Életbe léptetett kampányígéretek

Számos adó- és pénzügyi újdonságot hozott az újév. A múlt héten kinevezett, Sorin Grindeanu miniszterelnök vezette kormány a parlamentben többséget szerző szociálliberális (PSD–LDE) koalíció kormányprogramjának megfelelően meghozta a beígért intézkedéseket, illetve a 2016-ban hatályba lépett adótörvénykönyv több előírását is módosította 2017. január elsejétől. Az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet egyik legfontosabb előírása, hogy az év első napjától a tavalyi 20-ról 19 százalékra csökken az általános forgalmi adó (TVA), amely 2016 januárjáig 24 százalék volt. 2018-tól újabb 1 ponttal, 18 százalékra csökken, vagyis a jogszabály háromlépcsős csökkentést határozott meg. Egy másik lényeges újdonság: eltörölték a különleges építmények után fizetendő úgynevezett oszlopadót, vagyis a romániai, illetve a Romániában tevékenykedő, külföldön bejegyzett jogi személyek idéntől mentesülnek az adott területen található építmény értéke 1 százalékának megfelelő illeték kifizetése alól. Eltörölték ugyanakkor az üzemanyagokra kivetett literenkénti 7 eurócentes adót is.

A PSD másként akarta

Liviu Dragnea PSD-elnök – akit időközben a képviselőház elnökévé neveztek ki – a december 11-i parlamenti választások után arra próbálta rávenni az akkor még Dacian Cioloş vezette technokrata kormányt, hogy távozása előtt úgy módosítsa az előírásokat, hogy az oszlopadót és a hétcentes illetéket csak 2018-tól töröljék, noha a jogszabályt 2015-ben éppen a szociáldemokrata Ponta-kormány kezdeményezte. Cioloş nem tett eleget a felszólításnak, így az előírások már idéntől hatályba léptek. A hétcentes adó eltörlése és az áfa csökkentése nyomán január elsejétől átlagosan 50 banival lett olcsóbb az üzemanyag literenkénti ára, a gépkocsivezetők viszont nem tapasztalhattak komoly árvisszaesést, mivel a kőolajipari társaságok kétszer is – karácsony és szilveszter előtt – emelték az árakat, így végül 5,35–5,45 lejes literenkénti árról csökkentettek 4,95 lej körüli értékre.

Többmilliárd lejes hiány

Az economica.net gazdasági portál számítása szerint az 1 százalékpontos áfacsökkentés 1,8 milliárd lejes bevételkiesést jelent a költségvetésnek, míg az oszlopadóból 1,6 milliárd lej, az üzemanyagra kivetett literenként 7 eurócentes pótlólagos jövedéki adóból pedig 30 millió lej folyt be az utolsó költségvetési évben. A kieső adóbevételek a 2017-re várható bruttó hazai termék (GDP) 0,42 százalékára rúgnak, olyan körülmények között, amikor – a 2016-ban életbe léptetett 4 százalékpontos áfacsökkentés és a közalkalmazotti béremelések miatt – már a tavalyi költségvetést is 2,95 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezték meg.

A gazdasági szakértők vészjósló előrejelzései ellenére a kormány nem állt meg, hanem további kedvezményes intézkedéseket hozott. Döntöttek például arról is, hogy tíz évig mentesülnek a profitadó alól a kizárólag fejlesztéssel és kutatással foglalkozó jogi személyek. A megadott időintervallum az ezután alapítandó cégek esetében tevékenységük első tíz évét jelenti, a már meglévő jogi személyek esetében pedig a hatályba lépéstől számított évtizedet veszik figyelembe. Egy másik előírás alapján azok a Romániában bejegyzett kis- és középvállalkozók (kkv-k), amelyeknek éves forgalma nem haladja meg a félmillió eurót, a 16 százalékos nyereségadó helyett áttérhetnek a mikrovállalatok számára biztosított, a forgalom 1 százalékával egyenértékű kedvezményes adózásra. Eddig a 100 ezer euró éves forgalom alatti kkv-k minősültek mikrovállalatoknak, adózásuknál pedig az alkalmazottak számát is figyelembe vették.

