Tehénistálló Maros megyében. A gazdákat farmokra is elviszi a falugazdász
Fotó: Dán Péter
Falugazdászként a gazdákat arra ösztönzi, hogy a helyi lehetőségek és körülmények széleskörű figyelembe vételével döntsenek arról, mivel szeretnének foglalkozni. Dán Péter Maros megyei állattenyésztési kutatómérnökkel a felnőttképzés mai kihívásait jártuk körül.
2019. július 27., 22:102019. július 27., 22:10
2019. július 29., 10:292019. július 29., 10:29
Harmincöt év mezőgazdasági kutatói tapasztalat áll Dán Péter Maros megyei falugazdász mögött. A Marosszentgyörgyi Állattenyésztési Kutatóintézet nyugdíjba vonult szakembere három és fél évtizedes kutatómunkája során elsősorban a szarvasmarhák tejtermelésével és az ehhez kapcsolódó járulékos területekkel foglalkozott. Kutatói tapasztalatait ma is jó eséllyel hasznosítja a gazdákkal fenntartott kapcsolatában, aminek immár a rendszerváltásig visszanyúló előzményei vannak. „A Romániai Magyar Gazdák Egyesületét (RMGE) annak idején Marosvásárhelyen alapítottuk a megyében működő öt kutatóállomás – szarvasmarha, juh, sertés, prémes állat, zöldség, illetve gyümölcstermesztés – szakembereivel közösen. A magyar gazdák érdekvédő szervezetének központja a marosvásárhelyi véres március eseményei miatt került Kolozsvárra, de az Erdély-szerte kiépülő szervezet alapgárdáját a Maros megyei népes szakembercsapat adta. Ők önkéntes munkában vállalták a gazdaköri hálózatra alapozó szakmai tanácsadást” – foglalja össze az indulás körülményeit a marosvásárhelyi állattenyésztő mérnök. A kilencvenes években még jól működő mezőgazdasági kutatóállomások magyar szakembereinek munkáját sokban segítette a frissiben kiépülő gazdaköri háttér, hiszen a kutatói pályázatokhoz mellékelni kellett, hogy a kutatási eredményeket a mezőgazdasági szakemberek miként tudják a gazdák körében is hasznosítani. A szimbiózis több évig is eredményesen működött a kutatóintézetek és az RMGE tagszervezetei között.
Dán Péter arról is beszél, mekkora sikere volt a kilencvenes évek elején újraindított ezüstkalászos gazdatanfolyamoknak.
Mint ahogy az is nagy segítség volt, hogy dr. Jakab Samu talajtanos szakember irányításával és budapesti segédlettel sikerült megteremteni a rendszerváltás utáni első magyar nyelvű mezőgazdasági felsőfokú mérnökképzést Nyárádszeredában. Falugazdászként szerte a megyében sok polgármesterrel, mezőgazdasági szakemberrel, agrárvállalkozóval találkozom, akik ezt sikeresen elvégezték. Ezzel nemcsak saját szakmai jövőjüket alapozták meg, hanem a térség mezőgazdaságában és vidékfejlesztésében is fontos szerepet vállaltak” – fogalmaz a kutatómérnök.
A kilencvenes évekbeli magyar gazdatanfolyamok romániai viszonylatban is kuriózumnak számítottak, hiszen román részen nem volt hasonló kezdeményezés. Ez késztette arra a bukaresti mezőgazdasági minisztériumot, hogy a kilencvenes évek végén létrehozza az országos mezőgazdasági szaktanácsadási hálózatát, amelynek a magyarországi falugazdász-hálózat mintájára kellett volna működnie, de soha nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Dán Péter ennek okait abban látja, hogy a szakminisztérium hamar elengedte a rendszerben alkalmazott szakemberek kezét, akik magukra maradtak a rájuk nehezedő gondokkal. Nem volt megfelelő szakirodalom, amit a gazdáknak átnyújthattak volna – csak az idejét múlt hetvenes és nyolcvanas évekbeli mezőgazdasági szakkönyveket tudták használni –, ugyanakkor a rendszeren belül nem biztosították a különböző mezőgazdasági szakágak szerinti szakosodást. Vagyis mindenki mindennel foglalkozott.
Az erdélyi magyar gazdaszervezetek – az időközben önállósodott RMGE Maros szervezet is – elkezdték saját útjukat keresni, ami szerencsésen egybeesett a magyar agrárminisztérium által támogatott falugazdász-hálózat erdélyi kiépítésével. Dán Péter szerint ez nagy segítséget jelent a gazdák megfelelő tájékoztatásában. Falugazdász munkájában a szakember arra törekszik, hogy nemcsak elméleti előadásokkal, ismertetőkkel mutassa be az állattenyésztés iránt érdeklődőknek a legfontosabb tudnivalókat, hanem gyakorlati ismertetőket is tartson. Olyan gazdák portájára visz egy-egy gazdacsoportot – rendszerint a mezőgazdasági szaktanfolyamok résztvevőit –, ahol a gyakorlatban is megnézhetik azt, amiről hallanak vagy tanulnak.
