Családi gazdaság a Mezőségen, ahol megéri a tejtermelés és disznótartás (VIDEÓ)

,,Több száz tehénre emlékszem a rendszerváltás utáni évekből. Mára néhány portán maradt összesen hatvan állat, ez nagyon megdrágítja a pásztor bérét” – magyarázza a borjakat itató gazdaasszony.

A tehénállomány mellett a gazdaságban hízókat tartanak eladásra. Bagaméri János bérmunkát is vállal a mezőgépekkel, így a több lábon állásból jön össze a megélhetéshez szükséges jövedelem, közben Anna asszony a helyi református egyházközségben is dolgozik.

Nehéz az értékesítés, kell a több lábon állás

A fehérorosz gyártmányú traktorával hazatérő Bagaméri Jánossal folytatom a beszélgetést a portán. A mezőségi gazda a magyar kormány által nyújtott támogatásából vásárolta meg az erőgépet, a vételárat önrésszel pótolták ki.

A családi birtokon elsősorban takarmánynövényeket termesztenek marháknak, disznóknak és majorságnak, de kukoricából eladásra is jut falubeli gazdáknak, akik a háztájiban baromfit és hízót tartanak.

Vendéglátónk 1998-ban tért haza a gyári munkavállalásból szülőfalujába, Buzába. Idős szülei segítségre szorultak, de nem csak ezért váltott munkahelyet és életformát. ,,Bizonyos kor után már nem lehet főállás mellett a második műszakot is bevállalni gazdálkodóként, túl strapás lenne. Aki gazdálkodni akar, az az állattartás és a föld mellett dönt, ahogyan én is tettem. Igaz, hogy nyáron nagyon sok a teendő a mezőn és egész évben az állatokkal, de ez életforma, amit így lehet vállalni” – összegzi a buzai gazda.

A gépesítés sokat lendített a munka hatékonyságán. Már nem kell villával összehordani a mezőről a szénát: a szénabálákat bálázó gép készíti, a szénaszállító utánfutó megpakolása is géppel történik. Éppen ezért a piacra termelő gazdálkodás csak úgy éri meg, ha a gazda rendelkezik a szükséges mezőgépekkel.

Bagamériék szerint tavaly decemberben a korábbi évekhez képest visszaesett a házi disznó iránti kereslet. Máskor jó előre lefoglalták Szamosújvárról, vagy a környékbeli falvakból a hízót, az idei télen azonban 15-17 lejes élősúly-kilogrammonkénti áron nehezen lehetett értékesíteni a vágóállatokat. Az emberek hozzászoktak az áruházakban megvásárolható friss nagyüzemi importhúshoz, a házi disznó egy szűk vásárlói kör ínyencsége marad.

Segít a gazdakör

Jobb jövedelmezőséggel kecsegtetne a háztáji tejfeldolgozás, de vendéglátóim szerint ez rengeteg munkát jelentene, amit már nem tudnak bevállalni. Ráadásul a tejtermékeket értékesíteni, piacolnia kellene, amire nincs kapacitásuk. A nyers tejet napi rendszerességgel egy tejfeldolgozó vállalat tejszállító kocsija viszi el a faluból.

A gazda szerint megérné növelni a tehénállományt, és új, tágasabb istállót építeni, de erre önerőből nem futja.

• Bagaméri János a Mezőségen nem jósol nagy jövőt a kisgazdaságoknak.
• Meglátása szerint az a tendencia, hogy a terjeszkedő agráripari nagyüzemek felfalják a családi gazdaságokat, bérbe veszik, vagy megvásárolják földjeiket.
• A Kolozs megyei falu határában is nagy iramban terjeszkedik a baromfihús-előállítással foglalkozó Fehér megyei Transavia óriáscég, amely egyre nagyobb területeket bérel a helyiektől takarmánytermesztésre.
• Nyilván, nem kötelező üzletet kötni velük, de mégis egyre többen megteszik, mert a kistermelők kiszolgáltatott helyzetben vannak, sokan megunják a szélmalomharcot.