
Jelenleg közvitán van a várhatóan januártól életbe lépő új közalkalmazotti bértörvény
Fotó: Orbán Orsolya
Felzúdulást okozott a romániai társadalomban a készülő közalkalmazotti bértörvény. Az ok: miközben egy ország nyögi a megszorítások súlyát, és a legtöbben nem remélhetnek magasabb fizetést vagy nyugdíjat, a kormány által kidolgozott törvénytervezet éppen a közigazgatás csúcsán lévőknek hoz jelentős fizetésemelést. Bár a kormány azt állítja, hogy a reform célja a közszféra egyenlőtlenségeinek csökkentése és egy kiszámíthatóbb bérmechanizmus létrehozása, közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a bértörvény fokozhatja a közszféra strukturális problémáit, és további nyomást gyakorolna az állami költségvetésre.
2026. május 27., 19:082026. május 27., 19:08
2026. május 27., 19:102026. május 27., 19:10
Várhatóan 2027. január elsejétől lép érvénybe az új közalkalmazotti bértörvény, aminek elfogadása miatt alaposan a kormány képviselőinek körmére égett a gyertya, mert a téma mérföldkövet jelent az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Románia rendelkezésére álló európai uniós pénzforrások lehívásánál. Az elmúlt időszakban a bértörvény kapcsán folyamatosan azt hangsúlyozták a kormánypártok képviselői, hogy a jelszó a méltányosság, illetve arról biztosították az érintetteket, hogy a közszférában senkinek nem fog csökkenni a fizetése. Most mégis heves reakciókat váltott ki a közvitára bocsátott tervezet, sokan éppen a méltánytalanságot róják fel a Bolojan-kabinetnek.
hiszen eközben a kormány folyamatosan megszorításokról, a nyugdíjak befagyasztásáról és a közkiadások korlátozásáról beszél.

A romániai közalkalmazottak valamivel több mint felének hozhat fizetésemelést a készülő bértörvény, amelynek hatályba lépését az is sürgeti, hogy fontos mérföldkő az országos helyreállítási tervben (PNRR).
Az egységes bérrendszerről szóló törvénytervezet jelentős emeléseket ír elő számos közalkalmazotti kategória számára, beleértve a tisztségviselőket, minisztereket, parlamenti képviselőket és a helyi választott tisztségviselőket is. A kormány állítása szerint a reformra azért van szükség, hogy megszüntessék a rendszer egyensúlytalanságait, és teljesítsék a PNRR keretében vállalt célokat.
A közvitára bocsátott jogszabályjavaslat teljesen megváltoztatja a költségvetési alkalmazottak bérének kiszámítását:
Az Adevărul.ro portál elemzése szerint bizonyos esetekben a módosítások akár 25 százalékos bruttó béremelést is eredményeznek, noha Dragoş Pîslaru pénzminiszter az egységes bérrendszerről szóló új törvényt bemutató sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a fizetésemelések legfeljebb 22 százalékosak lesznek.
„Az alapbérek és a havi (medián) bérek a legtöbb beosztás esetében (99,6%, illetve 57,6%) emelkedni fognak a besorolási rendszerben való újrapozicionálásuknak megfelelően: minél nagyobb a hierarchiában való előrelépés, annál inkább nő a bérszint. Átlagosan az alapbérek 22 százalékkal emelkednek a polgári foglalkozási csoportok szintjén” – magyarázta Pîslaru.
A honatyák fizetését szépen megemelné az új bértörvény
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres

A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.
Az új törvény elsősorban a politikai osztályt és az állami apparátus vezetését részesíti előnyben – mutatott rá Adrian Negrescu közgazdász.
– nyilatkozta Adrian Negrescu.
A bukaresti gazdasági-pénzügyi szakértő szerint a reform nem oldja meg a költségvetési rendszer valódi egyensúlytalanságait. Az elemző kifogásolja ugyanakkor, hogy az új törvény nem terjed ki az állami vállalatok vagy más helyi intézmények alkalmazottainak fizetéseire.
„Az egységes bértörvény pótcselekvés csupán. Nem oldja meg a költségvetési rendszer egyenlőtlenségeit, lásd például azt a tényt, hogy nem vonatkozik az állami vállalatok, hatóságok és más úgynevezett autonóm intézmények alkalmazottaira sem, akiket szintén közpénzből fizetnek. Ott a fizetési szint hatalmas, és egyes esetekben meghaladja a hasonló intézmények regionális átlagkeresetét” – tette hozzá.
Negrescu „nagyon rosszul választott időpontról” beszél, hiszen „2027-ben megszorításokat kérnek az emberektől, a nyugdíjakat és a gyermekek után járó támogatásokat befagyasztják, a tisztviselők pedig emelik a saját fizetéseiket”. Emellett gondot okoz az új bérek finanszírozása is.
„ Honnan szerez a kormány további 8 milliárd lejt a 167 milliárd mellett, amelyet évente fizet a közalkalmazottaknak, főként hitelekből? Ez fenntarthatatlan kiadás, ezért úgy gondolom, hogy ennek a törvénynek nagy problémát kell megoldania – vagy több évre befagyasztja a fizetéseket, amíg gazdaságilag talpra állunk, vagy széles körű létszámleépítéseket fog kieszközölni a költségvetési kiadások csökkentése érdekében” – figyelmeztetett Adrian Negrescu.

