
Az egész ingatlanpiacot meghackelheti a kataszteri hivatalt ért kibertámadás
Fotó: Tuchiluș Alex
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás a lakáspiac élénkülésének időszakában történt, hatásai pedig az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások. A legnagyobb bajban persze továbbra is azok vannak, akik a kedvezményes áfakulcs megszűnése miatt aggódnak. A kormány nem siet a megoldásjavaslattal, a gazdasági miniszter szavai szerint kivárják, hogy orvosolják a kataszteri hivatalnál felmerült problémákat.
2026. július 21., 14:042026. július 21., 14:04
2026. július 21., 14:572026. július 21., 14:57
A Crosspoint Real Estate közleménye szerint az év első három hónapjában 16,6 százalékkal csökkent a lakásügyletek száma 2025 azonos időszakához képest, de áprilisban, májusban és júniusban 2,2, majd közel 16, illetve több mint 26 százalékos éves növekedést jegyeztek fel. Most viszont egy héttel a kataszteri hivatalt ért kibertámadás után továbbra sem elérhetők a telekkönyvi kivonatok és a telekkönyvezések, amelyek nélkül egyetlen ingatlanügylet sem zárható le.
Vagyis az ANCPI-nél kialakult válság már túlmutat az áfaemelkedéssel kapcsolatos kérdésen – húzta alá Oana Popescu, az ingatlanos cég lakóingatlan-üzletágának vezetője, arra utalva, hogy közvetlenül a leállás után elsősorban az szült aggodalmat, hogy a kataszteri hivatal informatikai rendszerei néhány nappal augusztus 1-je előtt bénultak le, amikor 9 százalékról 21 százalékra emelkedik az áfa azoknál az új lakásoknál, amelyekre 2025. augusztus 1-je előtt kötöttek előszerződést, és amelyek után 20 százalékos előleget fizettek. A többletköltség lakásonként akár 14 000 euró is lehet.
„Minden olyan irat beszerzése elakadt, amely telekkönyvi kivonattól vagy telekkönyvezéstől függ. A késések nemcsak az adásvételi szerződések aláírását, hanem az engedélyezési dokumentációkat és az egész tranzakciós láncot érintik” – idézte az Agerpres hírügynökség Oana Popescut.
Az ingatlanpiaci tanácsadó ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a fennakadás két hétnél tovább tart, jelentősen nő a kockázat: a vevők kételkedni kezdenek, más ajánlatokat néznek, és felmerül bennük, hogy tényleg jó árat választottak-e. Ezek az érzelmi reakciók szerinte olyan ügyletek meghiúsulásához is vezethetnek, amelyek egyébként lezárultak volna.

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Az áfa emelkedése miatt aggódóknak viszont közben ketyeg az óra, hiszen már egy hete egyetlen tranzakcióit sem sikerült nyélbe ütni, és vészesen közeleg a július 31-ei határidő. A mielőbbi megoldásra váró vásárlók ügyét felkarolta a romániai könyvelők, adó- és könyvvizsgálók munkáltatói szövetsége (PACT) is, amelynek tagjai azt kérik a pénzügyminisztériumtól, hogy egy évvel, 2027. július 31-ig hosszabbítsák meg a 9 százalékos kedvezményes áfakulcsra jogosult lakások átadásának határidejét. A szervezet hangsúlyozza, hogy
Ha nem sikerül orvosolni a kataszteri hivatalnál felmerül problémát, az előszerződés ellenére is az új áfakulcs alapján kell fizetni
Fotó: Pexels
A PACT szerint a lakás átadásának időpontja számos olyan tényezőtől függ, amelyekre a vevőnek nincs ráhatása, például a munkálatok befejezése, az építmény átvétele, a kataszteri dokumentáció megszerzése, a földhivatali bejegyzés, a közműhálózatra való csatlakozás és a közjegyzői formalitások. „A 2026. július 31-i határidő szigorú alkalmazása oda vezethet, hogy azok az adófizetők veszítik el a 9 százalékos kedvezményes áfakulcsot, akik betartották az összes, saját befolyásuk alá tartozó jogi feltételt, de olyan technikai és adminisztratív tényezőktől függenek, amelyek nem a saját magatartásukon múlik” – foglalta össze a szervezet.
