
Barackszüret Székelyhídon. Idén nagy kereslet van a zamatos gyümölcsre
Fotó: Makkay József
A román–magyar határhoz közeli négy hektáros farmján a székelyhídi Püsök István mindent megtermel, amit erdélyi kertészetek kínálnak gyümölcsből és zöldségből. A több lábon álló gazdaság tulajdonosa szerint az időjárás miatt nem érik meglepetések.
2020. augusztus 18., 13:422020. augusztus 18., 13:42
2020. augusztus 18., 16:332020. augusztus 18., 16:33
Javában tart a barackszüret Püsök István székelyhídi farmján. A zamatos gyümölcsöket négy-öt szedő gyűjti ládákba, hogy a gazda másnap reggel eljusson a margittai hetivásárba. Idén különösen nagy kereslet van a barackra, miután a tavaszi fagyok elvitték a kajszitermést. A partiumi magyar városka határában lévő farmon mutatóban termett pár kilónyi kajszi, a veszteséget más fajtákkal ellensúlyozzák.
„Nem véletlenül törekedtem arra, hogy a vidékünkön megtermő összes gyümölcsből ültessek csemetéket a két hektáros gyümölcsösbe.
Választásomban az is fontos szempont volt, hogy a tavaszi fagyok ne tegyék tönkre az egész termést. Mindig maradnak olyan fajták, amivel a fagykárt ellensúlyozni lehet, így nem lesz ráfizetéses az esztendő” – magyarázza vendéglátóm, miközben a tikkasztó melegben a farm útjain zötykölődünk az árnyékot nyújtó csőszkunyhó felé.
Nagyon jó körtetermés ígérkezik a Püsök-farmon
Fotó: Makkay József
Az Érmelléki Gazdák Egyesületének falugazdásza, Laskovics István kísért el a farmra. A város szélén véget érő aszfaltutat köves út váltja fel, de a mezőgazdasági szakember szerint ez alig két éve van így. Esős időben korábban szekérrel is nehéz volt kijönni, az alföldi sárban tengelyig ragadt minden szállító alkalmatosság.
A Püsök-farm mezőgazdasági kisvállalkozás négy hektáron. A terület felén gyümölcsöt termelnek, a másik fele zöldséges. Püsök Istvánnak egészségi okok miatt kellett felhagynia korábbi szakmájával, és hosszas keresgélés után kötelezte el magát a kertészkedés mellett, pedig gyerekkorában nem szerette a földművességet, végül mégis ezt választotta. Döntésében szerepet játszott, hogy 2006-ban bérelt földjein akkora termést és jövedelmet ért el zöldségtermesztésből, hogy a bevételekből meg tudta vásárolni a négy hektárnyi szántóterületet. Az első esztendők sikere arra ösztökélte, hogy gyümölcstermesztéssel is próbálkozzon. Elkezdett szakaszosan telepíteni cseresznyét, meggyet, szilvát, körtét, almát, barackot és gyümölcscserjéket – málnát, fekete ribizlit, szedret, mogyorót –, a gyümölcsös mára ontja a termést. Hűtőkonténert is vásárolt, így biztonságosan kinyújtja az értékesítés időszakát.
Laskovics István falugazdász és Püsök István agrárvállalkozó
Fotó: Makkay József
Persze így sem fenékig tejföl az élet, mert a családban egyedül maradt a gazdálkodással. Amíg itthon voltak, két gyereke sokat segített a napi munkában. Kisebbik fia sok éven át árulta a főút melletti parkolóban a frissen szedett gyümölcsöket és a dinnyét, de bátyjához hasonlóan őt is magával ragadta a debreceni egyetem. „Megértem, hogy egyikük sem vállalná szívesen a farm továbbvitelét.
A feleségemnek állása van, nem igazán tud segíteni, ezért egyszemélyes vállalkozás lett a gazdálkodásom. Szerencsére mindig akadnak napszámosok, nyáridőben diákok, akik besegítenek“ – meséli boldogulásának történetét Püsök István, akivel a két éve ültetett málna- és szederbokrokat is szemrevételezzük. A mintegy ötezer cserje ontja a termést. A málna zömét leszüretelték, a mintegy kétszáz kiló termés a városkában kelt el. Minden gyümölcsöt, zöldséget interneten hirdet meg, az emberek pedig este jönnek vásárolni a székelyhídi portára.
Nem minden almafajta sínylette meg a tavaszi fagyot
Fotó: Makkay József
A Püsök-farm működésének titka a gazda kitartásában keresendő. Kevés olyan emberrel találkoztam, aki annyira szereti munkáját, mint székelyhídi vendéglátóm. Minden gyümölcsöt és zöldséget hasznosít, hogy semmi ne vesszen kárba.
A két hektár gyümölcsösben minden Erdélyben termő gyümölcsfaj megtalálható
Fotó: Makkay József
A többi megmaradó gyümölcsből is készít szeszes italt, amit szintén lehet értékesíteni. Az első osztályú szilvát eladja, a többiből íz készül, erre is egyre nagyobb a kereslet. A megmaradó szederből, málnából és fekete ribizliből szörp lesz…
Kérdésemre, hogy meg lehet-e élni a farmból, Püsök István egyértelműen igennel válaszol. „Persze nem annyit dolgozom, mint egy átlagos alkalmazott a munkahelyén, hanem reggeltől a farmon élek. Ha nem itt, akkor valamelyik piacon, vásárban talál meg, aki keres” – meséli napi programját vendéglátóm.
Laskovics István elmeséli, hogy az egyesületük által szervezett termelői vásároknak állandó vendége a székelyhídi agrárvállalkozó.
A gazda hatalmas sütőtököt mutat az indák között
Fotó: Makkay József
Püsök István gazdaságát szinte mindenki ismeri a környéken, hiszen alig akad olyan gazda az Érmelléken, akinek kora tavasztól késő őszig mindig van friss gyümölcse és zöldsége.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!