Az európai uniós tagállamok tejtermelőinek megsegítéséről döntött hétfőn az Európai Bizottság. A csődhelyzetbe került tejágazat megmentésére megszavazott összeget szeptember folyamán osztják el a tagországok között.
2015. szeptember 11., 18:362015. szeptember 11., 18:36
A tejágazat hazai lejtmenetéről több ízben is írtunk. A tejfeldolgozó vállalatok vezetőinek legsötétebb jóslatai is bejöttek: ha nem lesz sürgős állami beavatkozás, egy-két éven belül a hazai vállalatok túlnyomó többségben csak import tehéntejet fognak feldolgozni. A gazdáknak kínált 50-70 banis literenkénti tejár az önköltséget sem fedezi, így sok gazda mindössze pár száz lejért vesztegeti tehenét a vásárokban.
A tragikusan rossz romániai helyzetnél valamivel jobban álló kelet-európai országokban is nagy gondot okozott a régebben bevezetett uniós tejkvóta idei megszűnése, ami a kelet-európai piacok nyugati tejjel történő elárasztását és az őshonos termelők hátrányát okozta. Sok időbe tellett, amíg a gondok Brüsszelben is visszhangra találtak: az Európai Bizottság összesen 500 millió eurós intézkedéscsomagot fogadott el a tej- és a szintén nehéz sorban levő sertéságazat megsegítésére.
Nagy István, a budapesti Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az uniós országok agrárminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásáról szólva, az MTI-nek elmondta: „A csomag a tervek szerint a tagállamokra lebontott, célzott támogatási borítékokat tartalmaz majd”. A politikus szerint magyar kérésre került be a tervezett intézkedések közé, hogy a tagállamoknak 50 százalék helyett 70 százalékos mértékben nyílik lehetősége a közvetlen kifizetések előlegeit kifizetni a gazdáknak. Ehhez kapcsolódóan a területalapon kifizetett vidékfejlesztési támogatásoknál 75 százalék helyett 85 százalék előleg jár október 16-tól. Ez a hazai tehéntartó gazdák és agrárvállalkozók számára is jó hír. Az uniós keretből azok a feldolgozók is részesülnek, akik termékeiket szeretnék exportálni egy unión kívüli, harmadik országba.
Az Európai Unió által elfogadott gyorssegély részletei egyelőre nem ismertek. „Addig nem hozható megalapozott döntés, amíg nem ismerjük az 500 milliós keretösszeg tagállamok és intézkedések közötti felosztását” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint minél előbb ki kell dolgozni az elosztási kritériumok részletszabályait is.
A tagállamok nyomásának engedve a hétfői ülés végén az Európai Bizottság illetékesei bejelentették, hogy még a hét folyamán kidolgozzák a részletszabályokat, amelyeket a mezőgazdasági miniszterek szeptember 15-én vitatnak majd meg luxembourgi informális találkozójukon. Nagy István előrelépésként értékelte a brüsszeli megbeszélést, és elmondta: a fő hangsúly most a tejtermelők megsegítésén van, mert ők már lassan önköltségi áron sem tudják eladni terméküket. Utalva az agrárminiszteri ülés előtti brüsszeli heves utcai demonstrációra, kiemelte: az uniós tisztségviselőknek meg kell hallaniuk a termelők hangját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!