A régi mintagazdaságok rendszerére emlékeztető módszer egyrészt a meglátogatott gazda számára jelent segítséget, hiszen több szempontból elemzik, mit tett jól és min kellene még javítani. Ugyanakkor ebből minden résztvevő gazda is tanul, tapasztalatait pedig otthon tudja alkalmazni.
„Nem akadémikusokat kell képezni a gazdákból, hanem felmérni tudásukat, lehetőségeiket, képességeiket, és abban segíteni őket, hogy lépésről lépésre haladva jobb eredményeket érjenek el” – magyarázza a mezőgazdasági szakoktatás alapszabályát Dán Péter. Aki mítoszokat rombol, amikor arról beszél, hogy a híres dán állattenyésztési gazdának sincs olyan szakmai tudása, amiről sokat beszélnek. Sőt,
Kis túlzással a dán gazda feladata annyi, hogy a legalább hetven fejőstehénből álló állományában felteszi a tehén tőgyére a fejőgépet, és leveszi. Mert ezen kívül gyakorlatilag mindent – beszerzés, értékesítés, könyvelés – a háttérben álló szakemberhálózat végez. Ez a rendszer Erdélyben hiányzik, így a mi gazdáinknak mindent önerőből kell vállalniuk, ami nagyban behatárolja érvényesülési lehetőségeiket.
Az erdélyi szarvasmarhatartás nincs könnyű helyzetben. Ezt az jelzi a legjobban, hogy a legtöbb falu határából eltűntek a 10–15 éve még legelésző népes szarvasmarhacsordák. Vagyis nem éri meg tejet termelni. A marosszentgyörgyi kutató szerint teljesen átalakult a nagyüzemek tejfeldolgozási módszere. Míg a kilencvenes években a friss tej volt a mérvadó – amit hűtve 3–4 napig lehetett fogyasztani –, ma már a tejfeldolgozó nagyüzemek arra törekednek, hogy kétszeresen pasztörizált dobozos tejük egy évig is állhasson a nagyáruházak polcain. A nagyüzemek ehhez igazították a nyersanyagként beszerzett tej átvételi feltételeit is, aminek az 1–10 tehenet tartó gazda nem tud megfelelni. Ha mégis megvásárolja a zárt rendszerben történő gépi fejés kellékeit, ez nem térül meg az alacsony tejfelvásárlási árak miatt. E tejfeldolgozási rendszerben igazából csak a legalább száz tehenet tartó szarvasmarhafarmok tudnak talpon maradni.
Dán Péter ugyanakkor attól is óva int, hogy mindenki számára alkalmazható sikertörténetként tálaljuk a kézműves sajtok sikerét, azaz a háztáji tejfeldolgozás esélyeit. Ami kis számú családi gazdaságban működik, azt nem lehet általánosítani. „Ez pont olyan tévhit, mint amikor évekkel ezelőtt sokan azon voltak felbuzdulva, hogy a falusi turizmus megoldja az erdélyi falvak gondjait. Hamar bebizonyosodott: néhány sikertörténetből nem lehet általános receptet gyártani” – magyarázza Dán.
Ennek legnagyobb kerékkötője eddig a túl szigorú feltételekhez kötött vágóhidak működtetése volt. A nagyvágóhidak aprópénzt kínáltak az élő marháért, de amennyiben fellendül a szervezett külföldi felvásárlás, ez nagyot lendíthet az ágazaton. Mint ahogy az is jövőbe mutató kezdeményezés, hogy a Székelyföldi Vidékfejlesztési Program keretében több olyan terv is jelentős magyar állami támogatáshoz jutott, amelynek megvalósulásával megoldódna az adott körzet megfelelő áron történő élőállat-felvásárlása, feldolgozása és értékesítése.
Dán Péter szerint nehéz pontos receptet mondani a gazdáknak arra, milyen állattal érdemes foglalkozni. Ez sok mindentől függ. Abban azonban sokat segíthet a szakember, hogy a gazda által választott területen milyen legyen a technológia, és mire figyeljen a gazda. Példaként az 1800-as éveket említi, amikor a gazdák többsége a szarvasmarhát elsősorban a termőföldek trágyájáért tartotta, annyira fontos volt a természetes tápanyag-utánpótlás. Ma már sokkal több hasznosítási módja van ennek az ágazatnak is, de amikor erről dönt a gazda, ezt is érdemes szem előtt tartania – fogalmaz a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!