Sárban dagonyázó mangalicák: ezekből származik a legjobb szalonna. A magyar disznófajta húsa külterjes tartásban az igazi
Fotó: Orbán Orsolya
Mintegy száz mangalicadisznót tart búzai állattelepén Szász György, aki a levágott hízók egy részét háztáji kisüzemében dolgozza fel. A Kolozs megyei községben élő gazda húsz éve vágott bele a magyar sertésfajta tenyésztésébe, amit sokan a szalonna miatt keresnek. Az elmúlt években termékeit erdélyi és magyarországi szalonnafesztiválokon díjazták. Videós összeállításunkban bemutatjuk a mezőségi gazda állattelepét és húskészítményeit.
2025. január 15., 13:592025. január 15., 13:59
2025. január 15., 14:022025. január 15., 14:02
Szász György búzai mangalicafarmja láttán a legízletesebb szalonna jut az ember eszébe. Az állattelep azokat az időket idézi fel, amikor a 19. század történelmi Magyarországán kialakult, kitenyésztett zsírsertést az 1989-es rendszerváltást követő időszakban Magyarországon, Erdélyben, illetve az egész Kárpát-medencében (újra)felfedezték. Erdélyben a kezdeti lelkesedés azonban alábbhagyott, mert a mangalica nem gyorsan hízó jószág.
A húsa viszont olyan prémiumtermék, amit a hagyományos házi disznónál magasabb áron lehet értékesíteni, és az ínyencek körében nő iránta a kereslet.
Szász György húsz éve kötelezte el magát a mangalicatartás mellett
Fotó: Orbán Orsolya
Házigazdánkkal bejárjuk a mangalicafarm belső és külső tereit. Az egykori termelőszövetkezet épületállományából megvásárolt istállóban mintegy száz malac, süldő és vágásra való hízó lesi a gazda kézmozdulatait, aki vederrel szór gabonát eléjük. A süldők egymás hegyén-hátán, visítva vadásznak a gabonaszemekre, a kitelt vágóállatok egykedvűen fogadják a vendégek kedvéért megejtett gyors etetést. Az elkerített malacos kocák előtt áll a kukorica, a kiadós szoptatáshoz elengedhetetlen bőséges takarmányozás a fiatal állatok feszes bőrén is meglátszik.
A legapróbb malacoknak külön etető is készült elkerítve, ahova a rácsokon át csak ők tudnak bejutni. Egy másik elkerített istállórészben elleni készülő koca keresi a helyét a szalmás almon, a gazda szerint holnapra jön világra az új alom. Az állatok azonban keveset ülnek bezárva, mert sokkal jobban élvezik a jókora kifutón dagonyázható sarat.
A tágas istállóban helye van baromfinak, birkának és disznónak egyaránt. Saját falusi panziója keretében a vendéglátással is foglalkozó Szász család fő tevékenységi területe azonban a mangalicatartás a Szamosújvártól 30 kilométerre fekvő településen.
Állatistálló, ahol a gazda szeme hízlalja a jószágot
Fotó: Orbán Orsolya
Kiváló minőségű mangalicatermékeivel – többféle szalonna, kolbász, szalámi, sonka, stb. – Szász György számos erdélyi és magyarországi kiállításra eljutott, amiről tucatnyi arany-, ezüst- és bronzérme tanúskodik. De nem csak kiállítóként, hanem a mangalicatermékek szakácsaként is ismerik. Rendszeresen meghívják erdélyi ,,örömfőzésekre”, ahol – mint fogalmaz – soha nem vallott szégyent.
Szalonnafesztiválokról kapott kitüntetések
Fotó: Orbán Orsolya
A háztáji húsfeldolgozóban folytatjuk a látogatást, ahol az állattelepen hizlalt és levágott állatokból készült végtermékek a füstölőbe kerülnek. A gazda az utolsó simításokat végzi az új háztáji kisüzemen, amire élelmiszer-biztonsági engedélyt kapott. Az elmúlt napokban egyedi ízű füstölt kolbászt készített, amibe a mangalica mellett szarvashús is került, a kettő keveréke és fűszerezettsége különleges gasztronómiai élményt nyújt. Szász György szeret kísérletezni, ezért többféle hústársítást kipróbált már kolbászkészítésben, a legsikeresebb a disznó- és marhahúsból készült keverék, amely kellően zsíros, és száraz is a füsttel tartósított hideg-felvágottak választékában.
Nem csak kiváló hústermékeit, hanem szakmai tudását is megbecsülik, ezért sokfelé hívják. Vendéglátónk elmondása szerint nem könnyű az állattartásnak ez az ága. A piacon sok a csaló, aki a gyanútlan embereknek hagyományos disznóhúsból készült árut kínál mangalicatermékként, így aki még nem kóstolt zsírsertésből készült terméket, azt könnyű megtéveszteni. Egyesületi szinten sincs megbízhatóan szabályozva a minőség-ellenőrzés, ezért a vásárlói bizalom csak olyan állattartók iránt marad fenn, akiknek nem csak a termékeit, hanem az állatállományát is megismerik.
A gazdacsalád termeli meg az állatok takarmányát
Fotó: Orbán Orsolya
Szászék vásárlói köre jórészt olyan emberekből áll, akik a búzai portán választják ki a levágásra kerülő disznót, amit helyben dolgoztatnak fel, vagy a húst elszállítják. Van, aki a füstölt áruért jön, más viszont az állatot viszi el: ahány vásárló, annyiféle igény. A búzai portán két-három lejjel kerül többe élősúly-kilogrammonként a mangalicadisznó a hagyományoshoz képest, tehát nem elérhetetlen az ára.
Sok vásárlóm később is megkeres, olyanok, akikből törzsvásárlóim lesznek” – magyarázza a mezőségi gazda.
Füstölő. A legkelendőbb áru a kolbász és a szalonna
Fotó: Makkay József
Szász György szakmai egyesületben, szövetkezetben is tevékenykedik, de elégedetlen társai egy részének a hozzáállásával. Úgy érzi, a hazai gazdatársadalom még nem érett meg a közös munkára, hogy az adott közösségen belül mindenki tiszteletben tartsa a játékszabályokat. Úgy érzi, nincs sok előnye az egyesületi tagságának, ugyanakkor nem vesz részt az állami malacprogramban, amely nem előnyös a mangalicatartó gazdák számára.
A család számára külön kálvária volt az uniós pályázatból épített vendégfogadó körüli hivatali bürokráciával való küzdelem.
A kolozsvári szalonnaként keresett termék az oldalast is tartalmazza
Fotó: Makkay József
Abszurdnak és megalázónak tartja a hivatali packázást, emiatt elment a kedve mindenféle pályázati támogatástól. Az eredeti elképzelés szerint a földbe ágyazott vendégszobák végül saját költségükön elkészültek. Hamarosan megkapják a gasztropont működtetéséhez szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyt is, így a vendégek a farmon levágott és feldolgozott húst is fogyaszthatják.
Buzai látkép. A mezőségi faluban sok portán megmaradt az állattartás
Fotó: Orbán Orsolya
,,A romániai bürokrácia nagy hátráltató tényező, csak kis lépésekkel haladunk előre. Azonban sok visszajelzést kapunk, hogy nem csak a vásárokban, hanem üzletekben is várják a mangalicatermékeket” – magyarázza búcsúzóul vendéglátónk. Meggyőződése, hogy a mangalicahús piaca Romániában is felfut az egészséges élelmiszerek iránt érdeklődő fogyasztók folyamatos számbeli növekedésével.
Kóstoló. A mangalicatermékek ízét semmilyen más disznóhússal nem lehet összehasonlítani
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!