A PACT is felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a pénzügyi hatások jelentősek lehetnek a vásárlók számára. Számításaik szerint egy olyan lakás esetében, amelynek maximális támogatható értéke 600 000 lej (áfa nélkül), az áfa 9 százalékos kulcs mellett 54 000 lej, 21 százalékos kulcs mellett viszont 126 000 lej.
– húzta alá a szervezet.

Az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) szolgáltatásai jelenleg nem érhetők el – közölte hétfőn az intézmény.
Kiállt a határidő szorításában élők mellett Niculina Stelea, a Románia Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora is, aki a Mediafax szerint kérvényt nyújtott be a szenátus és a képviselőház állandó bizottságához a parlament összehívására. Szerinte a helyzet rendezése kétféleképpen valósítható meg:
Emellett az AUR szenátor felszólította a kormányt, a pénzügyminisztériumot és az ANCPI-t, hogy sürgősségi eljárás keretében nyújtsanak be a parlamentnek egy elemzést, amely tartalmazza:
Miközben az aggodalmak már egy hete fokozódnak, hétfőig kellett várni, hogy megszólaljon valaki a bukaresti kormány részéről, bár konkrétummal egyelőre Irineu Darău gazdasági miniszter sem mondott a Digi 24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában.
A tárcavezető kijelentette, hogy
Arra a kérdésre, hogy a hatóságok fontolóra veszik-e a lakásokra vonatkozó 9 százalékos áfakulcs alkalmazási időszakának meghosszabbítását, tekintettel arra, hogy az ingatlanügyletek leálltak, Darău azt válaszolta, hogy a problémákat külön kell kezelni: először a technikai problémát kell megoldani, majd jogi megoldást kell találni.
„Az ANCPI esetében természetesen a problémát a lehető leggyorsabban meg kell oldani, figyelembe véve az összes szükséges technikai korlátozást, és természetesen a döntéshozói szinten utána meg kell vizsgálnunk, hogy ez az időszak milyen hatással volt a potenciális vásárlókra. És megoldásokat kell találnunk, akár kormányzati, akár parlamenti szinten” – nyilatkozta a miniszter.
„Az ANCPI számára jelenleg az a prioritás, hogy a problémát a lehető leggyorsabban megoldja, majd természetesen meg kell vizsgálnunk, hogy mi a jogilag megfelelő megoldás ebben az időszakban, amikor a kormány hatásköre korlátozott” – tette hozzá Darău.
Arra a kérdésre, hogy egy ilyen intézkedést a kormány hozhat-e meg, vagy rendkívüli parlamenti ülésszakra lenne szükség, a miniszter azt válaszolta, hogy nem nyilváníthat véleményt egyoldalúan, de emlékeztetett arra, hogy „a következő napokban vagy legkésőbb a következő hetekben” mindenképp lesz rendkívüli ülésszak az országos helyreállítási tervvel (PNRR) kapcsolatos sürgős ügyek miatt.
– szögezte le Irineu Darău. Elmondása szerint a helyzetet „széles körű politikai szinten” kellene megvitatni, de csak a technikai probléma megoldása után.
Azt, hogy mikor lesz pontosan a rendkívüli ülésszak, egyelőre nem lehet tudni, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mindenesetre azt szeretne, ha már jövő héten összeülne a képviselőház és a szenátus, hogy elfogadják a PNRR szempontjából rendkívül fontos hat jogszabályt.
Grindeanu egyúttal arra kérte a szenátus elnökét, hogy a felsőházban is ugyanettől az időponttól hívjon össze rendkívüli ülésszakot.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hangsúlyozta, az elfogadásra váró jogszabályok zömét – köztük az országos helyreállítási tervhez kapcsolódó, valamint az állam működésének helyreállítása szempontjából sürgős tervezeteket – a szenátusnak kell megvitatnia első házként.
Mint ismeretes, az ANCPI július 15-én jelentette be, hogy kibertámadás érte, amely az intézmény történetének legsúlyosabb leállását okozta. A hivatal szerint az informatikai rendszereiben tárolt adatok biztonságban vannak, és nem sérültek az incidensben.
