Indul a tavaszi primőrök idénye – Borson is egyre kevesebb gazda lát hozzá a tavaszi rajthoz

A legtöbb vásárló még mindig az árat és nem a minőséget nézi” – tárja szét kezeit Molnár Dezső borsi gazda, akivel február derekán találkoztam a családi háza mögötti gazdaságában.
A szebb időket megért borsi primőrtermesztés ma mindössze 15–20 gazdát foglalkoztat, ennyien tartanak ki az egyre szeszélyesebb piaci árulás mellett. Molnár szerint jó minőségű és jó ízű zöldségeit kedvelik ugyan a vevők, de a vásárlói kör mégsem állandó. Amikor az emberek elmennek bevásárolni az egyre sűrűbben telepített nagyváradi bevásárlóközpontokba, kényelemből ott veszik meg a zöldséget is, így a piacokra csak alkalomadtán járnak. Ezért változó a heti rendszerességgel pénteken és szombaton piacoló gazda árbevétele.
Ottjártamkor vendéglátóm éppen a traktoros ismerősét várta, aki a kisméretű erőgéppel felszántja 450 négyzetméternyi fólia alatti termőföldjét, amit előzőleg bőségesen megszórt istállótrágyával.

Azt tartom, hogy az ember élete túl értékes ahhoz, hogy zöldséggel és gyümölccsel mérgezzük magunkat. Arra törekszem, hogy ezt minél több embernek elmondjam. Nem akkora az árkülönbség az egészséges és az agyonvegyszerezett élelmiszer között, hogy a tudatos vásárlónak ne érné meg a jót választani” – magyarázza Molnár.
A frissen szántott és felaprított földbe hónapos retek került, ami napi bevételi forrása a gazdáknak, hiszen amikor betakarítása elkezdődik, naponta kell piacolni az előző este vagy a kora reggel begyűjtött portékával.

Molnár arról mesél, hogy tavaly csak júniusban tudta elvetni a másodtermés növényeit, mégis akkora babtermése lett, hogy nem győzte szedni. A fentről jövő locsolással és a csepegtetős öntözéssel is ellátott fóliaház mellett mintegy négy hektáron gazdálkodik, amiből egy hektárnyi a szántóföldi zöldséggel bevetett terület. A gyökérzöldségek mellett termeszt krumplit és fekete retket is, ezekkel folyamatosan piacol. Mivel termesz­tésükhöz kevés növényvédő szert használ, tavasz közeledtével mindig romlásnak indul az addig el nem adott termény, így ki kell számítani, hogy előreláthatóan mikor, hol és mennyit lehet értékesíteni a megtermelt áruból.
A gyümölcsössel, málnással és zöldségessel is rendelkező borsi gazda örülne, ha a Székelyföldön bevált magyarországi gazdaságfejlesztési program pályázataira már idén is lehetne pályázni Bihar megyében. Egyelőre a környékbeli falugazdász a gazdák igényeit mérte fel, kinek mire lenne szüksége: a pályázat meghirdetéséhez figyelembe veszik a partiumi falugazdászok összegzését is. Molnár szerint sokan várják a támogatást, hiszen 10–20 ezer eurónak megfelelő pályázati összegből egy kisgazdaság sok mindent megvásárolhat napi boldogulásához.

Egyrészt magukra vannak utalva, mert alkalmi napszámost lehetetlen találni a legnagyobb dologidőben, másrészt a nagy erőfeszítések árán megtermelt zöldséget és gyümölcsöt egyre nehezebb értékesíteni a piacokon. „Gyökeres szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az erdélyi kistermelői réteg fennmaradhasson” – fogalmaz vendéglátóm.