
Balaton esti fényben az alsóörsi kilátóról
Fotó: Csermák Judit
A balatoni nyüzsgés után igazán pihentető a Balaton-felvidék csendes tájaival megismerkedni. A látogatót templom- és várromok repítik vissza a múltba, a Balaton körüli páratlan természeti környezet emlékezetes marad számára, s a híres borokból is vihet haza emlékül.
2025. május 27., 08:392025. május 27., 08:39
2025. május 27., 08:422025. május 27., 08:42
A Balaton-felvidék kialakulásának történetét számtalan leírásából megtudhatjuk: a kitörő, füstölgő, kialudt vulkánok miként formálták e táj képét. A „magyar tenger” az egykori Pannon-tengerből maradt ránk, a mostani félszigetek hajdan szigetként emelkedtek ki. A tó vizét a Zala folyó és patakok táplálják.
A Balaton, s a hegyeinek keletkezéséről a racionális magyarázatokon túl, vannak romantikusabb elképzelések is. A néphit szerint a lányát eltemető utolsó óriás – akit Balatonnak hívtak – egy hatalmas kőtömböt mozdított el, s annak helyéről, a mélyből három napon át áradt a víz az akkori homokos síkságra. Lipták Gábor írja az Aranyhíd című gyűjteményében, hogy az emberek csodálkoztak, mert: „Csendes, szelíd szépségű tó hullámzott a lábuk alatt.” A költőket, írókat is megihlette e vidék szépsége. Eötvös Károly, az 1842-ben született író, ügyvéd, politikus Balatoni utazás című könyvében részletes képet festett az egykori tájról, emberekről, szokásokról. Véleménye szerint: „A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre.”
Jellemzője, hogy a parttól több száz méterre, helyenként egy-két kilométerre vezet. Ennek oka a Balaton jelentős, szabályozás előtti vízingadozása volt. A római korban már sűrűn lakott Balaton-felvidéken villák tekintettek le a hegyoldalakból a tó vizére, „Pannonia glandiferá”-ban; Plinius ókori író nevezte makkot termő, azaz „tölgyerdős Pannóniának” hazánkat. A középkori települések is a hegyoldalakon alakultak ki.
Vörösberény – héraklészi csomók
Fotó: Csermák Judit
A tó szabályozása a 19-20. század fordulóján történt: egyrészt a vasútvonalak kiépítése, másrészt a gazdálkodók mocsár-lecsapolási igénye miatt. Ekkor épültek ki a tóparti üdülőtelepek, így nem is oly rég szolgál fürdőzésre „tengerünk” selymes vize. Jóllehet a balatonfüredi gyógyvízben már a 19. században megmártóztak az emberek, a tó vizét elkerülték. Igazi látványosságnak számított 1837-ben Wesselényi Miklós pár kilométeres úszása. Másszor – két tanú állítása szerint – a nemzet hőse tréfából meg is borotválkozott úszás közben. A parti stégekről leeresztett kosarakban, orvosok javaslatára merültek csak vízbe egyesek. A balatoni fürdőkultúra csak az első világháború után kezdett kibontakozni. Napjainkban a tó mindkét partja – a déli és az északi is – közkedvelt üdülőterület.
Almádi jelenkori érdekessége a Kézfogás Európa szoborpark
Fotó: Csermák Judit
A Balaton-felvidék középkori műemlék-térképét szemlélve láthatjuk: igen sok templom épült. Koppány Tibor, a 20. századi magyar műemlékvédelem alakja idézi Fülep Lajost: „Mikor a magyar írott irodalom még el se kezdődik, java minőségű és mennyiségű, az akkor legkorszerűbb európaival együtt haladó művészet borítja dús növényzetként jóformán az egész ország testét, és virít kicsiny, de gyönyörű virágokban még csöppke helyeken is." Sajnos ennek a virágzásnak legtöbb helyen már csak romjait láthatjuk. Ezek egyike Balatonfűzfőn az egykori Máma település 13. századi Isten háza, ami mellett újat építettek fel. Sorolhatjuk a többit, például: a két kövesdit, a paloznakit, a révfülöpit, az ecsérit, amelyek a törökdúlás idején pusztultak el.
