Tinktúrák, krémek, szörpök is szerepelnek a kínálatban
Fotó: Bede Laura
Gondos odafigyeléssel gyűjti be és használja fel a Szilágy megyei Farnason és környékén található gyógynövényeket Csapó Beáta, aki többek között szappanokat, kenőcsöket, teakeverékeket, szörpöket készít. A Zilahon élő óvónővel a Kalotaszegi Magyar Napok keretében beszélgettünk, ahol mesélt a „Kalotaszeg Kincse” termékcsalád történetéről, a gyógyító füvek hatásáról, terveiről.
2025. július 18., 08:272025. július 18., 08:27
Teakeverékek, tinktúrák, szörpök, szappanok – Csapó Beáta farnasi portáján nem csupán egészséges készítmények születnek, hanem múlt és jelen fonódik össze egy természetközeli küldetésben. A „Kalotaszeg Kincse” mögött álló fiatalasszony hitvallása egyszerű: minden növénynek megvan a maga ideje, szerepe és helye. És ha tudatosan figyelünk rájuk, gyógyulhatunk testben és lélekben egyaránt.
Csapó Beáta, a „Kalotaszeg Kincse” termékcsalád létrehozója a koronavírus-járvány idején fordult a gyógynövények felé. A Zilahon élő óvónő számára a természet mindig is fontos volt, de 2020 óta tudatosan kezdett el gyógyító füvekkel foglalkozni.
Ezeket előbb saját célra kezdte feldolgozni, aztán, amikor egyre több ismerős és barát kérte a teákat, szörpöket, szappanokat és tinktúrákat, egyértelművé vált: érdemes lenne komolyabban is foglalkozni ezzel a hobbival.
Csapó Beáta, a Kalotaszeg kincsei nevű kezdeményezés megálmodója
Fotó: Bede Laura
Az Erdélyi Napló érdeklődésére Csapó Beáta elmondta, az egyik legkeresettebb termék egy 17 féle növényből álló immunerősítő teakeverék, amely olyan gyógynövényeket tartalmaz, mint csalán, lándzsás útifű, citromfű, zsálya, hársfavirág, cickafark, orbáncfű, mezei zsurló, mezei kakukkfű. „Mindegyik növény külön világ. Van, amelyik nyugtat, másik emésztést segít, vagy légúti panaszokra hatásos. A lényeg az arányokon és a megfelelő párosításokon múlik – ebben sokat tanultam Szabó Gyuri bácsi receptjeiből, videóiból és Maria Treben könyveiből” – árulta el a fiatalasszony, aki azt is hangsúlyozta:
A begyűjtött növényeket az udvar egy árnyékos, jól szellőző részén szárítja. A teakeverékekbe és szappanokba szárítva kerülnek a gyógynövények, míg a kenőcsök, szörpök, tinktúrák elkészítéséhez friss formában használja fel őket. „A szappanokat hideg eljárással főzöm, ami megőrzi a gyógynövények jótékony tulajdonságait. Itt is folyamatosan kísérletezem a receptekkel, hogy megtaláljam a legjobb állagot, illatot és hatást” – tette hozzá.
A szappanok hideg eljárással készülnek
Fotó: Bede Laura
Bár jelenleg otthoni körülmények között zajlik a termelés, Csapó Beáta már egy saját feldolgozókonyha kialakítását tervezi, valamint egy mobil értékesítő jármű beszerzését, amelynek segítségével vásárokon, fesztiválokon is jelen tudna lenni.
A címkén is szerepel a farnasi termékmegjelölés – szerettem volna valahogy a személyes történetünket is belevinni a termékekbe” – mesélte az ötletgazda, aki nemrég a Kalotaszegi Magyar Napokon népszerűsítette portékáit.
Mint kifejtette, bár még gyerekcipőben jár a vállalkozás, egyre nagyobb az érdeklődés a környéken – főként Zilahon, ahol már egy kialakult vásárlói kör várja az újabb és újabb gyógyító készítményeket. Az online jelenlét még korlátozott, de Csapó Beáta azt tervezi, hogy hamarosan webes felületen is rendelhetőek lesznek a termékek. Addig is a saját Facebook-oldalán keresztül lehet tájékozódni az aktuális kínálatról.
A címkén szerepel a farnasi termékmegjelölés is
Fotó: Bede Laura
A farnasi portán tehát virágzik az élet – szó szerint és átvitt értelemben is. Kalotaszeg kincsei ott születnek újra, a mezők, erdőszélek és egy gondoskodó kéz révén, hogy aztán teák, szörpök, krémek és szappanok formájában jussanak el más családokhoz. Hiszen minden gyógynövény egy történet. És ezekből a történetekből épül fel az egészség – testileg és lelkileg is.
Kevesen tudják, hogy amennyiben nyár elején a gyalui parókia kertjébe látogatnak, gyönyörű oázisba kerülnek, ahol a festői környezetben levendulát szedhetnek, fényképeket készíthetnek, de akár Nyeste Hajnalka készítményeit is megvásárolhatják.
Nevét fűszerkeverék egyedülálló aromája és gyógyteák hasznos elegyei őrzik. Ám eredményeit nem félti, bárkinek szívesen segít. Macalik Ernő tusványosi nyílt tanórája után is kígyózó sor vezetett a nyugdíjas biológusig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!