Növekszik a nyugdíj és a minimálbér

A Grindeanu-kormány nem fukarkodik a pénzzel, hiszen arról is döntöttek, hogy adómentessé teszik a havi 2000 lejnél kisebb nyugdíjakat, az egészségbiztosítási hozzájárulást pedig ezentúl nem a nyugdíjból vonják le, hanem az államkasszából fizetik, így az érintettek gyakorlatilag nagyobb juttatást fognak kapni. A nyugdíjba vonultaknak biztosított juttatás minimális értékét egyúttal az eddigi 400 lejről 520 lejre emelik. Február elsejétől ugyanakkor a jelenlegi bruttó 1250 lejről 1450 lejre nő a minimálbér, az intézkedést be nem tartó munkaadókra pedig 300 és 2000 lej közötti bírságot róhatnak ki. Szintén február elsejétől 20 százalékkal emelik a helyi közigazgatásban foglalkoztatott közalkalmazottak bérét, valamint 50 százalékkal a közpénzből működtetett kulturális intézményekben dolgozó előadóművészek – színészek, zenészek, táncosok – juttatását. A döntés nem érinti az önkormányzatok választott tisztségviselőit, például a polgármestereket. Jól járnak az egyetemi hallgatók is, az akkreditált felsőoktatási intézmények diákjai ugyanis február elsejétől ingyen utazhatnak az állami vasúttársaság (CFR) járatainak másodosztályán. A kabinet ezen kívül az eddigi hallgatónkénti 86 lejről 201 lejre emelte az egyetemek szociális ösztöndíjprogramját.

Úgy tűnik, a kormány arra is rájött, hogy miből fogják fedezni az intézkedések nyomán kieső költségvetés legalább egy részét. Sorin Grindeanu miniszterelnök ugyanis a kedvezmények kapcsán azt nyilatkozta: eltörlik a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok összegének felső határát, így az államkassza jelentős pluszpénzhez fog jutni, számításaik szerint az állam bevételei 1,4 milliárd lejjel emelkednek. A nagyjövedelműeknek eddig nem kellett a bruttó átlagbér ötszörösénél nagyobb hozzájárulást leróniuk, a kormány viszont eltörölte ezt a határt, így gyakorlatilag a nagykeresetűekkel fizettetik meg a más társadalmi kategóriákat kedvezően érintő intézkedéseket. Sorin Grindeanu szerint a plafon eltörlése 36 ezer személyt érint országos szinten. A kabinet ezen kívül a minimálbér emelése nyomán is pluszbevételre számít az államnak járó illetékek növekedése miatt.

Eltörölték a Dragnea-féle 102 adót

Klaus Johannis államfő múlt pénteken kénytelen volt kihirdetni azt a törvényt is, amely alapján 102 adót és illetéket törölnek el. A Liviu Dragnea PSD-elnök által kezdeményezett jogszabályt még októberben, a parlamenti választásokat megelőző „kampánymámorban” fogadta el egyhangúlag a képviselőház. Az államelnök azonban attól tartott, hogy a kieső bevételeket nem bírja el az állami költségvetés, ezért a tervezetet megtámadta az alkotmánybíróságon. A taláros testület úgy döntött, a választásokig nem hoz ítéletet, így végül december második felében közölték, hogy a tervezett intézkedések nem ütköznek alkotmányos előírásokba. Ezt követően Klaus Johannis visszaküldte a dokumentumot újratárgyalásra a parlamentnek, amely azonban visszautasította kérését. Az államfőnek ezek után nem maradt jogi eszköze arra, hogy meggátolja a törvénytervezet hatályba lépését, ezért kihirdette a jogszabályt. A Dragnea-féle törvény értelmében eltörlik többek között a gépkocsik vásárlása után fizetett környezetvédelmi bélyegilletéket, az ideiglenes útlevél kibocsátásakor kért díjat, a hivatalos okiratok elvesztése, illetve módosítása esetén fizetett illetéket, valamint a sporthorgászathoz szükséges engedély kiváltásakor fizetett összeget.

A PSD–ALDE-koalíció által alakított kabinet egyébként a nagyszabású, hosszú távú tervek ellenére még nem dolgozta ki az idei évre vonatkozó állami költségvetést. Liviu Dragnea a România TV adásában úgy nyilatkozott: a Cioloş-kormány hibájából a technokrata kabinet által novemberben végrehajtott költségvetés-kiegészítés miatt 10 milliárd lejes hiány keletkezett a 2017-es állami költségvetésben. A képviselőház elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezt a kiesést nekik kell pótolniuk, elmondása szerint ugyanis az összegből „jó dolgokat” hajthattak volna végre. Dragnea az ügy kivizsgálását fogja kezdeményezni. Dacian Cioloş volt kormányfő a vádakra reagálva leszögezte: a PSD elnöke egyszerűen félrevezeti az embereket, a technokrata kabinet ugyanis nem hagyott hátra 10 milliárd lejes hiányt. Cioloş úgy véli: Dragnea egyszerűen nem tudja, miből fogják fedezni a parlamenti választások előtt a PSD által tett ígéreteket.