
Manapság még kevesebbet sikerül félretenni a fizetésből
Fotó: Orbán Orsolya
Az élelmiszer- és energiaárak, a lakbér és a banki törlesztőrészletek emelkedése egyre nagyobb mértékben befolyásolja negatívan az emberek életét Romániában, és egy felmérés szerint a munkavállalók több mint fele elégedetlen a bérével. A növekvő megélhetési költségek mellett nem csoda, hogy a fizetésből nagyon keveset lehet félretenni, ha egyáltalán sikerül. Egy másik közvélemény-kutatás szerint a legtöbben a holnaptól való félelemből takarítanak meg kisebb-nagyobb összegeket.
2026. május 22., 07:592026. május 22., 07:59
Egyre nehezebben viselik a pénzügyi nyomást a romániai munkavállalók az Undelucram.ro platform által több mint 5100 alkalmazott körében végzett felmérés eredményei szerint. A közvélemény-kutatás során megkérdezettek közel 35 százaléka azt mondta, hogy a fizetésük csak az alapvető kiadásokat fedezi, vagy egyáltalán nem elég, míg további 43,5% szerint csak akkor tudnak tisztességesen megélni, ha nagyon odafigyelnek a kiadásaikra.
Az átlagos romániai számára ez azt jelenti, hogy a törlesztőrészletek, a közüzemi számlák és az alapvető bevásárlások kifizetése után nagyon kevés pénz marad megtakarításra, nyaralásra vagy váratlan kiadásokra.
Az elmúlt évek áremelkedései erősen befolyásolják a vásárlóerőt. A felmérés szerint az emberek 44,8 százaléka mondja azt, hogy fő pénzügyi stresszforrásuk a fizetés és a megélhetés tényleges költsége közötti különbség.
Egyre többen panaszkodnak:
A jelzáloghitelt törlesztők arra panaszkodtak, hogy az elmúlt évek törlesztőrészlet-emelkedése jelentősen megterhelte havi költségvetésüket.

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
A fizetésekkel való elégedetlenség a munkaerőpiacon is kezd meglátszani a Playtech.ro portálnak a felmérés eredményeit feldolgozó elemzése szerint. A válaszadók 57 százaléka ugyanis azt vallotta: nyitott arra, hogy a következő hat hónapban munkahelyet váltson. Közülük:
Nagyon be kell osztani a fizetést, hogy ki lehessen húzni a következőig
Fotó: Orbán Orsolya
A válaszadók több mint fele szerint fizetésük alacsonyabb a piaci átlagnál, összehasonlítva más, hasonló tapasztalattal rendelkező munkavállalókkal:
A felmérés egy fontos változást is mutat az emberek mesterséges intelligenciáról alkotott véleményében. A romániai lakosság egy része a mesterséges intelligenciát a termelékenységet szolgáló hasznos eszköznek tekinti, de
Különösen a szabadúszók és az olyan területeken dolgozók, mint a dizájn, a tartalomkészítés vagy a szövegírás mondják, hogy máris elveszítik ügyfeleiket a mesterséges intelligencián alapuló eszközök miatt.

Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy sok munkavállaló az elbocsátásoktól és a gazdasági bizonytalanságtól való félelemben él. Más szavakkal: a válaszadók több mint fele állítja azt, hogy bizonyos mértékben aggódik a munkahelye biztonsága miatt. A folyamatos áremelkedések és a gazdasági nyomás közepette pedig egyre többen próbálnak jobban fizető állást találni, vagy olyan megoldásokat keresni, amelyekkel stabilizálhatják megélhetésüket.
Azt, hogy mennyire domináns a bizonytalanságérzet, egy másik, az Evz.ro portál által csütörtökön ismertetett felmérés is alátámasztja. Annak egyik fő konklúziója ugyanis az, hogy
Azt pedig, hogy mennyire nehéz félretenni a jelenlegi árak és fizetések mellett, szintén kidomborítja a Wisemetry Research által a Tavex Románia megbízásából 2026 áprilisában készített közvélemény-kutatás is, amelynek eredményei szerint tíz romániaiból mindössze négynek vannak megtakarításai vagy aktív befektetései.
Ugyanakkor az inflációs nyomás és a magas megélhetési költségek csökkentik a lakosság megtakarítási képességét.
A közvélemény-kutatás szerint azok közül, akiknek sikerül félretenni, a 86 százaléka azt mondja, hogy a fő mozgatórugót egy esetleges vészhelyzet vagy nehéz időszak fenyegetése jelenti.
A válaszadók átlagosan a jövedelmük körülbelül 12 százalékát takarítják meg, de tízből hatan havonta legfeljebb 10 százalékot tesznek félre. Az elemzés kiemeli a nők és a férfiak közötti különbségeket is, utóbbiak általában nagyobb megtakarítással rendelkeznek.
Enni kell. Az alapvető kiadásokra el is megy a havi fizetés nagy része
Fotó: Orbán Orsolya
A pénzügyi ellenállóképesség a lakosság jelentős részénél továbbra is alacsony. A pénzt félretevők közel egyharmada ismerte el, hogy kevesebb mint három hónapig tudná fedezni kiadásait, ha elveszítené fő jövedelemforrását. További 31% három és öt hónap közötti időszaknyit tudna kitartani.
A felmérésből ugyanakkor arra is fény derül, hogy a romániai polgárok a biztonságosnak és könnyen hozzáférhetőnek tartott megtakarítási formákat részesítik előnyben. Körülbelül 60% használ megtakarítási számlát vagy bankbetétet, 42% tart készpénzt otthon, míg 39% folyószámlát használ megtakarításai kezelésére.
A válaszadók közel 29 százaléka rendelkezik önkéntes magánnyugdíjjal, 26 százalékuk ingatlanbefektetésekkel, míg 17 százalékuk befektetési alapokba fektet be.
Az emberek amúgy aranyat és az ingatlanokat továbbra is a pénz értékvesztése elleni védekezés eszközének tekintik.
Bár a résztvevők 43 százaléka állítja, hogy rendszeresen takarít meg, a pénzügyi fegyelem nagymértékben függ a jövedelem stabilitásától. A magasabb jövedelmű és felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek sikerül rendszeresebben megtakarítaniuk, míg a lakosság többi része csak alkalmanként tesz félre pénzt.
Legalábbis a megkérdezettek egyharmada vélekedik úgy, hogy a következő egy évben kevesebbet vagy egyáltalán nem fog tudni megtakarítani, és alig 14% gondolja úgy, hogy többet sikerül majd félretenni.
Az aggodalom legfőbb forrását továbbra is az infláció jelenti. A megtakarítók körülbelül 74 százaléka azt mondja, hogy aggódik a pénz értékvesztése miatt, 56 százalékuk pedig közölte, hogy a több megtakarítás érdekében csökkentené a nyaralásra, a városi szórakozásra vagy más, nem alapvető tevékenységekre fordított kiadásait.
Az elemzés készítőinek konklúziója szerint a romániai háztartások megtakarítási rátája –1%, ami azt jelenti, hogy a lakosság átlagosan többet költ, mint amennyit megtakarít. Az Európai Unió szintjén a megtakarítási ráta átlaga nagyjából 15%.

Az élelmiszer- és energiaárak tartósan magas szintje mellett szinte minden háztartás keresi a spórolás lehetőségeit. Összegyűjtöttünk öt, Romániában, Erdélyben is elterjedt hétköznapi „trükköt”, és megvizsgáltuk, mennyire hatékonyak.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
szóljon hozzá!