Almából, céklából és sárgarépából készült gyümölcslevek külön vagy vegyítve
Fotó: Nyáguly Sándor
Természetes gyümölcslevet inni ma már nem extra kívánság, hanem a mindennapi életmód velejárója. Ezt egyre többen ismerik fel, ami jelentősen megnövelte az alma- és az egyéb gyümölcsökből készülő természetes üdítőitalok piacát. Nyáguly Sándor Kézdiszéken úttörőként alapozta meg a kisüzemi gyümölcslékészítést.
2020. június 03., 08:042020. június 03., 08:04
2020. június 03., 08:132020. június 03., 08:13
Régóta téma Erdély különböző vidékein a ház körüli gyümölcsösök termésének értékesítése. A hagyományos almafajták gyümölcsként történő eladására ma már alig van igény. Piacainkról kivesztek az évtizedekkel ezelőtt még közkedvelt almafajták, az arany parmen, a batul, a sóvári, a török balint vagy a kisasszonyalma, hogy a legismertebbeket soroljam. Amit a család leszed a fáról, az kerül pincébe, a hullóalmából pedig jó esetben gyümölcspálinka készül. Egyre gyakoribb látvány, hogy késő ősszel is vastag rétegben rothadó alma áll a fák alatt.
A járható utat többen is a gyümölcslékészítésben látják. Az almalé nemcsak otthoni fogyasztásra kiváló, hanem értékesíteni is lehet. Tizenegy évvel ezelőtt ebben látott fantáziát Nyáguly Sándor kézdivásárhelyi vállalkozó, aki szülőfalujába, Torjára hazaköltözve Kézdiszéken megteremtette a kisipari almalékészítés és forgalmazás alapjait.
– meséli az indulás körülményeit Nyáguly Sándor, aki azóta harmadik présberendezését üzemeltette be. Ahogy cége fejlődött, mindig hatékonyabb présgépet vásárolt. A legújabb a gyümölcspréselés világszínvonalát jelenti. A gyümölcsöt a darálóba szállító futószalagtól a pasztőrözésen át a palackozásig mindent az automata rendszer végez el. A berendezés egy kamion nagyságú utánfutón üzemel. Ma már nem járnak faluról falura, mert a hatalmas gép szállítása és beüzemelése túl időigényes, így a gazdák hozzák el Torjára préselni való gyümölcsüket. Minden ősszel sokan jönnek, hiszen
Az új generációs gyümölcsprés világszínvonalú berendezés
Fotó: Nyáguly Sándor
Sokan a behozott alma egy részéből rendelnek gyümölcslevet, a többit eladják a feldolgozónak.
A torjai cég évente 50–70 tonna gyümölcslevet forgalmaz, zömmel környékbeli üzletekben, illetve kistermelői vásárokon. A cégvezető szerint a koronavírus-járvány előtti időszakban, a kéthetente megtartott kézdivásárhelyi hagyományőrző vásáron egy-egy alkalommal ezer liter alma- és céklalevet adott el. A vásárlók nagyon keresik az alma-cékla-murok keveréket vagy az alma-cékla párosítást. „Mindig elbeszélgetek a vásárlóimmal. Egyre többen mondják: nem fogyasztanak Cola-féléket vagy egyéb szénsavas üdítőt, inkább a természetes gyümölcsleveket keresik” – fogalmaz Nyáguly Sándor.
Amikor 11 évvel ezelőtt a torjai vállalkozó a környéken elsőként indította el gyümölcsprését, Székelyföld más részeiben még alig volt hasonló kezdeményezés. Az udvarhelyszéki Farkaslakán próbálkoztak elsőként ezzel a fajta gyümölcsfeldolgozással, de ma már a legtöbb faluban van kisebb, „garázsos” gyümölcsprés, amivel a gazda saját szükségleteire készíthet gyümölcslevet, ezeket ugyanis nem forgalmazásra állítják elő. Ezekből a kezdeményezésekből is kinőhetnek újabb vállalkozások, amelyek később hivatalosan tudják forgalmazni termékeiket. Mint általában minden mezőgazdasági termékkel, a forgalmazás ez esetben sem könnyű kistermelői feladat. A székelyföldi kisebb boltokban kilenc lejért megvásárolható kétliteres tiszta almalé beszállítója nagybani áron kb. hét lejért árulja termékeit, ami kiváló ár-érték arány, mégis lehetetlen bejutni nagyáruházakba. Nyáguly szerint amikor erről tárgyalt a Kaufland üzletlánc képviselőivel, megdöbbent, hogy milyen alacsony árat kínáltak termékéért, így nem jött össze az üzlet.
Nem marad más, mint a helyi boltokban és a kézművesvásárokban történő értékesítés. Ami pár évvel ezelőtt még kemény diónak bizonyult, de mára egyre vastagabb az a vásárlói réteg, amely megelégelte a cukorral és egyéb egészségkárosító anyagokkal dúsított üdítő italok fogyasztását és lehorgonyzott a természetes gyümölcslevek mellett. Erre már lehet kisvállalkozást építeni, ha az ember megtalálja a helyi értékesítés lehetőségeit.
Nyáguly Sándor Kézdiszék legismertebb gyümölcsfeldolgozó kisvállalkozója
Nyáguly Sándor vállalkozása azt a kínálatot igyekezett kihasználni az elmúlt évtizedben, amire egyre több agrárszakember legyint, mert a hagyományos almafajták termését nehéz értékesíteni. Ezzel szemben a torjai vállalkozó azzal érvel, hogy almalének éppen a hagyományos erdélyi fajták a legjobbak, mert összehasonlíthatatlanul jobb az ízviláguk, és kelendőbbek, mint az intenzív és szuperintenzív gyümölcsösökből kikerülő alma leve. „Az intenzív telepítésű alma nagyobb és szebb, de sokkal több benne a víz. Nem szoktunk ilyen almát vásárolni préselésre.
– magyarázza a keverés műhelytitkait beszélgetőtársam. Gyakorlatilag mindenféle, hagyományosan termesztett almát ki szoktak préselni. A berendezés többféle magasnyomású mosási programban tisztítja a gyümölcsöt, a pasztörizálás pedig kizárja a későbbi erjedés lehetőségét.
Azt Nyáguly Sándor is elismeri, hogy pálinkát főzni almából jobb üzlet, mint gyümölcslevet készíteni. Az elején ők is próbálkoztak ezzel, de hamar lemondtak róla, mert a vevőkör olyan lecsúszott, alkoholista emberekből áll, akikkel nem szívesen „üzletel” senki. Másrészt a gyümölcslékészítés egy egészségpártoló foglalkozás, amire az egészséges táplálkozás terjedésével egyre nagyobb igény mutatkozik.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!