Balatonalmádit – az észak-keleti parti üdülő agglomeráció központját – oklevélben már 1082-ben említik. Itt érdemes templomtúrát is tenni. A múlt század elején épült Szent Imre templom mellett a Szent Jobb kápolna látható. Szent István királyunk ereklyéjét 1901-1944 között a budai vár Zsigmond kápolnájának fülkéjében őrizték. A háború alatt rommá vált szent hely mását építették fel itt, a Róth Miksa műhelyében készült boltozatot rekonstruálták. A kápolna az első Szent Magyar Királyi Család zarándokhelye lett, mivel – a millenium záró ünnepségeinek keretében – a Szent Jobb ereklyéből helyeztek el benne, s Boldog Gizella és fiuk Szent Imre ereklyéjét is őrzik. Az Almádival összeépült Vörösberényt Géza fejedelem ajándékozta 990-ben a veszprémvölgyi apácáknak, templomát Szent Márton tiszteletére szentelték fel. A török uralom alatt a falu elnéptelenedett, a 16. század elején a reformátusoké lett a templom. A mai erődformát a 18. században alakították ki. Vörösberény másik temploma a jezsuita rend 17. századi megérkezésével épült fel, és a rend alapítójának, Szent Ignácnak szentelték. Harmonikus egységet képez a mellette lévő egyemeletes kolostorral, amit ott jártunkkor éppen eredeti szépségében igyekeztek helyreállítani. Szemben a felújított magtár épülete szolgál rendezvényközpontként. Almádi jelenkori érdekessége a „Kézfogás” Európa szoborpark. A 2010-es évek elején, a Szent Erzsébet liget ősfái között állították fel a magyar és külföldi alkotók adományként, illetve ideiglenes kiállításra érkező szobrait.
Az alsóörsi kikötő a Balaton partján
Fotó: Csermák Judit
Alsóörs igazi látnivaló csemegéje az úgynevezett Török-ház. A késő gótikus udvarházat a 15-16. század fordulóján építették, egyedülálló e korból Magyarországon. Elnevezésére két magyarázat is van. Az egyik szerint a turbánt formázó kéményzáródásáról kapta nevét, ami igazából a barokk kor hagyma motívuma. A másik feltevés a török bírók lakhelyeként azonosítja a házat. A kis udvaron székek jelezték, hogy kulturális rendezvények helyszíne. Mesés lehet a magaslatról, háttérben a Tihanyi-félszigettel élvezni akár a nappali, akár az esti előadásokat. A Török-ház jelentőségét jelzi, hogy a község címerében is megjelenik turbános kéménye, a dombos Pannóniát, a Balaton ezüstszínű hullámait, a szőlőindákat, a vörös permi követ ábrázoló jelképek mellett. A faluban nagy építkezések folynak, hol vannak már az Eötvös által a 19. században látottak: „Az ötvenes években valamikor lementem az alsóörsi homokos partra, ahol most már gyönyörű villák állnak. Akkor pusztaság. Se közel, se távol emberi lény.” Endrődi Sándor költő – aki sokat időzött a faluban, szőlősgazda is volt – nevét iskola és park őrzi.
A Balaton-felvidéki népi építészet jellemző stílusjegyeit viselő Paloznak tájház
Fotó: Csermák Judit
A Csere-hegyi kilátóhoz vezető út mentén, kezdetben megerősített kerítések mellett halad az út, később tölgyfákról hullott makkokon taposva haladtunk. Nemcsak ezt a csemegét szeretik a vaddisznók. Az erdőszéli házak kertjeinek kerítéseit azért kellett megerősíteni, mert az állatok rendszeres látogatókká váltak. A családunkhoz tartozó telek egyik bokra alatt több csíkos, röfögő kis vadmalac tanyázott. Szerencsére nem sokáig vendégeskedtek, anyjuk elvezette őket. Az újjáépített Somlyó-hegyi kilátó Alsóörs észak-nyugati részén biztosít körpanorámát.
Ipari műemlék malom Csopakon
Fotó: Csermák Judit
Felsőörs területe a honfoglalás után az Örs nemzetség szálláshelye volt. A falu temploma a vöröskőből való építkezés igen szép középkori példája. A kapu feletti hármas ikerablak oszlopain úgynevezett Héraklész-csomókat fedezhettünk fel, melyeknek bajelhárító szerepük volt. A templommal szembeni préposti kúria a 18. században, középkori ház helyén épült. A Civilház falán két emléktáblát olvashattunk, az egyik az 1770-ben itt született Pápai Sámuelt a magyar irodalomtörténet kiemelkedő alakját idézi meg. Ő volt az első, aki a magyar irodalomról magyarul írt. A másik dr. Szőllősy Árpádnak állít emléket, aki Kányádi Sándor szerint: „Eszményi magyar ember volt, aki a mesterlegények útját járta, hogy ujjbögyben és elmében hazahozza azt, ami a magyar nép ügyét szolgálja.”
Lovas területén vörös agyagbánya működött, a közeli Paloznak a Hild-díjas település címet nyerte el 2008-ban, a kiemelkedő településrendezési és településfejlesztési munkáinak eredményeként. A rendezett faluképet látva meg is érdemelte.
