legalább 90 százalékát maguk a pályázók írták meg, nem volt szükség pályázatíró cégre”–magyarázza az alapítvány ügyvezetője. Minden esetben elfogadták a helyi önkormányzat igazolását a feltüntetett földterület nagyságáról, nem kértek földtulajdonlapot, ami az uniós pályázatokhoz képest eleve megkönnyítette az eljárást.

Azokban a községekben, ahonnan több pályázat is beérkezett, egyik gazda segítette a másikat, kis „pályázatíró műhelyek”jöttek össze, kiegészítették egymás észrevételeit és meglátásait. Voltak közösségek, ahol önszerveződő módon pár ember – aki jobban átlátta a pályázatokat –segített a közösség többi tagjának. Ez jobban összekovácsolta a helyi közösséget.

Jellemző, hogy a mintegy száz elutasított pályázat túlnyomó többségét nem szakmai okok miatt ejtette a kuratórium: vagy határidőn túl nyújtották be, vagy a pályázó nem pótolta a kért iratokat.

Könnyebb elszámolás

A Mezőség-pályázatban kidolgozott módszer nemcsak a pályázat benyújtását, hanem az elszámolást is jelentősen leegyszerűsítette. Az elnyert összeget nem a pályázó kapja kézhez, hanem kiállított végleges számla alapján az a jogi személy, akitől a gépet, berendezést, tenyészállatot, árut megvásárolják, a sikeresen pályázó pedig kifizeti a beszállítónak a 25 százalékos önrészt. Amennyiben a pályázó magasabb önrészt tud finanszírozni, az a pályázat elbírálásánál számít plusz pontnak. A pályáztatás leegyszerűsített ellenőrzéssel jár: az alapítvány csak azt vizsgálja, hogy a megvásárolt terméket a pályázó valóban használja.

Az Európai Unióban érvényes jogszabály szerint uniós közpénzből mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégeknek maximum 15 ezer eurónyi „de minimis”támogatás adható. Ez az összeg kisvállalatok tevékenységében segít, viszont óriási szerepe lehet a gazdálkodásból mellék- vagy főállásban megélő akarók támogatásában. „Tapasztalataink szerint legjobban azok a magánszemélyek jártak, akik otthoni gazdaságuk fejlesztéséhez az elnyert pályázati pénzzel jelentősen növelhették bevételeiket traktor-, fóliasátor vagy egyéb mezőgazdasági beruházás révén” – összegez Kozma Mónika.