
A Rákosmezei Királydombon szervezik meg az újabb Királyfesztet
Fotó: Magyar Patrióták Közössége
Szeptember utolsó vasárnapján a Patrióták csapata ismét megrendezi hagyományőrző nagyrendezvényét a Rákosmezei Királydombon, középkori országgyűléseink nemzeti emlékhelyén. A III. Királyfeszten az előző évekhez hasonlóan korhű viseletbe öltözött hagyományőrzők elevenítik meg a középkori országgyűlési sokadalmat, és a számos ismeretterjesztő és gyerekfoglalkoztató program mellett solymászbemutató, történelmi kiállítások és népzenei koncert is várja az érdeklődőket.
2025. augusztus 16., 15:002025. augusztus 16., 15:00
Két év kihagyás után a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően újra megvalósul a Patrióták népszerű szabadtéri rendezvénye, a Királyfeszt. A sokadalom programjában ezúttal is a hagyományőrzésé lesz a főszerep: a Salina produkció kitelepülésével
A már megszokott középkori vásári forgatagban a kézműves foglalkozások – szalagszövés, gyertyamártás, kötélverés, koszorúfonás – mellett az érdeklődők kipróbálhatják az íjászat és a számszeríjászat mesterségét, emellett „középkori játszótér” is várja majd a gyermekeket.
Idén is számíthatunk a Történelmi Hadiakadémia bajvívó hadijátékaira, emellett szablyavívás oktatás és párbajvívás is bekerült az esemény programjába, sőt rendhagyó történelemórával is készülünk. A királyi sátorban a Szent Korona másolatát csodálhatják meg a résztvevők, míg az egyik hagyományőrző nagysátorban középkori és reneszánsz páncélok kiállítása várja az érdeklődőket.
Emellett
A csatajátékokat élőzene teszi még izgalmasabbá, a nap zárásaként pedig a színpadon népzenei nagykoncert teszi feledhetetlenné a napot.
Ahogy a korábbi években a vendégek megszokhatták, a Királyfeszt minden programja díjmentes, ugyanakkor adománygyűjtés indul a Királydombra tervezett fatornyos emlékjel megvalósítására, így a belépőre szánt összeg ezúttal erre a nemes célra lesz fordítható. A közeljövőben a Patrióták honlapján lesz olvasható az idei nagyrendezvény részletes programja.

Nagy siker övezte a Kolozsváron bemutatott magyar királyi sátrat, amely hű mása a középkori országgyűlések idején Rákosmezőn álló uralkodói sátornak. A sátor elkészítéséről Kontos Gáborral, a Múltból a jövőbe Alapítvány vezetőjével beszélgettünk.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!