
Fotó: Makkay József
2016. február 21., 10:132016. február 21., 10:13
2016. február 22., 08:472016. február 22., 08:47
A környékbeli gazdáktól felvásárolt tejjel együtt a százharminc fős szarvasmarha-állománnyal termelő étfalvazoltáni Csutka család nyári időszakban mintegy 7-8 ezer, télen pedig napi 4 ezer liter tejet termel és értékesít Háromszéken. Noha cégüket kiváló minőségű sajtjairól ismerik, a tej zöme mégsem a telken található sajtgyárba, hanem a sepsiszentgyörgyi Covalact tejfeldolgozó vállalathoz kerül. Az otthoni birtokon mindössze napi 500 liter tehéntejből lesz félérlelt vagy füstölt sajt. Ennyi ma a kereslet egy biominőségű, adalékanyagokat nem tartalmazó kézműves sajtra, amely azért sem lehet versenyképes a kétes értékű és ezért olcsóbb importsajtokkal, mert az üzletek mindkét terméket egyazon polcon kínálják. A legtöbb vásárló nem olvassa el a termék összetételét leíró apró betűs tájékoztatót, így nincs honnan tudnia, hogy a harmadával vagy éppen felével olcsóbba kerülő „vetélytársnak” csak a neve tehénsajt, mert valójában növényi eredetű alapanyagokból készül, amit jó esetben összekevernek némi tejjel.
Az EU-s csatlakozás óta a lejtőn
Ülünk a család által megvásárolt és gyönyörűen felújított Benkő-Zágoni kúria tágas nappalijában, és közösen keressük a választ arra a sokak által feltett kérdésre, hogy belátható időn belül erdélyi ember fog-e még inni erdélyi tehéntől származó tejet, illetve vásárolhatunk-e olyan tejterméket, amely nem külföldről behozott tejből készül. Vendéglátóim szerint minden eddiginél nehezebb helyi termékkel piacon maradni. A naponta ezer liter tej feldolgozására épített üzemük jó ideje csak félgőzzel működik: annyi sajtot termelnek, amennyinek ellenértékét az eladók ki is fizetik.
A piac túlzsúfoltsága az Európai Unióban érvényben levő tejkvótarendszer tavalyi felszámolásával vált kritikussá. Csutkáék nosztalgiával emlékeznek Romániának az EU-ba történő belépését megelőző időszakra, amikor a tejágazat virágkorát élte és értékesíteni lehetett a hazai kisüzemek termékeit is. Az EU-s csatlakozás óta az élelmiszeripari kisvállalatok helyzete folyamatosan romlik: az első hullámban a szakhatóság tucatnyi kisebb céget zárt be. Akiknek pénzük és kitartásuk volt a megkövetelt beruházásokra, azok mostanra szembesülnek a túltelített piaccal. Pedig tapasztalatban, szakértelemben és kitartásban az étfalvazoltáni birtokon sincs hiány. Az 57 éves Csutka Attila még a családból hozta magával a szarvasmarhatartás iránti elköteleződését: amikor főállású munkahelye mellett a rendszerváltás után a termelőszövetkezettől visszakapott kisebb tehénállománnyal hozzáfogott gazdálkodni, már tudta, hogy mit szeretne elérni. Fia, a 34 éves Róbert Nagyszebenben végzett mezőgazdasági mérnöki szakot, és sok fiatalkori barátjától és ismerősétől eltérően – akik az első adandó alkalommal elmentek külföldre dolgozni – itthon maradt az immár 90 hektáros családi birtokon gazdálkodni. A sajtkészítéshez régi receptek is előkerültek: azt próbálták kisüzemi keretek között tökélyre vinni, amivel elődeik is sikeresek voltak.
Minőségi tejhez jó takarmány kell
A felújított kúriától nem messze, az egykori termelőszövetkezeti állattelepen idősebb és fiatalabb Csutka is arról beszél, mi mindent kellene megváltoztatni, mibe kellene beruházni, hogyan kellene korszerűsíteni az állattelepet. A terveknek azonban egyelőre az szab korlátot, hogy a saját telephelyen az 1,2 lejes önköltségi áron előállított tejet literenként 1,15 lejért tudják értékesíteni a szentgyörgyi tejgyárnak. Nyilván, hogy a sajtkészítéssel járnának jobban, de az egyelőre illúzió, hogy a túltelített piacon megélénkülne a kereslet. Sok külföldi termelő eleve azért tud olcsóbban tejet előállítani, mert minden kétes minőségű szeszipari mellékterméket vagy a bioüzemanyag kinyerése nyomán, vegyi folyamatokon átesett, és ezért szennyezett növényi hulladékot is feleteti a tehenekkel. Aki hagyományos módon szénával, abrakkal és silótakarmányokkal eteti állatait, az olcsó kínálatra berendezkedett hazai piacon eleve lépéshátrányba kerül.
„Szakemberként tisztában vagyok vele, hogy milyenek a lehetőségeink. Ha minőségi tejet akarunk előállítani, csak ez az út marad számunkra” – magyarázza Csutka Róbert, aki szerint mindenféle híresztelés ellenére az állami támogatások esetlegesek és kiszámíthatatlanok. Soha nem akkor jut pénzhez a termelő, amikor a legnagyobb szüksége van rá. A tavaszi munkálatok idején emiatt kell bankhitelhez folyamodni. Szerencsére cégük hitelképes maradt, így többször megesik, hogy nem ők keresik a bankot, hanem a bank jön kedvező hitelajánlattal.
Nincs kisgazda-utánpótlás
A családi gazdaság könyvelőjeként Csutka Mária-Magdolna arról beszél, hogy a környékbeli tejtermelő gazdák – akiknek tejét cégük értékesíti – zömében 65 év fölötti emberek, az utánpótlás viszont hiányzik. A két-három tehenes gazdák nemzedéke a következő években kifut, a fiatalok viszont a kevés jövedelem miatt nem állnak be a sorba. Az idősebb nemzedék nyugdíj mellett, zömében önellátásra termel és a tejfelesleget értékesíti. Ezért is tévhit, hogy a kistermelőktől származó tej nem jó minőségű vagy éppen szennyezett lenne – magyarázza Magdolna. Férje, Csutka Attila szerint az már romániai jelenség, hogy a tejtermelő gazdák 80 százaléka kistermelő, ami eleve megnehezíti a tejbegyűjtést. De ez sem volna gond, ha a nagy tejfeldolgozó üzemek abban lennének érdekeltek, hogy a saját vidékükről vásárolják meg a nyersanyagot. Ezzel szemben, ha az ország másik részéből vagy éppen külföldről pár banival olcsóbban jutnak tejhez, faképnél hagyják a helyi gazdákat.
„Egy megoldás van: az embereket vissza kell szoktatni a helyi termékek fogyasztására. Amikor az erdélyi emberben tudatosul, hogy a helyben megtermelt tejet, sajtot vagy disznóhúst vásárolja, a helyi termelők is meg fognak élni. Addig viszont a kisüzemeknek szélmalomharcot kell folytatniuk a kétes minőségű és gyakorta az egészségre káros, dömpingáron érkező külföldi kínálattal” – fogalmazza meg a bajok igazi okát Csutka Attila.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!