Az első nagy mérföldkő a Várom az Urat (VAU) rendezvény volt a Tájoló életében
Fotó: Facebook/Tájoló
Keresztény üzenetet hordozó dalokat dolgoz fel saját stílusban a Tájoló, amely a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség ifjúsági zenekaraként jött létre 2023 októberében. A kezdeményezés ötletéről, a fellépésekről, a bővülő repertoárról Lukács Róbert Zoltán zenekarvezető, az egyházközség beosztott lelkipásztora beszélt az Erdélyi Naplónak.
2025. június 25., 14:322025. június 25., 14:32
2025. június 25., 14:472025. június 25., 14:47
Nem a szokásos próbatermi környezetben jött létre 2023 októberében a Tájoló ifjúsági zenekar, a gondolat egy hollandiai testvérgyülekezeti látogatás során született meg Lukács Róbert Zoltán segédlelkészben, aki akkoriban kezdte szolgálatát a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközségben. „Enyhe túlzással, de én az ifjúság jó részével a reptéren találkoztam először. Beszélgettem velük, érdeklődtem, ki mit csinál szabadidejében, és hamar kiderült, hogy meglepően sokan zenélnek.
Akkor fogalmazódott meg bennem: ha hazamegyünk, zenekart alapítunk, természetesen bevonva az ifjúság többi, érdeklődő tagját is” – elevenítette fel az Erdélyi Naplónak Lukács Róbert Zoltán.
Lukács Róbert Zoltán szerint a zenekar célja, hogy közösségen belül és azon kívül is a „jó irányba tájoljon” – Isten felé
Fotó: Facebook/Tájoló
Az ötlet rövidesen valósággá vált: 2023. október 6-án tartották meg az első próbát, amit azóta is a Tájoló zenekar születésnapjaként tartanak számon. Az elnevezés tudatos döntés volt: a zenekar célja, hogy közösségen belül és azon kívül is a „jó irányba tájoljon” – Isten felé.
„Nem csupán egy laza zenélős próbálkozásként fogtam fel a zenekart. Azt akartam, hogy adjunk bele apait-anyait, és kezdjünk el fejlődni. Az első fellépésünk már abban az évben megtörtént, karácsony másodnapján a Kakasos templomban” – idézte fel a kezdeteket a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség beosztott lelkipásztora.
Az ifjúsági zenekar több eseményen is szolgált már
Fotó: Facebook/Tájoló
Mint kifejtette, az első szolgálatot rövid idő alatt újabbak követték: presbiteri konferenciák, adventi alkalmak, majd elérkezett az első nagy mérföldkő – a Várom az Urat (VAU) rendezvény Székelyudvarhelyen, ahol a zenekar több mint ezer ember előtt lépett fel. „Tudtam, hogy a szervező Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) mennyire igényes, és komolyan vettem a szellemi súlyát. A visszajelzések alapján azonban sikerült helytállnunk” – magyarázta a zenekarvezető.
felléptek a Dunántúli Református Egyházkerület ifjúsági táborában Balatonfenyvesen, Kolozsváron a Vár rád ifjúsági rendezvényen, valamint a Magyar Református Egységnapon, ahol több ezer ember, az egész Kárpát-medence reformátusságának képviselete hallhatta őket Debrecenben.
Az együttes egyelőre nem írt saját dalokat, de a lelkipásztor szerint ez csak idő kérdése: „A gondolat már bennünk van. Egy éven belül elképzelhető, hogy megszületik az első saját dicsőítő számunk” – mutatott rá. Addig is meglévő, keresztény üzenetet hordozó dalokat dolgoznak fel saját stílusban. „Nem célunk, hogy mások dalait pontosan ugyanúgy játsszuk, ahogy az a YouTube-on hallható.
Arról is beszélt lapunknak, hogy a zenekar rendszerint tematikus alkalmakra is készül, például húsvétra, adventre, karácsonyra, külön figyelmet fordítva arra, hogy a dalok mindig illeszkedjenek az esemény szellemiségéhez. Közben a repertoár folyamatosan bővül.
A Tájoló zenekarban kilencen vesznek részt a dicsőítő énekek előadásában
Fotó: Facebook/Tájoló
A Tájoló jelenleg kilenc taggal működik – fiatal zenészekkel, akik mikrofonnál vagy hangszerrel szolgálnak. Emellett van egy háttérben dolgozó tag is, Zongor Péter, az egyházközség egyik presbitere, aki a hangosításért felel.
– fogalmazott a zenekar vezető lelkipásztora. Hozzátette, a presbiter nemcsak technikai tudásával, hanem kapcsolataival is sokat segített: az ő közreműködésével sikerült beszerezni az első saját hangosító felszereléseket.
Lukács Róbert Zoltán arra is kitért, hogy jelenleg két fellépésre készülnek: a Kolozsvári Magyar Napok keretében először a hidelvei református templomban, majd a REFO udvaron is szolgálni fognak. Ezek az események nemcsak szakmai kihívást, hanem újabb lehetőséget is jelentenek a jó irányba való tájolásra.
Tanulságos gondolatokat igyekszenek átadni dalszövegeik által a kolozsvári Karaván együttes tagjai, akik közös válaszukban ünnepi koncertjeikről, új lemezükről, jövő évi terveikről beszéltek az Erdélyi Naplónak.
Tartalmilag az Isten és ember, ember és ember közti kapcsolatot, annak mélypontjait, az izgatottságot, fájdalmat, gyönyört, panaszt, vigaszt jeleníti meg és közvetíti dalain keresztül a kolozsvári ps:alter zenekar.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!