Egyelőre dolgoznak a kataszteri hivatal IT-rendszerének helyreállításán
Fotó: Gábos Albin
Az ANCPI hétfőn ugyanakkor közölte: a technikai csapatai kiberbiztonsági szakértőkkel együttműködve helyreállítási, ellenőrzési és védelmi intézkedések megerősítésére irányuló tevékenységeket végeznek, hogy a szolgáltatások a lehető legbiztonságosabb körülmények között indulhassanak újra.
Azt is közölte, hogy jelenleg több helyszínen tárolt biztonsági másolatok segítségével állítja helyre az adatbázist.
ahogyan az egyes komponenseket ellenőrzik, biztonságossá teszik és kiberbiztonsági szempontból validálják, hogy működésük a lehető legnagyobb biztonság és stabilitás mellett történhessen – mutatott rá az ANCPI.
Az informatikai infrastruktúra helyreállítási folyamata összetett, és az illetékes hatóságokkal közösen kidolgozott terv szerint folytatódik.
Az ANCPI azt is megerősítette, hogy büntetőjogi nyomozás folyik az ügyben. „Jelenleg nem közölhetők hivatalos következtetések a vizsgálat tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatban. Bármely ezzel kapcsolatos információt a szakértői vizsgálatok befejezése után, az illetékes hatóságok következtetései alapján fogunk közzétenni, amennyiben azok nyilvánosságra hozhatók” – közölte az ügynökség.
Az ANCPI felhívta a figyelmet arra, hogy a nyilvánosságban keringő, a kibertámadás állítólagos következményeire vonatkozó információk nem hivatalos forrásokból származnak, és sem a valóságot, sem a nyomozás jelenlegi állását nem tükrözik. A nem ellenőrzött információk terjesztése zavart kelthet, és ronthatja a közvélemény bizalmát az állami intézmények iránt – állítja a hatóság.

Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.

Az ingatlanvásárlást tervezők az idei harmadik negyedévben siettették a döntésüket – ez a tendencia néhány kivételtől eltekintve Románia-szerte megfigyelhető volt.
Egyre borúsabb képet mutat a román gazdaság: az elmúlt időszakban sorra rontották a növekedési kilátást a nemzetközi pénzintézetek és intézmények, ahogy a gazdasági elemzők is. A recesszió fenyegetése Damoklész kardjaként lebeg a román gazdaság felett.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
Felzúdulást váltott ki a romániai társadalomban a készülő közalkalmazotti bértörvény, miután kiderült, hogy a közméltóságok, magas rangú köztisztviselők fizetése emelkedne, számos társadalmi kategóriájé viszont érintetlen maradna.
Az alapvető élelmiszerek árréssapkája nem kezelte a megélhetési válság valódi okait – állapítják meg legfrissebb elemzésükben a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői.
Románia gazdasága a stagnálás küszöbére érkezett. Ez a helyzet nem lehet meglepő. A nagy költségvetési és külső hiányokra épülő gazdasági növekedés fenntarthatatlan volt, és nem is folytatódhatott volna az elmúlt évtized tempójában.
Miközben Romániában jut ezer lakosra az egyik legkevesebb vállalkozás, egy ismert román gazdasági elemző azt mondja, a piac jelenlegi állapotában nem feltétlenül jelent rossz hírt, hogy egyes cégek „felszívódnak”.
Bár hamarosan meg kell hozni a döntést a minimálbér 2026-os szintjéről, az elmúlt időszakban egyáltalán nem közeledtek az álláspontok.
Az online vásárlások jelentős része nem előre megtervezett döntés eredménye. Egy termék, amely nem szerepelt a bevásárlólistán, gyakran néhány másodperc alatt a kosárban landol. Ezt nevezzük impulzusvásárlásnak.
A Bolojan-kormány, sőt Ilie Bolojan miniszterelnök is túlélte a vasárnap leszavazott négy bizalmatlansági indítványt. A helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, miután kiderült, hogy a költségvetési hiány jóval magasabb az ismert 9,3 százal&eacut
Általános drágulásokkal köszön be az augusztus. Ugyanis – ha csak az ellenzék által meglebegtetett bizalmatlansági indítvány nem jár sikerrel, és erre jelen pillanatban nem sok esély mutatkozik.
szóljon hozzá!