Csopakon is álltak egykor római villák.
Tábla nem jelezte a hajdani épületek hollétét, ezért a Polgármesteri Hivatalban érdeklődtünk.
A polgármester tájékoztatott arról, hogy a tetővel is védett romokat betemették, a területet privatizálták.
Csopakon a kövesdi templomrom mellett a csonka torony érdekes vastraverzes kiegészítése ragadta meg a szemünket.
Szépen helyre állított ipari műemlék malom kerekét forgatja a lezúduló patak vize, e helyen már a 12. században is őröltettek. A patak mellett – én addig nem ismertem – „rovar hotelt” láthattunk. A körülbelül egy négyzetméteres fakeretet különböző anyagokkal tömték ki, kényelmes lakhelyül az apró állatkáknak. Pár kilométerrel odébb Örvényesen is malomra, igaz, egy pihenő malomra bukkantunk. Az itteni 13. századi kis templomot újjáépítették.
Balatonudvari temetője a szív alakú sírköveiről híres
Fotó: Csermák Judit
Balatonudvari temetője a szív alakú sírköveiről híres. Még gyerekkoromban olvastam a már említett Lipták Gábor könyvet, s szívből elsirattam a tó vizét szerető gyönyörű lány és a messziről érkezett, kövekért rajongó kőfaragó ifjú történetét. Mindegyikük ragaszkodott saját szülőföldjéhez, végül a lány engedett: ő követi a fiút hazájába. Búcsút venni kievezett a tó vizére, ahol egy hirtelen felkerekedő nagy viharban halálát lelte. A hátramaradt legény itt telepedett le, s megfaragta kedvesének az első szív alakú sírkövet, s azután a többit…
Zánka, látnivalói mellett. az én korosztályomnak az úttörővárost jelenti. Nagy kitüntetésnek számított, ha valaki a többezres gyerektáborban üdülhetett. Jelenleg is táboroztatási és továbbképzési célokat szolgál a terület. Balatonszepezden fogadalmi templom épült a 13. században viharba került, s elpusztult halászok emlékére. A halászat igen fontos megélhetési forrása volt évszázadokon keresztül a tóparti embereknek. A halászbokrok szigorú szabályok szerint működtek.
Az alsódörgicsei középkori templomrom
Fotó: Csermák Judit
Utóbbiról ének is szól: „…Nem fogtam én egyebet, vörös szárnyú keszeget…” Mindig lelkifurdalásom van, amikor a Balaton partján jóízűen eszegetem a sült tengeri hekket.
Révfülöp mellett található az ecsérpusztai templomrom, amit Szent Kristóf tiszteletére szenteltek fel. A török időkben felégetett templom tornya csak 1936-ban dőlt le. Az Isten házát kőkerítés veszi körbe, eljutni hozzá kis földdomborulatok között lehet. Ezek középkori házak maradványait rejtik, feltárásukkal a Balaton-part első Árpád-kori faluját láthatnánk.
A tavon kellemes hajókázni. Széchenyi István kezdeményezésére 1846-ban bocsátották vízre, és 41 évig szolgált az első, Kisfaludy névre hallgató lapátkerekes balatoni gőzhajó.
A Balaton-felvidéket járva a gondozott szőlőültetvények megfogják az ember szemét. Eötvös Károly így morgolódott: „Volt nekünk negyven-ötvenfajta kitűnő magyar szőlőnk. Magyar talajban, magyar napfényben, magyar levegőben valami különössé, valami istenáldotta zamatossá fejlődött fajták ezek…
Az ecséri középkori templomrom
Fotó: Csermák Judit
Illatos szőlőinkről nem is beszélve. Miért kellett ezeket a vizenyős ízű francia, spanyol, olasz és rajnai fajtákkal felcserélni?” Ha napjainkban Balaton-felvidéki borokat kóstolunk, igencsak minőségi nedűkkel találkozhatunk, nem érzünk „vizenyős ízt”.
A Balaton északi partjának csak keleti részét barangoltuk be, két nagy „falatot”, Balatonfüredet és Tihanyt máskorra hagytunk.

Az idei nyár kegyes volt a magyar tenger szerelmeseihez, a szezon kitolódott, sőt talán a melegből is sok volt már a nyaralóknak. Mindezt Balatonszemesen éltük meg, a békebeli hangulatú községben, aminek története a középkorig nyúlik vissza.

Aki szeret fürödni, hajókázni, magyar ételeket enni, jókat túrázni és finom borokat inni, annak a Balaton az ideális hely. Magyarként olyan kulturális örökség részesei lehetünk, amivel alig találkozik máshol az ember a Kárpát-medencében.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!