Délvidéki hímes tojások
Fotó: Hagyományok Háza
A Kossuth Rádió Hajnali – Népzene korán kelőknek című műsor a húsvétot követő héten a locsolkodás hagyományát mutatja be. A zenei összeállításban a szerkesztő az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből válogatott.
2019. április 19., 10:002019. április 19., 10:00
2019. április 19., 12:552019. április 19., 12:55
A húsvéti locsolkodás eredete a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Ez az ősi pogány szokás termékenységi rítus lehetett, melyet aztán később az egyház is elfogadott, mert – magyarázatuk szerint – egyrészt a vízzel való keresztelésre utal, másrészt pedig arra a legendára, amely szerint a feltámadást hirdető asszonyokat a Szent Sírt őrző katonák hideg vízzel öntötték le, hogy hallgatásra bírják őket.
A környező szláv országokból és az egész magyar nyelvterületről ismert népszokás első hazai írásos említése 1736-ból, Apor Péter tollából való: „Úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték az leányokat, hányták az vízben …” A húsvéthétfő vízbevető vagy vízbehányó hétfő elnevezése a hagyomány eredeti jellegére utal. A falusi legények által előre megszervezett, zenével és köszöntőkkel kísért locsolkodás azonban már újabb keletűnek számít. A lányok – tessék-lássék módon – igyekeztek elrejtőzni a legények elől, akit azonban megtaláltak, azt a kúthoz vitték és vödörszám öntözték rá a vizet. A legények locsolását a lányok húsvéthétfő délutánján személyesen átadott, vagy leánypajtásaikkal elküldött tojásokkal viszonozták. Régen a húsvéthétfőt követő keddi napon a lányok visszalocsolhatták a legényeket, a szokás e sajátos formája azonban a két világháború között időszakban eltűnt.
A húsvéti locsolkodás elengedhetetlen eleme a pirosra festett vagy más módon – karcolással, patkolással – ékesített tyúk-, liba- vagy kacsatojás volt. Az ősi hagyományokon túl az is segítette a tojás húsvéti szimbólummá válását, hogy régen böjti tilalom alatt állt, így az ünnepre sok összegyűlt belőle. A tojásfestés népszokásként elsősorban Közép- és Kelet-Európában maradt fenn a mai időkig. A tojás eredetileg pirosas színét régen olyan természetes festőanyagoktól kapta, mint a vöröshagymahéj, a börzsöny vagy a bíbortetű. Később alakultak ki a feliratos tojások, amelyekre a díszítést viasszal „írták” a héjra, majd festés után lekaparták. Az így előtűnő szöveg lehetett név, üzenet vagy a keresztény jelképek valamelyike. A leggyakrabban használt minták geometrikusak voltak: a tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották, amit rámázásnak neveztek. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezőkbe tulipános, rózsás, fenyőágas, almás motívumokat pingáltak Az így díszített tojást nevezték hímes tojásnak, magát az eljárást pedig tojáshímzésnek.
A műsor zenei összeállításában a korán kelők az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből hallhattak válogatást: az erdélyi Ördöngösfüzes vonósbandái muzsikáltak.
Szerkesztő: Maruzsenszky Andor és Éri Márton
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió, április 22-28. (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!