
Virágzó levendulaültetvény. A növényeket nyáron csokorba gyűjtve szedik
Fotó: Facebook/Király Erzsébet
Egyre többen érdeklődnek a sikernövények számító levendula iránt. A kertészeti haszonnövény termesztése az elején nagyobb befektetést igényel, de aki kitanulja a termesztés és feldolgozás műhelytitkait, az sikeres családi vállalkozás alapjait fekteti le. Az aranyosszéki Harasztoson ötven ár területen levendulát termesztő Király család tucatnyi végtermékké dolgozza fel a közkedvelt gyógy- és dísznövényt.
2020. május 13., 12:302020. május 13., 12:30
A levendula néhány éve az egyik új hazai slágernövény. Már az előző években is sokan gondolták úgy, hogyha van egy szabad földterületük, és azt beültetik levendulapalántákkal, életük nagy üzletét hozzák össze, a kezdeti befektetés ugyanis busásan megtérül. A levendulát övező reklám valóban jól hangzik, de ebben az esetben is egy olyan haszonnövényről van szó, aminek termesztéséhez nem csak termőföld és pénz kell, hanem mindenek előtt hozzáértés és nyitottság a kertészeti munkák iránt. Ezt a Harasztoson élő Király Erzsébet is megtapasztalta, aki 2014 januárjában döntötte el, hogy bő másfél évtizednyi gyökérzöldség-termesztés után végre váltani kell.
„Abban az időszakban olyan óriási volt a levendulatermesztés iránti érdeklődés, hogy előjegyzéssel másfél-két év múlva lehetett levendulatövekhez, palántákhoz jutni, és a nagy kereslet miatt túl drágán. Én kisebb területen, és hobbiszinten kezdtem bele. Amikor Kolozsváron részt vettünk a kezdő levendulatermesztők egyik találkozóján, sok olyan városi emberrel is megismerkedtünk, aki addig soha nem foglalkozott kertészkedéssel.
– emlékezik a hat évvel ezelőtti indulás körülményeire az aranyosszéki Harasztoson ötven át területen levendulát termesztő Király Erzsébet.
Szárazon kínált levendula mindenféle kiszerelésben
Fotó: Facebook/Király Erzsébet
A zöldségtermesztésről elhíresült Harasztoson a legtöbb gazda arra kényszerült, hogy abbahagyja a piacolást, annyira visszaestek a zöldségárak. Király Erzsébetnek hosszas internetes kutakodás után akadt meg a szeme a levendulán. A zöldségtermesztés feladása után férje, Király Árpád elszegődött külföldre kamionsofőrnek, Erzsébet asszony pedig az első három évben többnyire egyedül, nyári segítséggel indította útjára a telepítést. Az első kiadós betakarításig három év telt el, az évelő növénynek ugyanis ennyi idő kell a termésre fordulásig.
Nagyobb területen a levendulatermesztés teljesen gépesíthető az ültetéstől a tavaszi metszésén át a betakarításig. A Király család kisgazdaságában azonban a termősorok közötti rotációs kapával végzett talajlazításon kívül minden mezőgazdasági munkát kézi erővel végeznek el. Ötven ár levendulát meg lehet így is művelni, a betakarított termés házi feldolgozása és a vásárokon történő értékesítése pedig épp elegendő egy család megélhetéséhez.
Idén azonban a kézműves vásárok kiesése nehéz helyzetbe hozta a termelőket, hiszen megszűnt a közvetlen értékesítés lehetősége, levendulatermékkel pedig nem érdemes zöldségpiacokra járni. Király Erzsébet szerint az alternatív online-rendelés során minimális mennyiséget sikerült eddig eladni, pedig kínálatukkal rendszeresen jelen vannak a termelői közösségi oldalakon. „Múlt héten Kolozsvárra szállítottunk cserepes levendulát és néhány más apróságot, jövő héten pedig Marosvásárhelyre viszünk házi megrendelésre árut, de a vásári eladásokhoz képest ez a mennyiség kevés” – panaszolja Erzsébet asszony. Abban reménykednek, hogy a mostani kiadós esőzések után júniusban lesz friss növény, így nő a kereslet is.
