Almából, céklából és sárgarépából készült gyümölcslevek külön vagy vegyítve
Fotó: Nyáguly Sándor
Természetes gyümölcslevet inni ma már nem extra kívánság, hanem a mindennapi életmód velejárója. Ezt egyre többen ismerik fel, ami jelentősen megnövelte az alma- és az egyéb gyümölcsökből készülő természetes üdítőitalok piacát. Nyáguly Sándor Kézdiszéken úttörőként alapozta meg a kisüzemi gyümölcslékészítést.
2020. június 03., 08:042020. június 03., 08:04
2020. június 03., 08:132020. június 03., 08:13
Régóta téma Erdély különböző vidékein a ház körüli gyümölcsösök termésének értékesítése. A hagyományos almafajták gyümölcsként történő eladására ma már alig van igény. Piacainkról kivesztek az évtizedekkel ezelőtt még közkedvelt almafajták, az arany parmen, a batul, a sóvári, a török balint vagy a kisasszonyalma, hogy a legismertebbeket soroljam. Amit a család leszed a fáról, az kerül pincébe, a hullóalmából pedig jó esetben gyümölcspálinka készül. Egyre gyakoribb látvány, hogy késő ősszel is vastag rétegben rothadó alma áll a fák alatt.
A járható utat többen is a gyümölcslékészítésben látják. Az almalé nemcsak otthoni fogyasztásra kiváló, hanem értékesíteni is lehet. Tizenegy évvel ezelőtt ebben látott fantáziát Nyáguly Sándor kézdivásárhelyi vállalkozó, aki szülőfalujába, Torjára hazaköltözve Kézdiszéken megteremtette a kisipari almalékészítés és forgalmazás alapjait.
– meséli az indulás körülményeit Nyáguly Sándor, aki azóta harmadik présberendezését üzemeltette be. Ahogy cége fejlődött, mindig hatékonyabb présgépet vásárolt. A legújabb a gyümölcspréselés világszínvonalát jelenti. A gyümölcsöt a darálóba szállító futószalagtól a pasztőrözésen át a palackozásig mindent az automata rendszer végez el. A berendezés egy kamion nagyságú utánfutón üzemel. Ma már nem járnak faluról falura, mert a hatalmas gép szállítása és beüzemelése túl időigényes, így a gazdák hozzák el Torjára préselni való gyümölcsüket. Minden ősszel sokan jönnek, hiszen
Az új generációs gyümölcsprés világszínvonalú berendezés
Fotó: Nyáguly Sándor
Sokan a behozott alma egy részéből rendelnek gyümölcslevet, a többit eladják a feldolgozónak.
A torjai cég évente 50–70 tonna gyümölcslevet forgalmaz, zömmel környékbeli üzletekben, illetve kistermelői vásárokon. A cégvezető szerint a koronavírus-járvány előtti időszakban, a kéthetente megtartott kézdivásárhelyi hagyományőrző vásáron egy-egy alkalommal ezer liter alma- és céklalevet adott el. A vásárlók nagyon keresik az alma-cékla-murok keveréket vagy az alma-cékla párosítást. „Mindig elbeszélgetek a vásárlóimmal. Egyre többen mondják: nem fogyasztanak Cola-féléket vagy egyéb szénsavas üdítőt, inkább a természetes gyümölcsleveket keresik” – fogalmaz Nyáguly Sándor.
Amikor 11 évvel ezelőtt a torjai vállalkozó a környéken elsőként indította el gyümölcsprését, Székelyföld más részeiben még alig volt hasonló kezdeményezés. Az udvarhelyszéki Farkaslakán próbálkoztak elsőként ezzel a fajta gyümölcsfeldolgozással, de ma már a legtöbb faluban van kisebb, „garázsos” gyümölcsprés, amivel a gazda saját szükségleteire készíthet gyümölcslevet, ezeket ugyanis nem forgalmazásra állítják elő. Ezekből a kezdeményezésekből is kinőhetnek újabb vállalkozások, amelyek később hivatalosan tudják forgalmazni termékeiket. Mint általában minden mezőgazdasági termékkel, a forgalmazás ez esetben sem könnyű kistermelői feladat. A székelyföldi kisebb boltokban kilenc lejért megvásárolható kétliteres tiszta almalé beszállítója nagybani áron kb. hét lejért árulja termékeit, ami kiváló ár-érték arány, mégis lehetetlen bejutni nagyáruházakba. Nyáguly szerint amikor erről tárgyalt a Kaufland üzletlánc képviselőivel, megdöbbent, hogy milyen alacsony árat kínáltak termékéért, így nem jött össze az üzlet.
Nem marad más, mint a helyi boltokban és a kézművesvásárokban történő értékesítés. Ami pár évvel ezelőtt még kemény diónak bizonyult, de mára egyre vastagabb az a vásárlói réteg, amely megelégelte a cukorral és egyéb egészségkárosító anyagokkal dúsított üdítő italok fogyasztását és lehorgonyzott a természetes gyümölcslevek mellett. Erre már lehet kisvállalkozást építeni, ha az ember megtalálja a helyi értékesítés lehetőségeit.
Nyáguly Sándor Kézdiszék legismertebb gyümölcsfeldolgozó kisvállalkozója
Nyáguly Sándor vállalkozása azt a kínálatot igyekezett kihasználni az elmúlt évtizedben, amire egyre több agrárszakember legyint, mert a hagyományos almafajták termését nehéz értékesíteni. Ezzel szemben a torjai vállalkozó azzal érvel, hogy almalének éppen a hagyományos erdélyi fajták a legjobbak, mert összehasonlíthatatlanul jobb az ízviláguk, és kelendőbbek, mint az intenzív és szuperintenzív gyümölcsösökből kikerülő alma leve. „Az intenzív telepítésű alma nagyobb és szebb, de sokkal több benne a víz. Nem szoktunk ilyen almát vásárolni préselésre.
– magyarázza a keverés műhelytitkait beszélgetőtársam. Gyakorlatilag mindenféle, hagyományosan termesztett almát ki szoktak préselni. A berendezés többféle magasnyomású mosási programban tisztítja a gyümölcsöt, a pasztörizálás pedig kizárja a későbbi erjedés lehetőségét.
Azt Nyáguly Sándor is elismeri, hogy pálinkát főzni almából jobb üzlet, mint gyümölcslevet készíteni. Az elején ők is próbálkoztak ezzel, de hamar lemondtak róla, mert a vevőkör olyan lecsúszott, alkoholista emberekből áll, akikkel nem szívesen „üzletel” senki. Másrészt a gyümölcslékészítés egy egészségpártoló foglalkozás, amire az egészséges táplálkozás terjedésével egyre nagyobb igény mutatkozik.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!