Az elnöki hivatal – mint arról beszámoltunk – pénteken diadalmasan közölte, hogy a korábbi koalíció pártjai megállapodtak a közalkalmazotti bértörvényről.
Hasonló kritikát fogalmazott meg Radu Nechita közgazdász is, aki ugyanakkor úgy véli, hogy a közszféra fő problémája nem csupán a bérek szintjére szorítkozik, hanem a közszféra méretére is, és a kormány által belebegtetett költségcsökkentési intézkedések ellenére az állami kiadások évről évre tovább emelkedtek.
Az elemző szerint nem dolgozik meg mindenki a pénzéért a közszférában
Fotó: Pixabay
„A kormány bevezette az állami kiadások ellenőrzésére irányuló intézkedéseket, ennek ellenére azok összege, még euróban kifejezve is, évről évre nőtt. A szándék legalábbis jó irányba mutat” – fogalmazta meg Radu Nechita, aláhúzva, hogy
„A közszférában az üzleti szektor lehetőségeihez képest túl sokan dolgoznak. A közszférában a foglalkoztatási helyzet nem egységes: vannak olyan ügynökségek, amelyek látszólag elengedhetetlenek, de ahol a bélyegzőket csak formálisan nyomják le, felelősség nélkül, és néha cserébe néhány cipősdoboz megtöltéséért. Egyes területeken létszámhiány van, máshol létszámfelesleg.
Sem a közszféra béremelései, sem a bérek válogatás nélküli csökkentései nem oldják meg a strukturális problémákat” – magyarázta az egyetemi oktató.
Ami a kiadások, valamint a közigazgatásban történő alkalmazások korlátozását illeti, a közgazdász arra figyelmeztet, hogy a rendszeren belüli ellenállás megakadályozhatja a reformok végrehajtását. „A szándék jó, de ütközik a rendszerben dolgozók kreativitásával, ők igyekezni fognak kijátszani az ilyen intézkedéseket, sőt megpróbálják eltávolítani a pozíciójukból azokat, akik (a megszorítások – szerk. megj.) végrehajtását szorgalmazzák” – összegzett Radu Nechita.

Az élelmiszer- és energiaárak, a lakbér és a banki törlesztőrészletek emelkedése egyre nagyobb mértékben befolyásolja negatívan az emberek életét Romániában, és egy felmérés szerint a munkavállalók több mint fele elégedetlen a fizetésével.
Az alapvető élelmiszerek árréssapkája nem kezelte a megélhetési válság valódi okait – állapítják meg legfrissebb elemzésükben a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői.
Románia gazdasága a stagnálás küszöbére érkezett. Ez a helyzet nem lehet meglepő. A nagy költségvetési és külső hiányokra épülő gazdasági növekedés fenntarthatatlan volt, és nem is folytatódhatott volna az elmúlt évtized tempójában.
Miközben Romániában jut ezer lakosra az egyik legkevesebb vállalkozás, egy ismert román gazdasági elemző azt mondja, a piac jelenlegi állapotában nem feltétlenül jelent rossz hírt, hogy egyes cégek „felszívódnak”.
Bár hamarosan meg kell hozni a döntést a minimálbér 2026-os szintjéről, az elmúlt időszakban egyáltalán nem közeledtek az álláspontok.
Az online vásárlások jelentős része nem előre megtervezett döntés eredménye. Egy termék, amely nem szerepelt a bevásárlólistán, gyakran néhány másodperc alatt a kosárban landol. Ezt nevezzük impulzusvásárlásnak.
A Bolojan-kormány, sőt Ilie Bolojan miniszterelnök is túlélte a vasárnap leszavazott négy bizalmatlansági indítványt. A helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, miután kiderült, hogy a költségvetési hiány jóval magasabb az ismert 9,3 százal&eacut
Általános drágulásokkal köszön be az augusztus. Ugyanis – ha csak az ellenzék által meglebegtetett bizalmatlansági indítvány nem jár sikerrel, és erre jelen pillanatban nem sok esély mutatkozik.
Ma Lengyelország GDP-je közel 1 000 milliárd euró, mintegy háromszorosa a romániainak. Holott 1990-ben Lengyelország is olyan mélyről indult, mint sok mást posztszocialista ország, csak idejében elvégezték a Romániában elmaradt szerkezeti reformokat.
Bár az elmúlt években jelentős beruházások történtek a marosvásárhelyi reptéren, az utaslétszám növekedése nem volt ezzel arányos. Új utasterminált építettek, és most de minimis támogatással próbálják ösztönözni a légitársaságokat.
Iancu Guda közgazdasági szakértőként és véleményformálóként számost tanulmányt közölt a román gazdaságról, a közszféra gyökeres átalakításának szükségességéről. A republica.ro portálon közzétett pénzügyi elemzés az új kormányprgramot mutatja be.
szóljon hozzá!