A levendulatermesztőknek két nagy tábora van. A szántóföldi növénytermesztésben, nagyobb területen előállított haszonnövényt nagybani felvásárlóknak értékesítik, akik a levendulaolajat elsősorban külföldi kozmetikai vagy gyógyszeripari vállalatoknak adják tovább. A farmszerű termesztéshez komoly befektetés kell. Nem csak a szükséges szaporítóanyag megvásárlása drága, hanem a megfelelő mezőgépek beszerzéséhez is sokba kerül, hiszen több hektáron képtelenség kézi erővel elvégezni a növénytermesztési munkálatokat.
Király Erzsébet kézműves vásárban portékáival
Fotó: Facebook/Király Erzsébet
A frissen leszedett virágokat csokorba gyűjtve, padlásokon szárítják, és később asztali díszként vagy egyéb hasznosítású száraz virágként értékesítik. A friss növény illóolajnak, likőrnek és egyéb termékeknek lehet feldolgozni. Felsorolni is nehéz, mi minden készíthető levendulából háztáji körülmények között. Ilyenkor, tavasszal jól lehet értékesíteni a cserepes virágokat teraszokra, erkélyekre vagy kiskerti dísznövényként. Kézműves vásárokban elsősorban az illatzsákok, párnácskák, asztali díszek, szárított csokrok fogynak, de aki parfümöt vagy szappant készít belőle, az is szép keresletre számíthat. A levendulaszörp forgalmazásához élelmiszer-biztonsági engedély kell. A háztáji körülmények között előállított élelmiszeripari terméket több megyében már nem lehet kistermelőként értékesíteni, csak egyéni vállalkozói engedéllyel vagy cégként. Király Erzsébet szerint a levendulaszörpért nem éri meg céget bejegyeztetni, mert a költségeit nem tudnák ötven ár területből kitermelni, így maradnak a többi levendulatermék forgalmazása mellett.
Az utóbbi években nálunk is felfutóban van a levendula gyógynövényként történő hasznosítása. Királyék annak idején az erre legalkalmasabb levendulafajtát telepítették, aminek gyógyteája alvászavarokra, emésztési problémákra és magas vérnyomásra javallott. A levendulaszörp nem csak sima ivóvízzel vagy ásványvízzel kiváló természetes üdítő, hanem egy-két kanálnyi szörp jelentősen csökkenti a köhögést. Sokan gyógynövényként keresik a levendulatermékeket nem csak a kézművesvásárokban, hanem a gyógynövénykészítményeket forgalmazó üzletekben is. Király Erzsébet szerint a kistermelői kínálatban meg lehet bízni. A városnapok kézműves vásáraiban például szigorú a kiválasztás, így csak azok a termelők kerülhetnek be, akik bizonyítani tudják, hogy maguk termelik és dolgozzák fel a növényeket. A Király családnak amúgy részletes fotóalbuma is van a levendulatermesztésről és a házi feldolgozásáról egyaránt. „Azért volt erre szükség, mert többen megkértek, hogy mutassuk meg gazdaságunkat: hol termelünk és hol dolgozzuk fel a növényeket. A piacokon sok a viszonteladó. Olyan kereskedők állítják magukról, hogy őstermelők, akik soha nem termeltek sem zöldséget, sem virágot, ezért az emberek bizalmatlanok.
Tavasszal sokan keresik a cserepes levendulát
Fotó: Facebook/Király Erzsébet
Mi csak tiszta termékeket állítunk elő. A földet nem gyomirtózzuk, és a betakarítást úgy időzítjük, hogy a legalkalmasabb időszakban történjen, amikor a növénynek maximális az illóolaj-tartalma és az egyéb gyógyászati értéke” – osztja meg Erzsébet asszony a háztáji levendulatermesztés fontosabb titkait.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!