Manapság még kevesebbet sikerül félretenni a fizetésből
Fotó: Orbán Orsolya
Az élelmiszer- és energiaárak, a lakbér és a banki törlesztőrészletek emelkedése egyre nagyobb mértékben befolyásolja negatívan az emberek életét Romániában, és egy felmérés szerint a munkavállalók több mint fele elégedetlen a bérével. A növekvő megélhetési költségek mellett nem csoda, hogy a fizetésből nagyon keveset lehet félretenni, ha egyáltalán sikerül. Egy másik közvélemény-kutatás szerint a legtöbben a holnaptól való félelemből takarítanak meg kisebb-nagyobb összegeket.
2026. május 22., 07:592026. május 22., 07:59
Egyre nehezebben viselik a pénzügyi nyomást a romániai munkavállalók az Undelucram.ro platform által több mint 5100 alkalmazott körében végzett felmérés eredményei szerint. A közvélemény-kutatás során megkérdezettek közel 35 százaléka azt mondta, hogy a fizetésük csak az alapvető kiadásokat fedezi, vagy egyáltalán nem elég, míg további 43,5% szerint csak akkor tudnak tisztességesen megélni, ha nagyon odafigyelnek a kiadásaikra.
Az átlagos romániai számára ez azt jelenti, hogy a törlesztőrészletek, a közüzemi számlák és az alapvető bevásárlások kifizetése után nagyon kevés pénz marad megtakarításra, nyaralásra vagy váratlan kiadásokra.
Az elmúlt évek áremelkedései erősen befolyásolják a vásárlóerőt. A felmérés szerint az emberek 44,8 százaléka mondja azt, hogy fő pénzügyi stresszforrásuk a fizetés és a megélhetés tényleges költsége közötti különbség.
Egyre többen panaszkodnak:
A jelzáloghitelt törlesztők arra panaszkodtak, hogy az elmúlt évek törlesztőrészlet-emelkedése jelentősen megterhelte havi költségvetésüket.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
A fizetésekkel való elégedetlenség a munkaerőpiacon is kezd meglátszani a Playtech.ro portálnak a felmérés eredményeit feldolgozó elemzése szerint. A válaszadók 57 százaléka ugyanis azt vallotta: nyitott arra, hogy a következő hat hónapban munkahelyet váltson. Közülük:
Nagyon be kell osztani a fizetést, hogy ki lehessen húzni a következőig
Fotó: Orbán Orsolya
A válaszadók több mint fele szerint fizetésük alacsonyabb a piaci átlagnál, összehasonlítva más, hasonló tapasztalattal rendelkező munkavállalókkal:
A felmérés egy fontos változást is mutat az emberek mesterséges intelligenciáról alkotott véleményében. A romániai lakosság egy része a mesterséges intelligenciát a termelékenységet szolgáló hasznos eszköznek tekinti, de
Különösen a szabadúszók és az olyan területeken dolgozók, mint a dizájn, a tartalomkészítés vagy a szövegírás mondják, hogy máris elveszítik ügyfeleiket a mesterséges intelligencián alapuló eszközök miatt.
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy sok munkavállaló az elbocsátásoktól és a gazdasági bizonytalanságtól való félelemben él. Más szavakkal: a válaszadók több mint fele állítja azt, hogy bizonyos mértékben aggódik a munkahelye biztonsága miatt. A folyamatos áremelkedések és a gazdasági nyomás közepette pedig egyre többen próbálnak jobban fizető állást találni, vagy olyan megoldásokat keresni, amelyekkel stabilizálhatják megélhetésüket.
Azt, hogy mennyire domináns a bizonytalanságérzet, egy másik, az Evz.ro portál által csütörtökön ismertetett felmérés is alátámasztja. Annak egyik fő konklúziója ugyanis az, hogy
Azt pedig, hogy mennyire nehéz félretenni a jelenlegi árak és fizetések mellett, szintén kidomborítja a Wisemetry Research által a Tavex Románia megbízásából 2026 áprilisában készített közvélemény-kutatás is, amelynek eredményei szerint tíz romániaiból mindössze négynek vannak megtakarításai vagy aktív befektetései.
Ugyanakkor az inflációs nyomás és a magas megélhetési költségek csökkentik a lakosság megtakarítási képességét.
A közvélemény-kutatás szerint azok közül, akiknek sikerül félretenni, a 86 százaléka azt mondja, hogy a fő mozgatórugót egy esetleges vészhelyzet vagy nehéz időszak fenyegetése jelenti.
A válaszadók átlagosan a jövedelmük körülbelül 12 százalékát takarítják meg, de tízből hatan havonta legfeljebb 10 százalékot tesznek félre. Az elemzés kiemeli a nők és a férfiak közötti különbségeket is, utóbbiak általában nagyobb megtakarítással rendelkeznek.
Enni kell. Az alapvető kiadásokra el is megy a havi fizetés nagy része
Fotó: Orbán Orsolya
A pénzügyi ellenállóképesség a lakosság jelentős részénél továbbra is alacsony. A pénzt félretevők közel egyharmada ismerte el, hogy kevesebb mint három hónapig tudná fedezni kiadásait, ha elveszítené fő jövedelemforrását. További 31% három és öt hónap közötti időszaknyit tudna kitartani.
A felmérésből ugyanakkor arra is fény derül, hogy a romániai polgárok a biztonságosnak és könnyen hozzáférhetőnek tartott megtakarítási formákat részesítik előnyben. Körülbelül 60% használ megtakarítási számlát vagy bankbetétet, 42% tart készpénzt otthon, míg 39% folyószámlát használ megtakarításai kezelésére.
A válaszadók közel 29 százaléka rendelkezik önkéntes magánnyugdíjjal, 26 százalékuk ingatlanbefektetésekkel, míg 17 százalékuk befektetési alapokba fektet be.
Az emberek amúgy aranyat és az ingatlanokat továbbra is a pénz értékvesztése elleni védekezés eszközének tekintik.
Bár a résztvevők 43 százaléka állítja, hogy rendszeresen takarít meg, a pénzügyi fegyelem nagymértékben függ a jövedelem stabilitásától. A magasabb jövedelmű és felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek sikerül rendszeresebben megtakarítaniuk, míg a lakosság többi része csak alkalmanként tesz félre pénzt.
Legalábbis a megkérdezettek egyharmada vélekedik úgy, hogy a következő egy évben kevesebbet vagy egyáltalán nem fog tudni megtakarítani, és alig 14% gondolja úgy, hogy többet sikerül majd félretenni.
Az aggodalom legfőbb forrását továbbra is az infláció jelenti. A megtakarítók körülbelül 74 százaléka azt mondja, hogy aggódik a pénz értékvesztése miatt, 56 százalékuk pedig közölte, hogy a több megtakarítás érdekében csökkentené a nyaralásra, a városi szórakozásra vagy más, nem alapvető tevékenységekre fordított kiadásait.
Az elemzés készítőinek konklúziója szerint a romániai háztartások megtakarítási rátája –1%, ami azt jelenti, hogy a lakosság átlagosan többet költ, mint amennyit megtakarít. Az Európai Unió szintjén a megtakarítási ráta átlaga nagyjából 15%.
Az élelmiszer- és energiaárak tartósan magas szintje mellett szinte minden háztartás keresi a spórolás lehetőségeit. Összegyűjtöttünk öt, Romániában, Erdélyben is elterjedt hétköznapi „trükköt”, és megvizsgáltuk, mennyire hatékonyak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!