2014. december 06., 09:322014. december 06., 09:32
Visszafogott becslések szerint is a romániai feketegazdaság mértéke a Bruttó Nemzeti Össztermék (GDP) 25 százaléka, azaz mintegy 25 milliárd eurót – 100 milliárd lejt – tesz ki, de jeles gazdasági szakemberek egy része inkább 30 százalékosra becsüli az ország összbevételéhez viszonyított adóelkerülés nagyságát. Az 1990 óta regnáló kormányok mindenike – szóban legalábbis – már célba vette a gazdasági élet legpusztítóbb vírusának számító feketegazdaságot, számottevő eredményt azonban még senki nem ért el. Azaz voltak periódusok a kétezres években, amikor az államkasszába történő befizetések mértéke a csúcsra járt: 2005-2006-ban a feketegazdaság néhány százalékponttal kisebb volt az azt megelőző, illetve az azt követő évekhez képest.
A legfrissebb becslések szerint a mintegy százmilliárd lejre saccolt romániai feketegazdaságból elsősorban az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és az építőipar profitál. Az első kettő a kijátszott ÁFA-befizetések okán, az építőipar pedig az alkalmazottak be nem vallott bérezése miatt. Szakvélemények szerint az építőiparban a legelterjedtebb a minimálbéren dolgoztatott munkások zsebből történő kifizetése, azaz a munkakönyvben szereplő összeg többszörösét fizeti ki feketén munkavállalójának a munkaadó.
Ha megbízható információk vannak a feketegazdaság mértékéről, összetételéről, a lehetséges bűnelkövetők társadalmi beágyazottságáról, kérdés, hogy a jelenséget megállítani és felszámolni hivatott állami szervek miért nem lépnek? Az ezzel kapcsolatos válaszok igen eltérőek. Az élelmiszeripar legnagyobb ellenségeként számon tartott 2010-es ÁFA-növelés – 19-ről 24 százalékra – minden idők legnagyobb ÁFA-csalását indította el a rendszerváltás után. Az Adóügyi Tanács hatástanulmánya szerint 2010-től az ÁFA-csalás mértéke legalább 4 százalékkal növekedett, azaz az állam semmi pluszbevételt nem nyert a drasztikusan megemelt forgalmi adótól. Nem véletlen, hogy Klaus Johannis gazdasággal kapcsolatos kampányszövegei elsősorban az ÁFA-csökkentésről szóltak. Az államfő szerint a 24 százalékos romániai ÁFA az adócsalás melegágya, miután az áruforgalmi adó megemelése nem társult a pénzügyi ellenőrző szervek hatékonyabb munkájával. A leköszönő államfő, Traian Băsescu szerint a romániai adócsalás fő oka a Pénzügyminisztérium és az alárendeltségében dolgozó pénzügyigazgatóságok politikai kontrollja. Államfői mandátuma alatt Bãsescu többször szóvá is tette az államilag ellenőrzött pénzügyi szervek függetlenségét: szerinte a baj fő oka az, hogy a minisztériumi főosztályoktól lefele haladva a megyei igazgatóságok igazgatói székéig a kormánypártok mindenhová pártkatonákat, és nem kipróbált szakembereket ültetnek. Ezzel magyarázható, hogy nagyon sok cégvezetőnek politikai alapon kegyelmez meg az adóhatóság, míg az ellenzéki pártokkal szimpatizáló vállalkozókat gyakrabban ellenőrzik.
A rosszul működő rendszeren a teljes adóhatóság átszervezése sem segített: a némileg megnövekedett adóbevételek ellenére a becsült feketegazdaság mértéke nem csökkent. Jól mutatja ezt egy szemléletes adat 2013-ból: tavaly az adóhatóság összesen 15 ezer ellenőrzést végzett, és ennek nyomán mintegy 60 millió lejnyi büntetést szabott ki. A feltárt adócsalás miatt okozott kár értéke 941 millió lej volt, amit csak kis mértékben sikerült megtéríteni. Abban a szakértők is egyetértenek, hogy ez az összeg igen kis százaléka a reális feketegazdaság „hozamának”. Amelyet azért sem lehet érdemben felderíteni, mert az adóhatóság csak a hivatalosan bejegyzett cégeket ellenőrzi.
Kocsikereskedésben és szervizben tevékenykedő vállalkozó ismerősöm szerint náluk tavaly öt ellenőrzés volt a pénzügyigazgatóság részéről, miközben pénzügyi nyilvántartásaikat rendben találták. Az ellenőrzések gyakoriságát azért tartja abszurdnak, mert a nyugati kocsikat behozó magánszemélyek ezreit senki nem ellenőrzi, miközben ők havonta legalább két-három kocsit is eladnak feketén anélkül, hogy jövedelemadót vagy ÁFÁ-t fizetnének. Hasonló példák a gazdasági élet minden területéről felsorolhatók.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!